Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Jászfalusi Lajos dr.: Pisztrángos és pontyos természetes vizeink benépesítése

lyeknek alig egy-két holtága van és a partok szélét dús nádas növi be. A csoport alsó határába pedig azok a folyóvizek tartoznak, amelyek átmenetet képeznek a márna régiókhoz. Ezeknek vízsebessége növekvőben van, mélysége csökken, a plankton pedig rendre eltűnik. De megritkul a parti vegetáció és a fenékfauna is, mely utóbbi rendre a partszélre szorul ki. Így tulajdonképpen elérkezünk a folyóvizek márna szinttájához, amelyeket az V. és VI. értékbe sorolunk és csak kivételes esetben a Vll-be. A folyóvizek márna szinttájának vízfolyása már sokkal hidegebb és gyorsabb folyású, nem olyan mély, fenékszerkezete homokos-kavicsos-köves, mely állandó mozgásban van és e miatt a vízi vegetáció meggyérül, E folyóvizek esetében jól alkalmazható a K = P . L, vagy K = /3 (L—l) a márna folyóvizek esetében használt termelésbiológiai képlet. A szegény distroph csoportba (I—IV.) tartozó folyóvizeket két csoportra oszthatjuk, egyeseket a pontyos folyóvizek kategóriájába soroljuk, másokat a márna folyóvizekhez. Az első csoportba azok a ritka folyók tartoznak, amelyeknek fenékszerkezete iszapos, mocsaras területen folynak keresztül és a nádas sűrűn benövi a partszélt. Jellemző még rájuk, hogy állati planktonban rendkívül szegények, csak a Cyclops van nagyobb számban, továbbá a víz színe többnyire sárgás vagy barnás és p/í-juk is rendkívül alacsony. Mélységük elég tekintélyes és az iszapban megtaláljuk a Sialist, Chironomuslárvát, a Coretra és Libelula rovarokat. A halak közül többnyire csak a kárász, csuka, compó van képviselve. Ebbe a csoportba tartozó folyóvizek megjavulnak, amint meszes vidéken folynak keresztül. Rájuk jól alkalmazható a K = 2 . /?. L, pontyos vizekre vonatkozó termelésbiológiai képlet. A második típusba azok a folyóvizek tartoznak, amelyek vízi életben szegények — a nagy vízsebesség miatt. Rendszerint a hegyekből kijövő folyóvizek sorolandók ide, és a márna vizeknél alkalmazott termelésbiológiai képlet alkalmazható rájuk is, vagyis K = P . L, vagy K = fi (L—l). Az elmondottakból megállapítható tehát, hogy a pontyosvizek elméleti természetes hozamát is meg tudjuk határozni, ha ismerjük a szóbanforgó folyóvíz átlagszélességét, tápláléktermőképességét és számontartjuk a környezettényezők kedvező vagy kedvezőtlen befolyását. Az elmondottakból, kitűnt, a pontyos vizek tápláléktermőképességét távolról sem állapíthatjuk meg olyan pontosan, mint a pisztrángos patakok esetében, mivel halállományuk és természetviszonyaik nagymértékben különböznek. A pontyos vizek tápláléktermőképességét csakis hozzávetőlegesen állapíthatjuk meg. Ez is azonban nagy haladás, melynek alapján útmutatást adhatunk a halászati szövetkezetek halfogására vonatkozóan, hogy fokozzák-e azt vagy csökkentsék. Végezetül mégegyszer hangsúlyozni kívánom, hogy a táblázatokban közölt kiértékelési adatok nem tekinthetők véglegesnek, hiszen a környezettényezők évenként változtathat ák a szóbanforgó természetes víz és élettani viszonyait. Ezenfelül pedig a további kutatások során is újabb szempontok merülhetnek fel, amelyek a táblázatban közölt tételeket vagy adatokat korrigálhatják, vagy teljesen meg is változtathatják. Mi a Sztálini-korszak embereinek valljuk magunkat és a Sztálini-korszak embereinek az a jelszava, hogy nem szabad megállni az elért eredményeknél, nem pihenhetünk meg a babérokon, eredményeinket mindig tovább kell fejleszteni, mindig