Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Törpe vizíerőink hasznosítása

170 Törpe vízerőink hasznosítása VÍZERÖHASZNOÍSTÁS Törpe vízerőink hasznosítása* A Magyar Hidrológiai Társaság munkafelajánlása a Magyar Dolgozók Pártja II. Országos Kongresszusa tiszteletére (Budapest, 1951. február hó 24.) A javaslatot kidolgozó munkabizottság tagjai : Dr. Mosonyi Emil, Bözsöny Dénes, Illei Vilmos, Juhász József, Katona István, Kertai Ede, Kovács György, Láng Sándor, Pap István I. A törpe vízeröhlie tőségek hasznosításának szükségessége A törpe vízerőlehetőségek kihasználásának vizsgálatakor elsősorban meg kell állapítanunk azt, hogy a továbbiakban milyen erőmüveket kívánunk törpe erőműnek minősíteni. A nagyságrend tekintetében hivatkozhatunk egy szovjet munkabizottság javaslatára, amely a Szovjet Tudományos Akadémia kiadásában 1950-ben jelent meg. (Principi i metodi kompleksznovo iszpolyzovanija vodnich reszurszov malich bazeinov. Izdatyelysztvo Akademii Nauk 1950. Kis vízgyűjtőterületek komplex vízhasznosításának alapelvei és módszerei.) Az ő nomenklatúrájuk sterint mikroerőműnek célszerű az 50^60 kW körüli, továbbá az ennél kisebb teljesítményű erőtelepeket nevezni. Ez a nagyságrendi megállapí'ás nagyon célszerűnek látszik és hazai viszonylatban is jól alkalmazható. Ehhez kiegészítésül még azt a megjegyzést fűzzük, hogy a továbbiakban a törpe erőműveknek csak azokkal a típusaival foglalkozunk, amelyek a kis vízfolyásoknak azokon a felsőbb szakaszain létesülnek, ahol komplex vízhasznosításról országos szempontból még nincsen szó, illetőleg, amely területek az ipari hasznosítás régióján még felül esnek. A törpe vízerőműveknek ezt az értelmezését azért kívánjuk adni, mert itt csak azokkal a lehetőségekkel, illetőleg telepekkel kívánunk foglalkozni, amelyeknek létesítését előre lehet hozni és tervezésükkel, illetőleg építésükkel nem kell megvárni az országos vízgazdálkodási, illetőleg vízerőgazdálkodási kerettervek elkészítését. Másszóval csak azoknak * A Magyar Tudományos Akadémia 1950. év nyarán tartott ülésén vízerőgazdílkodásunk időszerű feladatúiról szólva, vetette fel először Dr. Mosonyi Emil a kisvísfilyások energiájának kihasználási lehetőségeit. Mivel ez a probléma nálunk fáitárva még nem volt, a Mtj^yar Hidrológiai Társaság munkabizottságot hívott össze a törpe vízerőművekkel kapcsolatos tudományos kérdések vizsgálatára. A munkabizottság feladata az volt, hogy áttanulmányozza a szovjet irodalmat, ahol a kis vízfolyások kihasználását már gazdaságosan és jól megoldották. Az így szerzett tapasztalatokat a hazai lehetőségekkel összevetve, javaslatot terjesszen kormányzatunk elé a kérdés további vizsgálatát illetően. A javaslat az MDP II. Kongresszusira felajánlásként elkészült. A benne foglalt elvek alapján szervezte meg az Országos Tervhivatal 1951. nyarán a kisvízfolyások feltárására kiküldött komplex brigádokat. Ezek a brigádok összegyűjtötték az ország minden jelentősebb 'cisvízfolyásának vízhozam- és esésadatait, vulamintfeltárták a vízerőhusznosításra és öntözésre alkalmas helyeket. Az ő munkájuk révén ma már az olyan vízimalmoknak egész sorát tartjuk nyilván, amelyek alkalmasak arra, hogy törpe vízerőművé alakítsuk át. A feltárás, előzetes tanulmányozás ezzel nagyrészt be is fejeződött és a mult év végén hozott NT határozattal törpe vízerőműveink építésének korszaka kezdődött meg. Olvasóinkat tájékoztatni kívánjuk a törpe vízerők létesítésének hidrológiai és műszaki problémáiról. Ezért közöljük jelen számunkban a tudományosfeltárás alapjait képező munkabizottsági javaslatot. Valamelyik következő számunkban (előreláthatólag az 1952. 7—8. számban) ennek a közleménynekfolytatásaként összefoglaló tanu'mányt fogunk közölni mely a kérdés mai álíásával ismerteti majd meg olvasóinkat. (S»erfc.) a kis vizeknek a kihasználásáról van- szó, amelyek teljesen lokális jelentőségűek és így a létesítendő erőművek semmiképpen sem zavarják az ipari és egyéb vízhasznosításokat. A törpe vízerőműveknek általában elsősorban azokban az országrészekben van rendkívül nagy fontosságuk, ahol távvezetékektől távoleső helyen csak a törpe erőmű termelésével lehet az energiaszükségletet kielégíteni. Hazai viszonyaink között azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a jelentős szénmennyiséget, amely a törpe vízerőművek létesítésével évről-évre megtakarítható és így felszabadul az ötéves tervekben rohamosan fejlődő iparunk szénszükségletének kiegészítésére. A fentieket egybevetve tehát arra az eredményre kell jutnunk, hogy törpe vízerőműveinket mindenképpen kiépítésre javasoljuk, mert a felsorolható előnyök túlsúlyban vannak az ellene tehető észrevételekkel szemben. A fentiekhez járul még az a fontos politikai nézőpont, hogy a törpe vízerőművek által a termelőszövetkezeti csoportok és helyi ipartelepek számára olyan kisegítő energiabázist tudunk adni, amely a távvezetékek túlterhelése esetében segítséget ad. Ugyanakkor a Szovjetunió példá jára elérhető az, hogy a kis művek előregyártott elemekből, részben egyszerű szerkezetekből lesznek előállíthatók, s a szerkezeteknek egy jelentős részét, a földmunkákat pedig teljes egészükben a termelőszövetkezeti csoportok saját munkájukkal tudják elvégezni, ami a befektetési költségeket lényegesen csökkenti. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül e kis müvek létesítésének, üzembentartásának, szerelésének nevelő hatását. Ezek a munkálatok felébresztik és fejlesztik a falu lakosságának természettudományi és műszaki érzékét és a falu fiatalságából sok értékes kádert fognak adni a műszaki iskolák, főiskolák és ezeken kérésziül a nagy építések számára. Nagyon jó nevelőhatással lesznek és gyakorlatot fognak adni annak a mérnökgárdának is. amelv e kisebb műveken nevelkedve kell, hogy hozzáfogjon a nagyobb építkezések, nagyobb vízerőművek létesítéséhez. A fentiek alapján világos, hogy a törpe vízerőművek kérdésével feltétlenül foglalkozni kell. Magasabb szervek, köztük a legmagasabb tudo-