Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Sebestyén Olga: Egy balatoni élőlénytársulás ökológiai kiértékeléséről

SÖ Seb.>st>én Ö. Egy balatoni élőlénytársulás Szerző értekezése a Ba'aton biológiai tanulmányozásának egy részletét mutálja be, amely a tihanyi Biológiai Intézet irányítása melleit állandó 11 folyik. A bemutatott alacsonyrendű élőlényeknek a tóban való élete, amellett, hogy előkészíti a helyet a magasabbrendű élőlények élete szániára — érdekesen kapcsolódik, amint a tanulmányból is kitűnik, tóparti víziépítményeinkhez is. Tehát, utóbbiak karbantartása és fennmaradása szempontjából is fontos a Falaton biológiájának minél behatóbb tanulmányozása. UDC 582.274.2 + 595. 182.1 : 577.472 (439.11 Balaton) Egy balatoni élőlény társulás ökológiai kiértékeléséről* DR. SEBESTYÉN OLGA A tárgyalandó balatoni élőlénytársulás tagjai: Bangia atropurpurea és Philodina roseolaA Bangia atropurpurea (Roth.) Ag. fonalas vörösmoszat (Rhodophytai) a Balaton parti övének eróziós szakaszain, a locsolás terében nő (Tihany. Siófok, Kenese). Tenyészete időnként dúsan fejlődik és színben és struktúrában elüt a part más fonalasmoszatokból alakult bevonataitól (Cladophora, Ulothrix, Stigeoclonium, Draparnaldia). Leginkább a part védelmére emelt mesterséges kőgáton nő, de rögzüli betonra és fára is. A Bangia-bevcmal ben-épesedése szegényes. Más algák elenyésző mennyiségben vannak jelen dús kifejlődése idején. Állatvilága jóformán csak a Philodina roseola Ehrbg. nevű vörös színű kerekesférgekre szorítkozik. Ennek számos példányát találjuk csaknem mindig a laza fonalszövedékben. A Bangia—Philodina együttes annyira jellemző a Balaton hullámverte köves partja bizonyos szakaszainak benépesedésében, hogy felvetődik a kérdés, milyen kapcsolat áll fenn e két szervezet között? Néhány dolgot kell evégből előzőleg tisztáznunk: 1. Milyen életfeltételeket nyújt a parti övnek az a sávja, ahol e társulás kifejlődik:? 2—3. Mit tudunk a Bangia és Philodina ökológiájáról? Csak ezek ismeretében deríthetjük fel azt, hogy melyek e két szervezet együttes megjelenéséhez szükséges tényezők minőség és intenzitás szerint? , A locsolás tere mint környezet A nyíltvízzel és fenékkel szembein a tó harmadik főbiotopja, a part igen változatos és változékony élőhely, övszerűen egymás fölé (vagy mögé) sorakozó sávokra tagolható (litoral, eulitoral, supralitoral, epilitoral ; Lenz). E sávrendszer a szél, ill. a hullámzás hatásának érvényesülése, a meder topográfiai és geológiai adottsága szerint horizontálisan is tagolt, szakaszokra különül. Vannak hullámjárta és szélárnyékos partok, köves, iszapos, agyagos stb., meredek vagy lapos szakaszok. ' * A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának 1950. évi április 13-i előadó ülésén elhangzott előadás. A Magyar Biológiai kutatóintézetben (Tihany) készült tanulmány. On the ecology of the Bangia-Philodina association in the supra-littoral of Laké Balaton. By Olga Sebestyén. (English text on p. 157) A parti területeknek, mint környezetnek ökológiai jellegét a vízellátás mértéke szabja meg. Ez több tényező függvénye. A horizontális szaikíaszosságból u. i. az következik, hogy az övszerü sávok szélessége és a vízvonalhoz viszonyított magassága (távolsága) még azonos mederprofili mellett is különböző lehet. Pl. a locsolás tere (supralitoral) a siófoki móló csúcsán — egyazon időben— szélesebb, és magasabbra nyúlik, mint Tihany K. partjain, de utóbbi helyen is, a partvonal kanyarulatai szerint, változó, A locsolás terét, mely hullámjárta, meredek parton fejlődik tipikusan ki, a partra futó hullámok látják el vízzel. A szapora hullámjárás a locsolás" terében sajátságos vízdinamikai viszonyokat teremt, mellyel csak biztosan rögzülő, erősen tapadó szervezetek tudnak megbirkózni. A gyakori vízkicserélődés előnyös az oldott anyagok hozzáférhetősége és a káros anyagok eltávolítása szempontjából. A vízzel és levegővel való érintkezés ritmikus váltaiklozása 0

2-bősé,ggel jár. Az 0

2-ellátás ezen az átmeneti jellegű területen jóval kedvezőbb, mint állandóan alámerült partszakaszokon (v. b. 19 : III. 295 ; 4 : 242). A locsolás tere a vízellátás sajátossága és az 0

2-bőség miatt szélsőséges biotop. Égövünkön a víz a meleg évszak második felébein rendszerint apad, s valamely megelőzőleg tartósan locsolt terület éppen a legmelegebb időszakban hetekre, hónapokra szárazra kerülhet. Ez a hő- és fényhatás fokozottabb érvényesülését jelenti. Az itt élő szervezeteknek valamilyen módon át kell vészelniük ezt a kedvezőtlen időszakot. Magasvíz idején viszont tartósan alámerülhet u. e. a terület. A locsolás tere tehát, szélsőségessége mellett astatikus, milieuspektruma nem állandó, hanem annak három arculata van : locsolt, száraz és alámerült (4. ábra). A Bangia atropurpurea ökológiájáról (V. ö. 8, 19, 21) E fonalas Rhodophyta (Bangiales csoport) a genusnak egyetlen tagja, mely egész Európában honos. Amerika b«vize:b;ii is előfordul. Rokon fajokkal legyiitt tengerparton is él. Előszeretettel telepszik iára, de kőre is. Forrásokban és sebesvízű patakokban, vízesésben, malomés hajókerekeken stb. található, ami azt árulja el, hogy a mozgó vizet kedveli. Napsütés, kiszáradás nincs ártalmára. Egy-ikétheli kiszáradás után, kedvező körülmények közé jutva, feléled, néhány nap alatt fonalai ismét normálisak lesznek. Beszáradva, a sejtfal belső rétegei megduzzadnak, és kívülről egy rezisztens kutikula tűnik elő. A kettős sejtfal felépítésére és anyagára vonatkozóan