Hidrológiai Közlöny 1951 (31. évfolyam)

Jegyzőkönyvi kivonat a Hidrológiai Szakosztály 1949. évi évzáró és a Magyar Hidrológiai Társaság alakuló közgyűléséről

Választmányi tagok: 1. Bleier Sándor 19. Metzler Jenő 2. Bukovszky János 20. Molnár Dénes 3. Csajághy Gábor 21. Németh Endre 4. Darvas Lajos 22. id. Noszky Jenő 5. Dobránszky Antal 23. Papp Szilárd 6. Erdélyi György 24. Pávai-Vajna Ferenc 7. Fehér Miklós 25. Sarló Károly 8. Földvári Aladár 26. Schréter Zoltán 9. Frank Miklós 27. Schulhof Ödön 10. Harsányi Szabolcs 28. Sümeghy József 11. Horusitzky Ferenc 29. Szádeczky Elemér 12. Jáky József 1 30. Szabó Mátyás 13. Jolánkai Gyula 31. Szentes Ferenc 14. Jugovics Lajos 32. Szilágyi Gyula 15. Kenessey Elek 33. Szurovy Géza 16. Lammel Kálmán 34. Tamás György 17. Mazalán Pál 35. Vadász Elemér 18. Mátrai István 36. Vendel Miklós Elnök határozatilag kimondja, hogy a tisztikart az alakuló közgyűlés az 1949. év tartamára megválasztotta. Vadász Elemér dr. üdvözli az újonnan megválasztott kart, majd átadja helyét az alakuló közgyűlésen megválasztott elnöknek Vitális Sándor dr. elfoglalva az elnöki széket megköszöni Vadász Elemérnek az alakuló közgyűlés levezetését, a tagtársaknak személye és tiszttársai iránt megnyilvánult bizalmát s ígéretet tesz, hogy erejéhez és tehetségéhez mérten iparkodik előrevinni a Magyar Hidrológiai Társaság célkitűzéseit. Majd az alábbiakban röviden ismerteti a Magyar Hidrológiai Társaság 1949. évi munkatervét: Társaságunk folyó évi munkatervét úgy állítottuk össze, hogy tudományos, gyakorlati és társadalmi vonalon elősegítsük a 3 éves terv sikeres befejezését 2 és fél év alatt és segítsük előkészíteni az 5 éves országos vízgazdálkodási tervet. ]\Junkánkat, illetve munkatervünket szaküléseinken, rokon szakegyesületekkel közösen rendezett szaküléseken, ankétokon, szakbizottságainkban, a vizi tudományok és feladatok népszerűsítésével, a fizikai dolgozók tömegeinek nevelésével, szakfolyóiratunkkal, külföldi kapcsolataink kiépítésével kívánjuk keresztül vinni, illetve elősegíteni. X. Szaküléseinket havonta minden hó utolsó szerdáján tartjuk (esetleg kéthetenként a hó második szerdáján is) s azokon szaktársaink legújabb tudományos kutatásainak eredményeit vitatjuk meg. 2. Más rokon egyesületekkel (Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Magyarhoni Földtani Társulat, Mély építéstudományi Egyesület stb.) közösen rendezett szakelőadásainkon a rokon szaktudományos kutatások eredményeit hozzuk közös nevezőre. 3. Ankétokat rendezünk országunk legégetőbb vizi problémáinak megoldása érdekében. 4. A legszorosabb kapcsolatot építjük ki az Országos Vízgazdálkodási Hivatallal, az Országos Fürdőügyi Igazgatósággal, tudományos intézeteinkkel, egyetemeinkkel, rokon szakegyesületekkel, szakszervezetekkel s azok célkitűzéseit a társadalom felé kivisszük az életbe. 5. Legfontosabb munkánk szakbizottságaink működtetése lesz. Szakbizottságainkban a konkrétan felmerülő problémák tudományos és gyakorlati vonatkozású eredményeit egyeztetjük és vitatjuk meg. Ezeknek programja röviden a következő: I. Ivóvizellátási bizottság: Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal ivóvízellátási osztályával, az Országos Közegészségügyi Intézet, Földtani Intézet, Mélyépítési Tudományos Intézet, Kútfúró N. V. a legszorosabb együttműködéssel iparkodunk országunk ivóvízellátásának kérdését előre vinni. Pl. az Országos Vízgazdálkodási Hivatal ivóvízellátási tervében az ivóvízbeszerzésre vonatkozóan 2 szembenálló szakvélemény áll rendelkezésre. A kérdés megvitatását kiadja Társaságunk ivóvízellátási bizottságának. Az országos 3, 5 és 30 éves ivóvízellátási tervet az Országos Vízgazdálkodási Hivatal elkészíti. A terv azon részeit, mely tudományos megvitatásra szorul, kiadja bizottságunknak. Vízjogi törvény módosításának tervezetét ugyancsak itt vitatjuk meg. Artézi vizeink okszerű felhasználásának tudományos alapelveit itt kell kimunkálnunk. Kútfúró iparunk fejlesztésének lehetőségeit, fúrómesterek szakképzését munkabizottságunkban készítjük elő. Az ivóvízellátás, szennyvíztisztítás, csatornázás szorosan összefüggő vitás kérdései ugyancsak itt kerülhetnek megvitatásra. II. Karsztvíz bizottság: Barnakőszénvagyonunk jelentős része a veszélyes karsztvízszint alatt fekszik. A karsztvízkutatás tudományos előkészítése a gyakorlattal, bányászattal összefüggő kérdések megvitatása az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel, Szénbányászati Ipari Igazgatósággal, Bányász szakszervezettel stb. karöltve lesz e bizottság legfőbb feladata. 31