Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
1-2. szám - Értekezések - CSURI ILONA dr.: Az alföldi gyógyvizek összetételének grafikus összehasonlítása
KÉMIA • Alföldi gyógyvizieiiiik kémiai összetételét mutatja be grafikus úton a Maucha-te e csillagábra továbbfejlesztésével! alábbi tanulmányában a szerző. Az alföldi alkalikus savanyúvizek, a sós savanyúvizek, a keserűvizek. a haloidvizek, a földes savanyúvizek, a földes baloidvizek. a sziksós és a jódos vizek átfogó bemutatása hasznos lehet az ötéves terv gyógyfürdő- és vízmű-terveinek megvalósításánál. U. I). C. 551.491.43:543.3(489.14) Az alföldi gyógyvizek összetételének grafikus összehasonlítása* rSUHI ILONA DR Már több szerző foglalkozott az alföldi gyógyvizek ós ásványos visék kém-izmusával. Eziök a vi-zisigálatioik lehetővé teszik az egyes vizek Kémizmusa és a víztartó rétegek geológiai helyzete közötti összefüggés tisztázását, továbbá az ailföldi ásványos és gyógyvizek ibailneológiai kiértékelését. Ugyancsak több szerző foglalkozott már az egyes hlaizai víztípusoik ikémiai öszsaetételének griaifilkus ábrázolásával. Dolgcza tom célja, hogy néhány alföldi ásványos, illetve gyógyvíz összetételét olyan szemléletes módon mutassa be, hogy kémiai összetételük további következtetéseik céljaira közvetlenül felhasználható legyen. AZ ÁBRÁZOLÁS ISMERTETÉSEAz alföldi gyógy- és ásványvizek grafikus ábrázolásánál a Maucha-féle ábrázolási módot vetteim alapul némi változtatással. Maucha aiz ú. n. csillagdiagramm ábrázolási módot vezette be a vízanalíziseik ábrázolásánál, melyeit azcn elv szerint szerkesztett, hogy az lanitowok egyenértékszázalékainak összege egyenlő százzal, és a kationok egyenértók'Söázailákaiiinaík összege is egyenlő százzal. Szerkesztett egy tizenhatszöget, melynek területe 200 mm 2 volt. A tizenhatszög egyik felén ábrázó'ta a, kationokat, a másikon az anlioinioíkiait. Tekintetbe! arra, hegy Míarueha 'közel azonos típusú vizeket vizsgált, a (kationok közül 'négyet, a K-t, Na-,t, Ca-t és Mg-t vette csak fel a diagrammba. Az anionok közül szintén négyet, a C0 3t, HC0 3-t Cl-t és SO«-t. Én különböző típusú vizeket vizsgáltam, melyeknél az enrlítiett négy kationon kívül a Fe-it és az Al-t is fel kellett venni, az anionotk közül pedig a J-t, Br-t, N0 3-t és Si0 3-t is be kellett iktatni. Ezért vált szükségessé, hogy az eredeti tizenhatszöges ábrázolási eljárást módosítsam. Ábrázolásomban a Maucha-féle ábrázolási móddal szemben huszonnégyszöges diagrammot használtam. A középső szög ezáltal: 360! 24 ~~ 1 0 ' a két szomszédos sugár által kivágott teriilet: 200 m m' 24 Ezekből az adatokból a szinusz tétel segít ségével számíthatjuk ki, hogy mekkorának kell lenni a kör sugarának, hogy a körbe illeszkedő huszonnégyszög területe 200 m 3 legyen: r- . sin 15° = 8'33 = 8'33 mm 3. -\f 1666 sin 15° = 8'023 mm. * A Magyar Hidrológiai Társa sás 1949 június 30-i ülésén e'bangzott előadás. hó Tehát a kör sugarának 8.023 mm-nek kell lenni. Az egyenértékszázalékból a grafikonra a következő képlet alapján mérjük fel az egyes értékeket: = b " 8 023 sin 15°' ahol a — mm, b• = az illető kation (anion) egyenértékszázaléka. A kationokat a következő sorrendben ábrázoltam: K, Ca, Mg, Na, Mg, A1 és Ee. Ezek helye a különböző víztípusoknál mindig állandó. Mivel az ábrázolás során kettővel több anion szerepel, mint kation, ezért az anionok helyét a különböző víztípusoknál változtatni kellett- Az anionoknál háromféle sorrendet használtam: az alkalikus savanyúvizeknél és a haloidvizeknél következő a sorrend: J, Br, Cl, HC0 3, COs, S0 4. A keserűvízeknél és az átmeneti típusú vizeknél (földes-halóid): J, Br, Cl, SO4, C0 3, (illetve HCOaJ.NOa és végül azoknál a vizeknél, ahol a kovasav is szerepel: J, Br, Cl, SOi.. HCOs és SiOs. A GYÓGYVIZEK ÉS ÁSVÁNYVIZEK CSOPORTOSÍTÁSA. A gyógyvizek csoportosításánál a Thánféle csoportosítást vettem alapul, azzal a különbséggel, hogy Ö 9 féle víztípust állít fel: 1. alkalikus savanyúvizek, 2. földes savanyúvizek, 3. vasas savanyúvizek, 4. sós savanyúvizek, 5. szulfátos savanyúvizek, 6. lúgosbikarbonátos vizek, 7. keserűvizek, 8. halóid vizek, 9. hévvizek csoportja. Dolgozatomban én újabb 3 csoportot állítottam be. Ugyanis vannak olyan vizek, melyeknél a kationok közül a Na a legtöbb, az anionok közül pedig a C0 3. Szerintem itt a Na 2C0 3 szabja meg a víz jellegét, ami jellemző és igen gyakori az alföldi szikes tavaknál. Az ilyen típusú vizeket a sziksós vizekhez osztottam be. Továbbá voltak olyan vizek, ahol a J az orvosilag előírt 0,001 g/l felett áll, és ezeknél a J a fontos és nemes alkatrész. Ezeket én jódos gyógyvizek néven foglaltam össze- A harmadik csoport, melyet felállítottam, a földes-haloidvizek csoportja, melyeknél a Cl egyenértékszáUiayrantmalic Coniparison of the Contents of MedicinaI H'alern of the Great Hungárián fiain. (By T. Osuri. I). Se. (English tex+ p. 79.)