Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Albel Ferenc: Tanulmány a dorogi bányamző vízelzáró tömítő fúrásairól és a vízbetörésekről

Hidrológiai Közlöny. 32. évf. 1952. 1—2 sz. 11 Magyarázat a táblázatban levő jegyzet rovathoz 1. A jelzett 3,5 m 3/min vizet már a 382. sz. fúrólyukkal elzártuk, a 485. sz. fúrás csak mint ellenőrzőfúrás lett telepítve. 2. A 453. sz. fúrólyukhoz a szükséges tömítő­anyagot, homokot, iszapszivaityúval nyomták fel. A szivattyú futókerekeit nyolcóránként cserélni kellett, a nagy mechaniikai kopás miatt. A szi­vattyúházat is gyakran cseréltük. 3. Az 576. sz. fúrólyukon át a daohsteini mészkőben nem cementálhattunk, dacára a nye­lőképességnék. Amikor nyeletési próbát tartot­tunk, minden tömítőanyag beadása nélkül, a bányában megszűnt az 1100 pl.-es víz. Való­színű a nyeletési próba alatt, a mészkő repedése felé valami anyagot sodort az áramló víz és a víz útját a bánya felé elzárta. 4. A 418. sz. fúrólyukat Eötvös-féle ingával tűzték ki. Némi eredményt hozott is a cemen­tálás. 5. Az 545. sz. fúrólyukat Országh János bányamérnök varázsvesszős kutatásával tűzte ki. Figyelemre méltó, hogy ezen kutatás eredménye a mészkőben 2,47 méteres barlangot és e bar­langba 19,196 m 3 tömítőanyag beadását biztosí­totta. Sajnos azonban a vizet a bánya felé nem sikerült elzárni. 6. Az F. mezőben fakadt 4 m 3 vizet az arra telepített 701, 722, 883, 903. sz. fúrólyukakon át beadott tömítőanyagokkal sikeresen elzártuk. E fúrások kitűzésénél Dr. Pogány egyetemi tanár méréseit vettük igénybe. 7. Az 501. sz. cementáló fúrás bár a mészkő­ben karsztosodott ütegeket nem talált, a cemen­tálást ill. a víz elzárását mégis slikeresen végez­hettük el, mert a fekürétegeken át a mészkő üregei felé talált utat a beadott tömítőanyag. 8. A 972 és 967 sz. fúrólyukak egyidőben let­tek lemélyítve a —110-es szinten fakadó 3,60 m 3/min vízbetörésre. E két fúrólyuk, egymástól kb. 60 méter távolságra volt telepítve. Amikor az egyik fúrólyukon át cementállást végeztünk, a másik fúrólyukon át, annak száján megjelent a beadott iszapanyag és így egy fúrólyukon át, elvégezhettük a cementálást. A cementálás sike­res volt, azonban a VI-os akna víztelenítésénél meggyőződtünk arról, hogy a beadott tömítő­anyag nagy része a bánya felé talált magának utat. 9. 980 és 990 sz. fúrólyukak a Xll-es aknai 2500—4512 pl.-es vízbetörésekre lettek telepítve. A cementálás eredményéről sajnos teljes mérték­ben /• eddig nem sikerült meggyőződnünk, tekintettel arra, hogy Xll-es akna még nincs víz­telenítve. 10. 992 és 1006 sz. fúrólyukakkal a —210-es szinten megjelent 0,50 m 3/min vizet sikeresen zártuik el. 11., 12. XII-es akna Sárisápi vető jénél fakasz­tott 3m 3/min víz elzárásáról sem tudtunk még eddig meggyőződni, tekintettel arra, hogy a bánya még víz alatt van. E vízbetörésre 7 db cemntáló fúrólyukat mélyítettünk eddig le. A dacihstelini mészkőben sehol sem kaptunk karszto­sodott üregeket, így a mészkőbe alig tudtunk beadni valamelyes mennyiségű tömítőanyagot. 13. Az 1000 sz. fúrólyukkal sem sikerült Xll-es bányamezőben eredményt elérnünk. E fúrásnál, mint érdekes jelenséget, meg kell emlí­teni, hogy a fúrólyuk mélyítése közben fejtések­ből származó törésvonal a fúrócsöveinket csöve­zés közben megfogta és azt meghajlította. Kihú­zás alkalmával jól érzókelthettük a kőzetmozgás hatását a fúrólyukon át. 14. Az 1105 sz. fúrólyuk a XII-es bányamező területén a dachsteini jnészkőben bár egy 0.20 és 0.10 méteres repedést harántolt, az 552 pl.-es nyelőképességet 600 liter sósav beadására csak 600 pl-re sikerült felfokozni. 8 m 3 homok és 25 q cement beadására már el is dugult. Az a meggyőződésünk, hogy a XII-es bányamező terü­letén egész más karsztosodási viszonyok vannak, mint pl. az l-es bányamező és a tokodi bánya­mező területén. A XII-es bányamező területén a két nagy víz­betörés egy-egy érintett vető következtében je­lentkezett, 4512 és 3000 pl-es mennyiségben, a többi fakasztott vizeik, mind kisebb egységek­ből tevődnek össze. A lemélyített 18 db cemen­táló fúrólyuk közül egyik sem hozott olyan ered­ményt, mely a dachsteini mészkő karsztosodását bizonyította volna. 16. Az 1129 sz. fúrólyukat akartuk kihasz­nálni a lösz tömítőanyag kikísérletezésére. A tö­mítőmunkát meg is kezdtük, azonban hitelkeret hiányában be kellett szüntetnünk a további mun­kálatokat, így e munkánk nem nyert befejzést. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom