Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Leél-Őssy Sándor dr.: Geomorfológiai és hidrológiai vizsgálatok a Márairemetei-szorosban

hullott csapadék összege több, mint az ötvenévi átlag, de márciusban mégis kevesebb eső hullott, mint az átlag, mert a folyó évi összegezővonal már­ciusi szakasza sokkal enyhébb hajlású, mint az átlagos évé. Összegező vonalak esetében tehát nem­csak az összegek abszolút értékét, hanem a f. évi vonalnak a hosszabb periódust jellemző átlagos és szélsőséges görbék emelkedéséhez viszonyított haj­lását (a vonalak párhuzamostóli eltérését) is számba kell venni. Az összegezővonalak megszerkesztése céljából készült adatfeldolgozás eredményeit a II. táblázat­ban számszerűen közlöm. IV. Talaj vízviszonyok. Vízrajzi szolgálatunk kereken két évtizede vonta be munkakörébe a talajvízviszonyok megfigyelését, és ma már többszáz külön erre a célra létesült cső­kútban, továbbá használati kútban észlelik a talaj­vízszínt ingadozását. Az adatgyűjtés elsődleges célja az, hogy tárgyi alapot szolgáltasson a vízi A talajvízviszonyok áttekintő ábrázolása nagy gondot okozott. A talajvíz felszínének a tengerszínt feletti (abszolút) magasságot feltüntető szintvona­lakkal való ábrázolása csupán a talaj vízszínt esés­viszonyait, az áramlási irányokat szemlélteti, de nem ad képet a víztükör terepalatti mélységéről, a talaj víztárolásáról. Az utóbbi szempontból a talajvíz terepszint alatti mélységeit feltüntető tér­kép lenne használhatóbb. Tudjuk azonban, hogy a talajvíz csak mechanikai és kémiai szempontból egyaránt teljesen egynemű talajban alkot szabály­szerű víztükröt. A valóságban a talaj különböző réte­geződése és a talajvíz pontról pontra eltérő kémha­tása következtében, továbbá a megfigyelőkutak különböző mélysége és ellenállása miatt a szomszé­dos kutakban észlelt vízszintek általában nincsenek egymással olyan szoros összefüggésben, hogy ezen az alapon a valóságot megközelítő szintvonalas térképet szerkeszthessünk. (Még kevésbbé alkal­masak az ilyenszerű adatfeldolgozásra a használati kutak, amelyeknek vízállása — különösen kisebb vízvezetőképességű rétegben — a háztartási fogyasz­tás ingadozásait is nagyon megérzi.) A térkép még 1950. áprili. Talajvízszín-adatok III. táblázat A talavízkút helye A kút földrajzi fekvése A hónap többévi jellemzői Vízállás a kút 1 K. hosszúság Grw-től peremmagasság max. közép min. pereme alatt N 2 te H község megye É. szélesség K. hosszúság Grw-től m A.f. terep felett cm időszakról a kút vízállás pereme alatt cm havi közép cm a hó végén cm és jellege") 128 Nyíradony Szabolcs 47°42' 21°58' 154,67 28 1935—48 185 267 363 328 327 f 122 Nagyléta Bihar 47°23' 21°53' 115,91 37 1935—48 501 611 677 678 676 t 214 Tépe Bihar 47°19' 21°35' 96,12 50 1935—48 153 266 396 372 369 f 189 Szeghalom Békés 47°01' 21°14' 88,07 10 1934—48 170 325 452 335 322 f 33 Dévaványa Szolnok 47°00' 21°07' 85,02 30 1935—48 125 348 569 446 445 f 51 Gyula Békés 46°39' 21°17' 89,57 20 1935—48 120 218 316 238 238 f 109 Mezőberény Békés 46°51' 21°04' 85,12 30 1934—48 22 283 468 446 445 f ') A kutak törzsszáma a térkép számozásának felel meg. •) Az adatok melletti jelzések : ^ = a talajvíz szintje emelkedőben van, y t= süllyed, — •=- változatlan. Részlet a VÍZRAJZI ADATOK-ból. Talajvi.zonyfigyelési adatokat 44 kútról közö' a kiadvány. munkálatok és az öntözés hatásának kimutatására. De mivel a talajvízszint magassága nyilvánvalóan összefügg a talajban tárolt vízkészlet nagyságával, ill. a talaj vízfelvevőképességével, az észlelési anyag­nak az öntözés és belvízlevezetés gyakorlata szem­pontjából hidrológiai jelentősége is van. Ezért a VÍZRAJZI ADATOK már kezdettől közölte 16 talajvízszín megfigyelőkút észlelési anyagát, a folyó évben pedig már vízvidékenként csoportosított 44 állomásét öleli fel, és térképen is szemlélteti a talaj­vízviszonyokat. A talajvízszínt magasságát 3 adattal jellemzi a kiadvány : a havi középvízállással, a hónap végén észlelt vízállással és a változás irányzatának (áradás, apadás, stagnálás) megadásával. Ezeknek az adatoknak gyakorlati értékelését a hónapra jellemző hosszidejű átlagok és szélsőségek párhuzamosan közölt adatai könnyítik meg (III. táblázat). 1 km átlagos távolságú (tehát gyakorlatilag rend­kívül sűrű) kúthálózat esetén sem lenne tökéletes, — nem is szólva arról az alapvető nehézségről, hogy a kút helyén mért terepszint alatti vízmélység az Alföld »sík« felszínén sem azonos a környező terület átlagos vízmélységével. Valójában a talajvízmeg­figyelésekbe bevont területen 90 km 2-re jut egy-egy kút, tehát semmiképpen sem lehetne a szintvonalak­ból a talajvízszint valódi mélységére következtetni. A felsorolt nehézségek miatt a talajvízszínt magasságát minden egyes kútban az ott eddig észlelt legmélyebb és legmagasabb vízállás közötti vízjáték százalékában fejezzük ki és alkalmas jelkulcs szerint térképen ábrázoljuk, anélkül azonban, hogy a kút­hálózat alapján színtvonalakat szerkesztenénk. (Megjegyzendő, hogy amíg a III. táblázatban az egyes hónapokban előfordult szélsőségekkel hasonlítjuk össze a folyó adatokat, a térkép az abszolút szélső­ségekhez viszonyított képet ad.) 437-

Next

/
Oldalképek
Tartalom