Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Wein György: Hidrológiai adatok a Bükk-hegység keleti részéből

Hidrológiai Közlöny. 32. évf. 1952. 1 -2 sz. 17 ződését. Misikolc környékén a széntartalmú mediterrán-kori rétegek tartalmaznak vastag ihiomokrétegeket, melyek elég bő vízadó rétegeknek bizonyullak. Sajnos a bányászat tárgyát képező mediterrán-rétegek alatti felső oligocén-kori glaukonitos homokkő jelenlétére, vastagságára és annak vízviszonyaira vonatkozólag itt nincsenek még adataink. A mediterrán-kori homokrétegeknek vizét csapolja meg a barnaszónbányászat és a Miskolcon telepíteti mélyfúrások is. Vizük általában elég kemény és helyenként (Deichselgyár) vastartalmú is lehet. Artézi kutak mediterrán kori rétegekből 28. Deichsel-gyár artézi kútja. (114 m I. sz. f. magasság). Nem messze a Sajótól a Deichsel-gyár vízellátását szolgáló 164,16 m mély kút több rétegben harántolja a mediterrán-agyagrétegek közé települő vízvezető homokszlinteket. Jelenleg a kút nagyon gyenge hozamú, beépített szivatytvúval emelik a vizet. Mivel a kapott adatok megbízhatatlanok, nem közlöm azokat. 29. Martin-telepi artézi kút (120 m I. sz. f. magasság). A MÁV fúratta, 189 m mély. Lyukbősége lent 205 m m. A kútból 2"-os szívó-nyomós dugattyús szivajtvú 4 m depresszió mellett 240 l/p vizet emel ki. Jó ivóvíz. 30. Bédegvölgyi strandfürdő kútja. A Földtanli Intézet Vízügyi Osztályának adatai szerint 1929-ben fúrták. Mélysége 45 m és 180 l/p hozama volt. Helyszínen nem mértem meg. A mediterrán kavics- és lvoniokrétegekben a rétegvíz a rétegdőlés irányában mozog. Ez felszíni és szénbányákban mért adatok szerint átlagosan K-i irányú. Ezek szerint a mediterrán rétegvíz gyűjtőterülete a Bükk-hegység idősebb kőzetű peremétől iK-re húzódik. Feltételezhető, hogy mélyebb és alkalmas helyen a mészkőben tárolt karsztvizek átszivárognak a porózus mediterrán homokrétegekbe. De erre nézve semilyen adatunk nincsen. A meglévő adatok szerint aránylag bővizű és 114 m t. sz. f. magasság alatt felszökő artézi vizeket lehet kapni Miskolc területén. Annak ki vagyunk téve, hogy egyik-másik kút, mint azt a Deichsel-gyár kútja is mutatja, vasas, vagy túl kemény vizet szolgáltathat. (Lyukóbánya mediterrán rétegekiből előtörő vizei igen bő cseppkőképződést mutatnak). A víz higiénikus szempontokból teljesen kifogásmentes lesz, mert a gyűjtőterületektől több km-es utat megtett vizek homokrétegekben automatikusan megszűrődtek. További szennyeződést pedig a vastag fedő agyagrétegek meggátolnak. Bányavizek 31. Lyukó-bánya (260 m t. sz. f. magasság). Lyukó-bányában a felszíntől az Adriányi-telepig hat vízvezető homokszintet tártak fel. Egy szivattyú a zsompokban összegyűlt Mátyás-szint feletti vizeket emeli ki. Ennek teljesítménye kb. 230 l/p. A mélyebb szintek rétegvizeit az Adriá2 nyi-telepből emelik ki. Ennek mennyisége 940 l/p. Tebát összesen 1170 l/p bányavizet emelnek ki a Lyukó-bányából. Hőfokát a Mátyás-szinten 12 G°-nak találtam. A Baross-aknában, Anna-bánvában, Márta-bányában, Zsillé bányaiigazgató és Schréter Zoltán dr. információja alapján lényeges mennyiségű bányavíz nem gyűlik össze. A Lyukó-bányában összegyűlt mediterránkori homokréteg vizei ugyanolyan tulajdonságúak, mint a miskolci artézi kút vizei. Sajnos ezeket az ivásli célokra alkalmas rétegvizeket a bánya szennyezi. Azoknak tisztán való összegyűjtése csak ideiglenes jellegű lehet, mert az előrehaladó bányászat következtében egyrészt a vízadó rétegeknek vize terelődhetik el, másrészt újabb szennyeződés veszélyének lehel kitéve. Egyedüli lehetőség lenne a kiemeli és szennyezett vizet tisztítani, ami viszont igen költséges berendezést igényel. Ugyanez az eset forog fenn a szénterületeken mélyítendő kutak vagy fúrásokra vonatkozólag is. Az előrehaladó bányászat a szószoros értelemben véve elbányászná, illetőleg szennyezné idővel azoknak vizét. Ügy, hogy ilyen ivóvíznyerés ezen a területen csak ideiglenes jellegű lehet. Egyedül a szénfekű vízadó homokjaira (glaukonitos homok) alapított vízfúráfokkal lehetne tartós jellegű rétegvizeket megcsapolni Erre a mélyebb vízvezető szintre vonatkozólag sajnos, itt nincs semmiféle adatunk. A Sajó kavicsmedrének vize 32. A Sajó két partján lévő kavics rétegvize. A Sajó hídjánál módomban volt észlelni, hogy az itt kb. 2 m vastag agyagos talaj alatt a jelenlegi alacsony Sajó vízszintjével egy magasságban kezdődik egy közepes szemnagyságú homokos kavicsréteg. Eirre vonakozólag a következő adatokat ismerjük. Az 1900. év után Sipos főmérnök adatali szerint a Sajó mentén a várostól E-ra a Sajómenti „Hlicka" részen 9 fúrást eszközöltek. Ezek szerint 50 cm humusz alatt 1 m kékes, majd sárgába átmenő agyag alatl, 50 cm agyagos-kavicsos homok és ez alatt 3—5 m vízvezető kavicsos homok települ. A fúrások vizeit dr. Frank Ödön közegészségügyi felügyelő megvizsgálva, azokat kellemes ízű, kellő hőfokon mérsékelt keménységű, meglehetősen tiszta víznek találta, mely ivási céloknak megfelelt. A legjobb vizű fúrás helyén egy 3 m belső átmérőjű kutat építettek. Ebből több heti szivattyúzás után kiemelt víz mennyisége bukógát segítségével megmérve, 24 óra akiit 15 000 litert (104 l/p-t) eredményezett. Erőltetett üzem mellett a depresszió hatása 150 m-es körzetben volt észlelhető. Sajnos, jelenleg a Csehszlovákiában működő papírgyár által a Sajó vize annyira szennyezve van, hogy nem remélhetjük a Sa jó-hordalék kavicsából tartósan, természetesen szűrt víz nyerését. Hogy a mai Sajó vizét milyen mértékben képes szűrni a homokos kavicsréteg, újabb megfigyelésekkel lehetne eldönteni, amit vagy az esetleg még meglévő régi kútban, vagy egy ú jonnan létesítendő kútban kellene eszközölni.