Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - Láng Sándor dr.: Az új Budapest és a Magyar Hidrológiai Társaság

Az új Budapest és a Magyar Hidrológiai Társaság DR LANG SÁNDOR A magyar Főváros környéki dolgozók régi kívánsága teljesült azzal, hogy a Magyar Népköztársaság Kormánya egyesítette Budapestet a köréje települt népes elővárosokkal. Ez annál is indokoltabb, mert Fővárosunk újjáépítésében, a héiroméves terv sikeres teljesítésében és ötéves tervünk sikeres elindításában oroszlánrésze van azoknak a dolgozóknak, akik a főváros határának külső oldalán települve, nem láthatták eléggé a hasznát Budapest nagyarányú fejlődésének, mert kedvezőtlen lakásviszonyok s más hátrányos körülmények közepette éltek eddig (pl. rossz közlekedés, drága közmüvek). * • A megnagyobbodott Budapest földrajzi mérlege érdekes eredményeket mutat. Fővárosunk új területe mintegy 517 m

2, vagyis a Földkerekség egymilliomod, Európa húszezred és Magyarország száznyolcvanad része. Az új Budapest kényelmesen elférne a Balaton területén, mely 600 km

2. (A régi Budapest csak 207 km

2 volt.) Az új fővárosi területek nagyobbik része a dunamenti síksághoz tartozik. Azonban a budai oldalon Budapesthez került a 200—220 m magas Tétényifennsík újabb, elég nagykiterjedésű darabja Diósd község határáig. Felhúzódik a határ a kicsiny Pesthidegkúti medence ÉNy-i határhegyeire is (Hosszúerdősi hegy 373 m, Remetehegy pereme 400 m, Szarvashegy 384 m), és a Békásmegyeri félmedence hegy keretére (Rókahegy). A pesti oldalon az új területek első nagyobb kiemelkedése a Sashalom (156 m), a Rákosligeti dombsor (178 m), a NagytarCsai Határhegy (241 m) és a legmagasabbra emelkedő rákoskerti dombvonulat (203— 245 m). Pestszentlőrinc régi kilátódombja csak 142 m a t. sz. f. Kibővült a fővárosi vízhálózat is. A Duna 1660"2—1629 4 km közti szakaszán végig fővárosi vizeken haladnak a hajók. A többi kis vízfolyás közül Budapesté az Ördögárok a máriaremetei szorosig, valamint az időszakos pesthidegkúti patak. A pesti oldal új patakja a Cinkotán, Rákospalotán és Megyeren átfolyó Szilas-patak, a kis Csömöripatak és a soroksári Farkasmocsár árka. A Rákospataknak pedig 8 km-es új szakasza került a Fővároshoz. Az új kerületrendezéssel elsősorban a város balparti határa terjeszkedett átlagban 6—8 km-el messzebbre. Viszont indokolt lenne Budapestnek a hegyvidék felé való még nagyobb terjeszkedése. Itt a jólevegőjű és erdőövezte magas fekvésű köztes, kis medencékben (Nagykovácsi-völgy, Petneliázi-rét stb.) szintén helyes lenne létesíteni sok gyógyintézményt, vagy kisebb lakónegyedeket. Végeredményben tehát a Főváros budai oldala 65 km

2-el gyarapodott s egy új kerület létesült itt : a XXII. (Budafok). Ezzel szemben a pesti oldal területnövekedése az előzőhöz képest kétszeres. Itt széles karélyban sorakoznak az új kerületek. Valamennyi területi változás figyelembevételével — méréseim és számításaim szerint — Fővárosunk jelenlegi kiterjedése jó megközelítéssel az alábbiakban részletezhető. Terület kra' I. kerület (Vár) 3,75 II. « (Víziváros) 35,65 III. « (Óbuda) 38,94 IV. « (Újpest) 17,28 V. « (Belváros-Lipótváros) 4,18 VI. « (Terézváros) 2,46 VII. « (Erzsébetváros) 2,18 VIII. « (Józsefváros) 6,63 IX. « (Ferencváros) 12,37 X. « (Kőbánya) 32,97 XI. « (Lágymányos) 34,22 XII. « (Hegyvidék) 22,35 XIII. « (Angyalföld) 14,13 XIV. « (Zugló) 18,14 XV. « (Rákospalota) 27,00 XVI. « (Cinkota) 33,01 XVII. « (Rákoscsaba) 64,16 XVIII. « (Lőrinc) 28,72 XIX. « (Kispest) 8,83 XX. « (Pesterzsébet) 52,92 XXI. « (Csepel) 21,60 XXII. « (Budafok) 35,71 Az új — megnagyobbodott — Főváros ellátása természetesen nagyobb gondot fog róni vezetőire. Itt csak a hidrológiával foglalkozó tudományok és általában a Magyar Hidrológiai Társaságba tömörült szakemberek munkakörének szempontjából vetünk fel néhány azonnal felmerülő kérdést. • Vízellátás. Mivel a város lélekszáma 50%-kal növekedett, emelni kell a vízművek teljesítményét is. Szerencsére a vízkérdés nem nagy gond, mert a Szentendrei-szigeten s a Csepelszigeten a Vízművek bővítésére bőséges lehetőség van s a Duna évi közepes vízhozamához (75 km

3) képest az 1'6 milliós városi népesség és az üzemek bőven számított vízfogyasztása elenyészőnek látszik. Az új területek túlnyomó többsége alacsonyan is fekszik. Pesthidegkút és Nagykovácsi felé pedig lassacskán a karsztvizek felhasználását is meg lehetne próbálni, melyeket a közeli solymári szénbányákkal már fel is tártak. Gyógyforrások, gyógyfürdők. Az új kerületek nagyrészében sajnos, ezek hiányoznak. Azonban a fővároshoz került át a Pünkösdfürdő, a Csillaghegyi Árpádfürdő, sőt, az Attila-fürdő is. Ezeket a közelfekvő Újpest és Rákospalota dolgozói aránylag könnyen elérhetik, ha az új peremkerületek között is megjavul majd a közlekedés. A Dunától távoli XVI—XIX. kerületeknek sajnos nincs számottevő, télen-nyáron egyaránt használható gyógyfürdőjük, még csak egyszerű uszodájuk sem. Ezen segíteni kell, mert a geológiai vizsgálatok szerint itt lehet gyógyvizet feltárni. A XX—XXI. kerület határszélén levő pesterzsébeti sósfürdő azonban már nagy hiányokat pótol, noha 150.000 ember igényeit nem tudja szolgálni, ahhoz kicsiny. Árvízvédelem. Ezen a téren is akad elég sok tennivaló. Az új dunamenti kerületek árvédelme hiányos. A perifériákon nem mindenütt vannak jó gátak, Csillaghegyet, Megyert sűrűn fenyegeti az árvíz. Nagytétény környékén is nagy területet látogat haszontalanul az áradások vize. Újpesten, Békásmegyeren, Budafokon hátra van még a Dunapart vonalának szabályozása is. Különösen Újpestnél lehetne nagyobb parkokat létesíteni a feltöltött mederrészek helyén egyre jobban terjeszkedő zátonyok feltöltésével. Egyúttal a Palotaiszigetet is az újpesti dolgozók és sportolók rendelkezésére lehetne bocsátani. Újpestnek, Rákospalotának ugyanis fásított tere és parkja alig van. 162