új sikerekre és győzelmekre kell törni. IRODALOM (1) Antipa Gr. : Az Alduna haltermelésének biológiai alapja és mechanizmusa. Schiller Rezső fordítása. Budapest, 1934. (2) Behning A. : Das Leben der Volga »Die Binnengewasser. Bd. V. Stuttgart, 1928. (3) Brehm V. : Einfiihrung in die Limnologie. Biologischer Studienbücher. X. Berlin, 1930. pp. 261. (4) Cserfász B. I. : Ribovodsztov v jesztyesztvennich vodojomach Piscsepromizdat, 1940. pp. 393. (5) Ehrenbaum E. : Naturgeschichte und Wirtschaftliche Bedeutung der Seefische Nordeuropas (in : Handb. d. Seefischerei Nordeuropas) Bd. II. Stuttgart, 1936. pp. X+337. (6) Huet M. : Hydrobiologie piscicole du bassin moyen de la Lesse (Mem. d. Museé Roy. d. Histoire Naturelle de Belgique. Bruxelles, 1938. (7) Jászfalusi L. : A Kis-Szamos (Gyalu-Kolozsvár) és mellékpatakainak halai, valamint természetes állati táplálékuk. Acta Scientiarum Mathematicarum et Naturelim. 17. Kolozsvár, 1943. pp. 1—70. (8) Jászfalusi L. : Pisztrángos folyóvizeink halasítása. Sporthorgász 5. és 6. sz. Budapest 1914. (9) Jászfalusi L. : Az észszerű halászat irányelvei a Kárpátmedence pisztrángos folyóvizeiben. Állat. Közi. XLIII. köt. 1—4. füz. 1946. p. 18—34. (10) Jászfalusi L. : Descrierea liinnobiologica piscicola a Muresului intre hotarele comunei Godea si-a paraielor din imprejurimi. Notationes Biologicae«. Vol. V. No. 1—3. Bucuresti, 1947. p. 287—321. (11) Légér L. : Principes de la Methode rationnelle du peuplement des cours d'eau a Salmonides. Grenoble, 1912. (12) Légér L. : La fauné nutritive des cours d'eaux a Truites et la technique de sa recherche. Grenoble, 1926. (13) Légér L. : La pratique rationnele de la petite Salmoniculture férmiere. Grenoble, 1935. (14) Légér L. : Economie biologique générale des cours d'aeu alpins. Travaux de l'Association Internationale de Limnologie theorique et applique. Vol. III. Tom. 1. Congrés de Francé, 1937. (15) Légér L. : Economie biologique generale des cours d'eau alpins. Bul. franc. d. Pisc. No 109. 1937. (16) Légér L. : Economie biologique et productivité de nos riviere á Cyprinides. Bul. franc. d. Pisc. No. 139. 1945. (17) Leslage I. A. : Importance de l'étude de la capacité biogenique des eaux. Bruxelles, 1928. (18) Maucha R. : Ujabb szempontok a vizek termelőképességének megállapítására. Magyar Kémikusok Lapja. 17, 18 és 19. sz. 1947. (19) Mika F. és Varga L. : Természetes pisztrángos vizeink hasznosítása. Budapest, 1942. (20) Motas C.—Anghelescu V. : Punerea in valoare a Apelor de munte. Bucuresti, 1939. (21) Motas C.—Anghelescu V. : Cercetari hidrobiologice in basinul raului Bistrita. Inst. d. Cerc. Pisc. Rom. »Monographia«. Nr. 2. Bucuresti, 1914. (22) Russov Gh. : Cresterea crapilor. Bucuresti, 1939. (23) Scliaperclaus W. : Eine neue klassenteilung fiir die Naturalrohertrage mitteleuropáisclier Binnenseen. Zeitschr. f. Fischerei. Bd. 34. 1936. (24) Scháperclaus W. : Fischereibiologische Verháltnisse in der Barbenregion eines Flusses. Fischerei Zeitung. H. 28—29., 1938. (25) Seligo A. : Die Fischerei in den Fiiessen, Seen und Strandgewiissern Mitteleuropas. (in : Handb. d. Binnenfischerei Mitteleuropas. Bd. V. Stuttgart, 1926. p. 1—422.) (26) Steinmann P. : Praktikum der Süsswasscrbiologie Tiere und Pflanzen der fliessenden Gewasser. Berlin, 1915. (27) Taurke Fr. : Die Fischzucht und Fischhaltung. Hannover, 1927. (28) W altér E. : Die Bewirtschaftung des Forellenbaches. Neudam, 1912. (29) WalterE. : Die Kleinteichwirtschaft, Neudamm, 1916. 464-