Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - A MTESZ III. közgyűlése

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 163 A hatalmas lelkesedéssel fogadott elnöki be­számoló után az egyes tudományos és ipari egyesületek számos kiküldöttje szólt hozzá a fel­vetett kérdésekhez. Iiemenes elvtárs hozzászólá­sában rámutatott arra, hogy az R. M. Kerék­párgyárban a lemaradások felszámolása és az új nagy eredmények elérése egyedül a szovjet tapasztalatok és szovjet technológia átvételével volt lehetséges. Réthy Pál elvtárs hozzászólásá­ban javasolja a szovjet dokumentáció megszer­vezését és a Magyarországon megtalálható szov­jet műszer és egyéb anyag ismertetését előadás­ban és írásban. Javasolta még, hogy az orosz műszaki nyelv elsajátítása érdekében szervezze­nek egészei speciális szakmai tanfolyamokat és ehhez készítsenek tankönyveket. Zentai Béla hozzászólásában kijelenntette: a MTESz szüksé­ges szervezet, amint ezt az elmúlt két év mun­kája bizonyítja. A tegegyesületek nagy segítsé­gére vannak a gyakorlatnak. Helyes az a mun­katerv, amely szerint az egyesületek nemcsak a napi égető problémákkal foglalkoznak, hanem előremutató távolabbi kérdésekkel is. Utána Pattantyús Á. Géza professzor ismertette a mér­nöktovábbképzés feladatait, majd Németh Endre professzor arról beszélt, Ihogy nagy technikai alkotásokhoz mennyire fontos és szükséges az elmélet és gyakorlat megfelelő összhangja. Ezt a nagyjelentőségű tényt tükrözik vissza a hala ­mas szovjet alkotások, és a szovjet irodalom is, mondotta Németh professzor. Nálunk sajnas ez az összhang nincsen meg teljesen, mert egyesek az elméletet, mások a gyakorlatot tarják fon­tosnak. Biró elvtárs rámutatott arra, hogy a MTESz egyik hibája az, hogy olyan kiváló munkaerőket, akik a Szovjetunióban munkáju­kért esetleg Sztálin díjat kaptak volna, nálunk egyáltalában nem propagálnak, sőt róluk meg sem emlékeznek. „Nem kell a szerénységet hely­telenül értelmezni, legyünk büszkék a legjobb mérnökeinkre, legjobb sztahanovistáinkra." -— mondotta Biró elvtárs. A Vita során felszólalt Gazda Géza elvtárs is, aki a hulladékanyagok felhasználásának nagy jelentőségét ismertette, majd Karádi Gyula miniszter helyettes elvtárs az egyenletesen emelkedő termelés megszervezé­ről beszélt. Farkas György elvtárs hozzászólásá­ban a MTESz feladatairól szólt a szovjet tapasz­talatok átvétele tekintetében. A felszabadulás előtt, mondotta a szovjet tapasztalatok eredmé­nyeit nem ismerték mérnökeink, de a felszaba­dulás után lehetővé vált a magyar szakemberek­nek, hogy a legfejlettebb-technika és tudomány eredményeit helyben sajátítsák el. Ezenkívül a szovjet emberek legkiválóbbjai jönnek hozzánk és adják át tapasztalataikat önzetlen, testvéri módon. „Ilyen baráti segítség csak szocialista államban lehetséges, — folytatta hozzászólását Farkas elvtárs, — ezért hálával gondolunk a Szovjetunióra, amely nekünk ily módon is hatalmas és állandó segítséget nyújt." A vasárnap délelőtt folytatódó vita előtt fel­szólalt Katona elvtárs postaügyi miniszter a Párt és Kormány nevében üdvözölve a közgyű­lést. Az ötéves tervben kutatási célokra nép­1* gazdaságunk 1,2 milliárd forintot fordft, olyan hatalmas összeget, amelyre a kapitalista Magyarországon még csak gondolni sem lőhe­tett. Műszaki értelmiségünknek hatalmas felada­tokat kell megoldania, de ugyanakkor tudjuk azt is, hogy munkájában még sok rejtett tartalék van és az előtte álló hatalmas lehetőségek mun­kalendületét még tovább fokozzák. Ezután Valkó Endre a MTESz főtitkára tar­totta meg beszámolóját. Rámutatott arra, hogy Az elmúlt két évben az egyesületekben fokozódott a felelősség kérdése és az elnökségek is egyre inkább kezdenek dolgozni, tisztségükben nem­csak a tudásuknak és társadalmi állásuknak megillető rangot látják. A tagság azonban — mondotta Valkó elvtárs — legyen még igénye­sebb a vezetőséggel szemben, amire már vannak is példák. Tudnunk kell azonban azt, hogy a vezetés színvonalának emelése csak a tervszerű­ség további fokozásának útján érhető el. A tudo­mányos és ipari egyesületeknek jó kapcsolato­kat kell teremteni a minisztériumokkal, ami elérhető azáltal, hogy ha a minisztériumi mun­katársak is aktívan résztvesznek az egyesületi munkában. Beszámolója további során a főtit­kár rámutatott azokra a hiányosságokra, ame­lyek az egyes egyesületekben és a MTESz eddigi munkájában tapasztalhatók voltak. így rámuta­tott a társadalmi bírálat fokozására, szükségessé­gére, az egyesületek nem kellő .együttműködésére és arra, hogy a MTESz-en belül a nem kimon­dottan ipari és termelő munkával kapcsolatos egyesületek eddig háttérbe szorultak. Említette, hogy az egyesületek vezetőségébe és munkabizott­ságaiba a fiatalokat bátrabban kell bevonni. Az egyesület minden munkájában a legkisebben ugyanúgy, mint a legnagyobbakban — fejezte be Valkó elvtárs beszámolóját — egyaránt érvénye­süljön a dialektika. Valkó elvtárs beszámolója után sor került a MTESz és a tagegyesületek új _ alapszabály-tervezetének ismertetésére, amelyet a közgyűlés kis módosítással egyhangúan elfo­gadolt. Ezután került sor az elmúlt két év folya­mán legeredményesebb munkát végző hat tag­egyesület kitüntetésére, amelyek között a Magyar Hidrológiai Társaság is szerepelt. Végül az egyes egyesületekben legjobb munkát végző kartársa­kat oklevéllel emlékplakettel tüntették ki, akik között egyesületünk részéről Mosonyi Emil elnö­künk és Maucha Rezső szakosztályi elnökünk szerepel. A MTESz harmadik közgyűlése minden hiá­nyossága ellenére igen komoly lépést jelentett előre a tagegyesületek tudományos munkájának tervszerüsítése, az egyesületek közötti kapcsolat megteremtése és elmélyítése, valamint a társa­dalmi munkafegyelem megszilárdítása terén. A közgyűlésnek hatalmas eredménye volt az is, hogy hz egyesületi tagok megismerték a MTESz-t, annak munkáját, célkitűzéseit és ezen keresztül ma már műszaki értelmiségünk széles tömegei is magukénak érzik a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségét. Ez a fel­ismerés megnyilatkozott többek között abban is, a jelölő bizottság által benyújtott jelölt lista felett

Next

/
Oldalképek
Tartalom