Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - AUJESZKY LÁSZLÓ dr.: Új módszer a csapadékadatok feldolgozására

Tab. VI. táblázat. Egyes csapadékfajtákban nagyon szegény hónapok, Budapest 1946—1949. 1 %-t meg nem Év 1 %-t meg nem haladó felsikló csapadékkal haladó záporcsapadékkal 1946 Május, július, szeptember Szeptember 1947 Április, május, július, augusztus, szeptember . Január 1948 Szeptember November, december 1949 Február, április, július, szeptember Február padék majdnem a mérési lehetőségek határán alul maradt (0.2 %). Ezzel szemben elég nagy számban léptek fel olyan hónapok, amelyekben a csapadéknak az egyik alakja teljesen hiányzott. A II. táblázatban külön összeállítottuk azokat a hónapokat, amelyekben valamelyik csapadékalak még az 1.0 %-t sem érte el, és így sok gyakorlati szempontból úgy tekinthető, mintha egészen hiányzott volna. Rendkívül érdekes az, hogy a feldolgozott négy év közül kettőben a záporcsapadékok voltak túlsúlyban (1946 és 1949), egyben pedig a felsiklási csapadékok (1947); végül pedig 1948-ban a kétféle csapadék gyakorlatilag egyforma mértékben lépett fel. Minthogy az egészévi eredmények úgy alakulnak ki, hogy egymással ellentétes jellegű évszakok adatait összegezzük, azért indokoltnak láttuk a kétféle csapadék alakulását évszakonként részletezve külön is feltüntetni (III. táblázat). Nem vagyok hivatott arra, hogy a kapott eredményekből mélyebb hidrológiai következtetéseket vonjak le. Közleményemnek csupán az a célja, hogy felhívjam a reá illetékes szakemberek figyelmét a csapadékfajták külön-külön való vizsgálatában rejlő lehetőségekre. Megvagyok győződve, hogy a csapadékstatisztikák ilyen kifinomításának sok vízgazdálkodási kérdésben fontos alkalmazási tere kínálkozik. Reá kell mutatnom arra, hogy a kétféle csapadék külön-külön való statisztikai feldolgozása — III. táblázat. A csapadékfajták évszakos megoszlása, Budapest 1946—1949. Tavasz : márc.—május, nyár : jún.—aug., ősz : szept.— nov., tél: dec.—febr.; jelölések mint az I. táblázatban.) 1946 1946 47 1947 1947/8 jan.-febr. tavasz nyár ősz tél tavasz nyár ősz tél F 38.0 Z 32.7 X 0.6 T 71.3 22.2 119.6 l.l 142.9 10.3 149.8 0.7 160.8 77.9 45.3 0.2 123.4 189.5 16.5 0.7 206.7 14.7 93.3 1.1 109.1 1.4 49.1 2.6 53.1 38.0 25.9 1.1 65.0 107.3 73:4 1.6 182.3 1948 1948/ 49 1949 A négy év együtt tavasz nyár ősz tél tavasz nyár ősz dec. A négy év együtt F ... 59.6 Z ... 28.6 X .. 1.7 T .. . 89.9 69.8 144.6 4.6 219.0 38.2 31.0 0.5 69.7 43.9 4.6 1.1 49.6 15.1 106.7 0.6 122.4 20.4 115.3 2.1 137.8 148.3 78.4 0.7 227.4 19.6 32.7 0.1 52.4 914.2 1147.5 21.1 2082.8 bár hidrológiai szempontból kétségtelenül értékesebb és mélyebb betekintést nyújt a tényleges csapadékviszonyokba — ma még nem vezethető be minden csapadékmérőállomásoii és nem lehet szó arról, hogy pl. egy egész vízgyűjtőterület egyévi csapadékadatainak roppant számtömegét ilyen finomabb feldolgozásnak vethessük alá. Ennek megvalósítása ugyanis kétféle akadályba ütközik. Az egyik magának a megkívánt munkatöbbletnek a nagy volta. Egy-egy vízgyűjtőterületen többszáz észlelőájloinás szükséges a csapadékviszonyok kellő nyilvántartásához. Ha az eddigi csapadékstatisztikák helyett a csapadékmennyiségeket három csoportba elkülönítve dolgoztatnék fel, az vagy az eddigi feldolgozó személyzet megháromszorozását követelné meg, vagypedig azt, hogy — a nagy külföldi meteorológiai szolgálatok példáját követve — megfelelő teljesítményű számológépek beszerzéséről gondoskodjunk. A számolások gépesítése a meteorológiai vizsgálat más ágaiban is ma már elkerülhetetlennek látszik. Mihelyt ez megvalósul, a felmerülő munkatöbblet már nem fog leküzdhetetlen akadályt jelenteni. Mint másik nehézség merül fel — nagyszámú megfigyelőállomásból álló hálózatokban — a korszerű feldolgozási módszer meghonosításával szemben az, hogy a kétféle csapadékfajta elválasztásához részletesebb időjárási megfigyelések szükségesek, mint aminők a kisebb csapadékmérő állomásokon folynak. Szükség van mindenekelőtt arra, hogy a megfigyelések csapadékíróval történjenek. Magyarországon a hivatalos csapadékmérőhálózatnak jelenleg kereken 800 állomása van. Ezeknek a számát fejlődő vízgazdálkodásunk még mindig elégtelennek találja. A közel 800 állomás közül azonban csak 12 van már ma is ellátva' íróműszerrel. Pillanatnyilag tehát legfeljebb ezeknek az adataiból lehetne a finomabb csapadékstatisztikát elkészíteni. Ezenkívül a csapadékíró adatait még össze kell hasonlítani a frontátvonulások egyéb tüneteivel. Ehhez az szükséges, hogy az illető megfigyelőállomáson legalábbis szélmegfigyeiések és felhőalak-megfigyelések is folyjanak. Éppen ezért csak a magasabbrendű meteorológiai állomások megfigyelései alkalmasak arra, hogy adataikon ilyen feldolgozást lehessen végezni. Ügy vélem, hidrológiai szempontból sok esetben ineg is lehetne elégedni azzal, hogy egy észlelőhálózatnak csak a fontosabb pontjairól készüljenek ilyen korszerűbb szellemű, részletes feldolgozások. A csapadékfajták szerint feldolgozott főállomások eredményei már magukbanvéve is mélyebb értelmet adnak a hálózat sok kis állomásán szerzett adatoknak. A fejlődésnek mindenesetre abba az irányba kell törekednie, hogy vízgyűjtőterületenként legalább néhány állomás csapadékstatisztikái ilyen részletes alakban állhassanak rendelkezésére, mihelyt a feldolgozási munkák elvégzésének feltételeit biztosítani sikerül. 94