Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
11-12. szám - Értekezések - Láng Sándor dr.: Geomorfológiai tanulmányok a Rába-völgyben
b) A délkeleti perem. Celldömölk tágasabb körzetében a rögszerűen viselkedő Kemeneshát DK-i pereme a magasabbik. Az erre látható meredek lejtőket nem csupán a mai Marcal jolyócska eróziós tevékenysége faragta ki, hanem itt fiatal tektonikus mozgások egykori működésével is számolni kell (féloldalas kiemelkedés, gyenge antiklinális—színklinálisképződés). Az idős terraszfeltárások közt tanulságos a sitkei platórész útbevágása a vasútállomás közelében, ahol bazalttufára települt diszkordánsul a pirosszemű idős terraszkavics. A tufa feküje pedig szintén diszkordáns f. pliocénvégi kori szürke agyagos homok. a Nagysimonyi vasútállomásánál szintén megvan a vízszintes rétegződésű pannonkorú homok. Innen É-ra 1 km-re a kavics- és agyagbányák pedig az idős pirosas szemű terraszkavicstakarót tárják fel. A kavics alatt keresztrétegződésű, murvazsinóros f. levantei (?) homok található. Itt piros homoksávok is előforelulnak (Liesegang-f. ritmikus vasas kicsapódás). Sárvár—Sitke—Celldömölk vonalán a Rába és a Cinca völgye között mintegy 25 m magasságkülönbség van. A cincavölgyi peremöblözet már a siktei bazalttufagyűrűs hegy szomszédságában fiatalon megsüllyedt s tovább kelet felé e süllyedés a marcalvölgyi öblözetben csatlakozik. A Rába vizének a sitkei hágónál a Cinca-völgyébe való átvezetésével s az említett magasságkülönbség felhasználásával jelentékeny teljesítőképességű vízierőművet lehetne létesíteni. III. A RÁBA BALPARTI TERRASZAI SZENTGOTTHÁRD—KÖRMEND KÖZÖTT. Szentgotthárdnál, — mivel a Rába a hasonló nagyságú Lapincs patakkal bővül, a két völgytorkolat környékén a széles alluviális térségek felett igen jól fejlett térraszrendszerek alakultak ki. A terraszok sokszor közösek. Ez az eset áll fenn Rábafüzes környékén is, Szentgotthárdtól É-ra, ahol a jól fejlett terraszrendszer felfelé már a Lapincs völgyében folytatódik. I. sz. terrasz. A Rába—Lapincs torkolatvidékén is, valamint tovább, lefelé a folyó mentén legalább 2 szintje van (kb. 1 m és 2—2,5 m a folyó közép vízszíntje felett). A magasabbik színt idősebb és többnyire árvízmentes. Vékonyabb—vastagabb átmosott vályog fedi, meghódította a földművelés is. Települések már vannak rajta. A rábagyarmati hídnál a folyó balpartjának alámosásában a recens folyókavics alatt igen rozsdás, limonitos, né'ia fekete bevonatos (Mn vegyület) kavicspadok következnek. A kavicsokat szétütve, látható, hogy félig-meddig már átrozsdásodtak. Kemény és puhább rozsdás-limonitos kavicspadok váltogatják itt egymást. Úgy látszik, a rozsdás kavics régibb s a folyó az egykori normális sztratigráfiai feltöltésbe vágja bele völgyét. II. sz. terrasz. Rábafüzesnél, Jakabházánál és Rönöknél még nem fejlődött ki határozottan. 6—8 m magas pereme ugyanis nem éles, hanem ellaposodva síinul bele a Lánka patak alluviumába. Felszínére glaciális vágyog és lejtőtörmelék húzódott. Ahol kissé kiszélesedni látszik, ott nyomban a települések foglalták le. Csak Vasszentmihály táján kezdődik a terrasz újabb megjelenése. Amint megszűnik a Lánka patak helyi süllyedéke, azonnal kiemelkedik 3—4, később 5 m-re ez a kis terrasz és 1—2 km szélességben húzódik Rátóton, Gasztonyon és Csákánydoroszlón át K felé és csak a Strém—Pinka torkolatánál szűnik meg. Vékony glaciális vályogréteg fedi, alatta nagy kavicstelepek következnek. (Csákánydoroszló.) A Rába-balparti II. sz. terrasz-szegély utolsó jó feltárása a Pinka völgyének nyílásánál van, Kemestaródfától DK-re, a vasúti átjáióban. Itt, a magas terraszok letörésében kis kavicsbánya mélyül a terraszba. A kavicsanyag itt kissé Öregebb, mállottasabb, túlnyomóan színes (barnás, pirosas szemek), aprós, v. diónagyság, görgetettség közepes mértékű. A kavicsanyag is és a kötőanyag is kissé rozsdás, linoinitos. Lehet, hogy idősebb terraszkavicsanyag került itt erősebben átmosásra és a rövid Pinka-Strém révén került inkább ide. Feltűnőek benne a korrodált piros és barna kvarcszemek. Fekete színű grafitkvarcit kavicsszem nincs benne, 1 m-es fakó vályogréteg is fedi a terraszt. Horvátnáelaljánál a Pinka—Rába zúgában 2—3 m magas kis II. sz. terrasz emelkedik ki, részben már medencekitöltő átmeneti törmelékkúp gyanánt. Ez a terraszrészlet Körmend alá tovább folytatódik. Kitűnő feltárása van a város Ny-i szélén, pl. a zalalövői vasútvonal és a gráci műút kereszteződésénél levő frissen művelt kavicsbéinyában. A bánya falán a 2 din-es humuszréteg alatt l 3/ 4 m sárga vályog, ezalatt 1—2 dm folyami homok, majd 2 m-es vízszintes rétegeződésű szürke Rába-kavics következik, feküjében 1 dm-es rozsdás murva, ezalatt 1 dm-es szürke agyag következik. A Rába terraszkavicsai üdék, szürkék, alig van köztük barna vagy fekete szem. Igen jól koptatottak. A Rába ártere felé kb. 2,5 m magas peremmel néz e terrasz. Horvátnádaljától ÉNy-ra 1 km-re a vasaljai út mentén szigetszerű, kis kiemelkedés látható, mely 6—7 in magasra emelkedik ki a II. sz. terrasz színtjéből, kavics nincs rajta, ugyanaz a sárgásbarna homokos vályog borítja, mint a II. sz. terraszt, legfeljebb,' kissé homokosabb és vastagabb. A szomszédos Pinka völgye felé is a II. sz. terrasz 2,5 m magas térszínére hanyatlik alá, DK-i oldalán goromba, éles, apró Pinka folyóbeli kavics fedi be. III. sz. terrasz. Kavicsszíntje Rábafüzes körül 15—18 m-en van. Anyaga szürke, durva, jól legömbölyített, ökölnyi szemekből álló kvarckavics, mintegy 3—4 in vastag. 6—8 m fakó vályogréteg emeli meg, ezzel együtt a terraszmagasság 26—28 m is lehet. Ez a terrasz forelul elő leginkább a Rába balpartja környékén, ezt mondja Winkler és Szádeczky-Kardoss 30 méteres terrasznak. A fedű glaciális vályogban apró kvarckavicsmorzsák és egyes nagyobb szemek is gyakorta előfordulnak, mert a vályog egy része a 466-
