Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Hortobágyi Tibor dr.: A Balaton déli partjának coenobiont algái és hazai előfordulásuk

tavában is észlelte : az Aphanizomenon flos-aquae (L.) Ralfs vízvirágzása a Ceratiumokat kipusztította. A boglári Cyanophyceák és Dinoflagellaták tömege is valóban ellentétesen viselkedik. Egyikük csökkenése a másik tömegének gyarapodásával kapcsolatos. A Gompliosphaeria lacustris tömegmaximumakor a Ceratium hirundinella a sestonból eltűnik. A Gleno­dinium pulvisculus, a téli Dinoflagellata is akkor szaporodik el, amikor a legkevesebb Gompliosphaeria lacustris él a sestonban. Hazánkban nem ritka. Nagy a dorozsmai sziksósfürdőben VI—VII., IX. hónapokban gyakorinak látta. A tóban azonban több más faj akad, melyek nagyobb tömegűek. A Szeged mel­letti Nagyfa Tisza-haloványban IV—IX. hónapban szintén gyakori, de nem jellemző szervezet (Hortobágyi, 1939 : col. 182, 212). Szalai a Fekete-Körösben 1940. XII. végén 0 C°-ú vízben »elég nagy számú Ceratium hirundinella-t« (1942 : 21) talált. Ugyanekkor a Kettős- és a Sebes-Körösben is meglelte. Ez az adat annyival is inkább érdekes, mert melegkedvelő növényről van szó s Szalai más hónapokból nem jegyzi fel! Dolgozata 27. oldalán még ezeket írja : »Kimondottan csak a téli planktonban volt Ceratium hirundinella^. Tömeges előfordulásáról Krepuska ad hírt a budapesti Lágymányosi-tóban (1930 : 29). Március­júliusban észlelte, tömegesen jú -ius—júliusban. Azonban itt sem a legjellemzőbb tag. Az újpesti téli kikötőben (Dunaág) csupán májusban találta. A budapesti Feneketlen-tóban Woynárovich egész év folyamán mintegy 10 példányt figyelt meg (1938 : 29). A Billyei-tóban augusztusban elég ritka szervezet (Hortobágyi, 1944 : 97—99.). Kender a Szent Lukács-fürdő langyos vrgv hliaro;herm forrású budai tavában csupán 1938 februárjában f gvelte meg. A víz hőmérséklete a felszínen +23,4°C volt. A ritkán előforduló f jok közé sorola, »melyek tul jdonképpen nem tartoz­nak a tó álLtv lágához.« (p. 14.) Kolkwitz és Marson szerint a Ceratium hirundi­nella oligosaprobiont faj. Hazánkban többféle típusú vízben él (eurytop alak, Höll). Azonban egyik bio­coenosisban sem olyan jelentős, mint a Balaton nyiltvizében. Coenobiont jellegéhez tehát nem fér kétség. Átlagos havi %-os adata Bogláron : 5. A Gomphosphaeria lacustrissal együtt : 20,3% ! A Ceratium hirundinella havi átlagos %-os adata 5, azaz az összes moszatok 5%-át foglalja el az év hónapjaiban. Ha csupán ezt vesszük tekin­tetbe, akkor quantitatíve megelőzi a Cyclotella ocellata Pant. és a C. comta (Ehr.) Kütz. Bacilla­riaceák. Ezek átlagos havi %-os adata 18,4. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a Cyclotellák igen kis méreteit és a Ceratium hirundinella arány­lag óriási alakját. Ezt figyelembe véve, a seston­térben quantitatíve lényegesen nagyobb producens szerepet tölt be, mint a kisméretű Cyclotellák, így a vitathatatlanul első helyen álló Gomphosphaeria után a második helyet foglalja el. Amint a Cyanophyceák csoportjából is csupán egy tagot tudtam kiemelni, mint a biocoenosis külö­nösen jellemző tagját, úgy a Dinoflagellata csoport­ban is, legalább egyelőre, a Ceratiumot tartom coeno­biont szervezetnek. 5. Planctonema Lauterborni Schmidle. Scherffel 1930-as értekezése óta ismerjük a Balatonból (col. 760). Scherffel igazi planktonikus algának mondja, amely a Balaton »planktonjára jellemző«. Április—december hónapokban gyűjtötte s különösen őszkor nem volt ritka. Másodízben Entz és munkatársai quantitatív tanulmányában szerepel. Vizsgálataik szerint a zalai parton a gyakoribb növények közé számít. Tihanyban március—decem­ber hónapokban figyelték meg a planktonban. Ott két maximumot alkotott. Kisebb elszaporodása májusban, a nagyobb októberben volt (1937, 5. A. táblázat). Kol a Balatonban gyakorinak mondja (1938, 6. táblázat). A somogyi homokos aljzatú balatoni sestonban eurytherm alga, minden hónapban tekintélyes pél­dányszámban gyűjthető. Aránylag a legkevesebb febiuárban, de ekkor is a phytobiocoenosis algáinak 0,6%-át alkotta. Egyénei rohamosan szaporodnak. Márciusban 3,8, májukban pedig 9%-ot foglalnak le. Ekkor kulminál. Június—augusztus hónapokban tömege viszonylag állandó : 1%. Második maxi­mumát az őszi hónapokban éri el, de ez kisebb, mint a májusi : 2%. B.ilatonbogláron tehát maximális fellépése a tihanyi első, kisebb elszaporodása idejére esett. Az összes algák évi rangsorában márciusban quantitatíve nyolcadik, májusban a harmadik, szeptemberben a tizedik, decemberben a nyolcadik. Hidegebb környezetet kedvelő növény. Március­ban—májusban a rövid, pársejtes fonalai vannak túlsúlyban. Átlagos havi százalékszáma 2,2, az algák évi tömegrangsorában a 10. Alföldről, Dunántúlról a balatoni adatokon kívül csupán két helyről ismeretes. A Bellyei-tóban a fel­színen és 1 m mélyen gyűjtöttem. Egyik szintben sem jelentős (1944 :91, 95—98). Alföldön a Tisza Nagyfa-haloványában találtam (Hortobágyi, in litt.). Balatoni nagytömegű jelenléte, eurytherm volta, Scherffel megfigyelése és hazánkban, külföldön viszonylagos ritka megjelenése alapján a balatoni nyíltvízi seston coenobiont növényének tartom. 6. Phacotus lenticularis (Ehr.) Stein. Legelsőnek Daday (1897 : 245) és Francé (1897 : 41) ismertették a Balatonból. Francé szerint a Kis­Balaton mocsaraiban igen gyakori. A Balaton fenék­iszapjában mészhéjait találta gyakorinak. Júliustól többízben a planktonban figyelte meg. Francé dolgo­zatában (p. 56) még 5 más algával a plankton »leg­főképpen jellemző« alakjai közé sorolja. Ugyanitt megemlíti: »Ezek némelykor töméntelen mennyi­ségben népesítik be a Balaton vizét s hatalmas töme­gükkel fontos tényezők a vízi élet oekológiájában«. Daday és Francé után 40 esztendő múlott el, míg ismét említés történt a Phacotus lenticularisról. Entz—Kottász—Sebestyén vizsgálatai alapján a zalai iszapos aljzatú sestonban igen ritka és jelen­téktelen tag. December kivételével azonban minden hónapban megfigyelték (1937 : 8. Táblázat). Leg­több egyedét nyáron gyűjtötték. Balatonbogláron, a somogyi homokos aljzatú sestonban élő példányait október—december és február kivételével valamennyi hónapban megtalál­tam. Januárban még igen ritka, májusban gyako­ribb. Február, márciusban csupán üres vázait 446-

Next

/
Oldalképek
Tartalom