Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
11-12. szám - Értekezések - Lászlóffy Woldemár dr.: A korszerű vízrajzi adatszolgáltatás
arra, hogy távolról sem az I. részben foglalt lefolyási adatok közlésének más alakban való megismétléséről van szó. Nemcsak az a különbség, hogy ott tízéves, itt meg negyvenéves átlaggal vetjük egybe a havi középvízmennyiséget. A lényeges eltérés az, hogy a számtáblázatok a lefolyás pillanatnyi szélsőségeiről adnak képet (NQ és KQ m 3/sec-ban), míg a szóbanforgó grafikonon a negyven és alatt előfordult legszárazabb, ill. legnedvesebb hónapok középvízhozamai vaunak feltüntetve. (Havi KÖQ, KÖQ maI és KÖQ mi n az 1901/40. év, továbbá KÖQ az 1949/50. évi egyes hónapjairól.) 2. A hidrológiai év lefolyási viszonyainak szemléltetésére az összegező (integrál) vonalakat is felhasználtuk (2. ábra lent). Ezekről közvetlenül leolmm 200_ 150 Havi csapadékó 1891/92 - 1940/4-1 SSZ ege k mm 200_ 150 Havi csapadékó 1891/92 - 1940/4-1 Mnx 1 mm 200_ 150 Mnx 5u ét / 31130 100 1949/51 \ / / 100 1949/51 \ / SO 0 A / SO 0 — mm i000 a oo XI XII 1 ii III IV v VI VII VIII IX * mm i000 a oo A hidrológiai év összegezett csapadéka mm i000 a oo 1891/92- 19 40/41 600 50 évi st KiiU10 ms/sí \ —^ zoo fíin — 0 4 XI XII 1 1 1 III IV VI VII VIII IX X vízrendszerben rendkívüli vízhiány legyen és ugyanakkor a másikban az ellenkező végletnek legyünk tanúi. Félreértés ne essék! Nem állítom, hogy a lefolyási viszonyok országunk valamennyi vízfolyásán pontosan egyezően alakulnak, tehát hogy ha pl. a Tisza Tokaj feletti vízgyűjtőjében nagyon száraz volt a tél, és emiatt a március végéig lefolyt vízmennyiség eddigi minimumát észleljük, akkor ugyanabban az esztendőben a Körösök vízrendszerében is a minimumát éri el a lefolyás. De valószínű, hogy a Körösök minimuma idején a Tiszán is igen kicsi volt a lefolyás, tehát valamely tárolási kérdés eldöntésénél a mértékadó esztendő kikeresésében a hidrológiai hasonlóságra támaszkodhatunk és a Körösök minimumát azoknak az esztendőknek valaFig. 3. ábra. A csapadék és a hőmérséklet budapesti alakulását szemléltető ábrák a VÍZRAJZI ADATOK-bóI. vasható a hidrológiai év kezdetétől (nov. 1.) lefolyt összes víz mennyisége milliárd m 3-ben (km 3-ben). A folyó év adatai mellett összehasonlításul itt is szerepel a negyvenesztendős periódus átlagos lefolyásösszegező vonala. De feltüntettük a 40 év alatt előfordult szélsőségeket is : két olyan összegezővonalat, amelyről leolvasható, hogy a nov. 1-től valamely későbbi hónap végéig terjedő időben mennyi volt a lefolyt vízmennyiség maximurna, ill. minimuma. Ez a két görbe új a hidrológiai gyakorlatban. Azelőtt is felraktuk a hasonló ábrázolásokban egy-egy rendkívül száraz vagy nedves esztendő lefolyás-összegező vonalát, de itt nem valamely kiválasztott évről, hanem a negyven esztendő összegező-vonalainak alsó, ill. felső burkológörbéjéről van szó, amelyeket — valószínűleg a megszerkesztésükhöz szükséges jelentékeny munka miatt — eddig a szakirodalomban nem láttam. Az egymás mellett feltüntetett négy összegezővonal közelítő fogalmat ad valamennyi vízfolyásunk lefolyási viszonyainak alakulásáról, mert olyan kis területen, mint hazánk, az időjárás alakulása többékevésbbé egységes, és elképzelhetetlen, hogy egyik melyikében találjuk meg, amelyekben a tiszai lefolyás feltűnően kicsi volt. A vízrajzi tanulmányokban éppen a határesetek kikeresése adja a legtöbb munkát és ezt fogja megkönnyíteni — természetesen csak évek multán — a VÍZRAJZI ADATOK füzetsorozata. 3. A lefolyási viszonyokhoz hasonlóan a csapadék évi járásáról is közöl a kiadvány rajzot (3. ábra fent), összehasonlításra itt az 1891. nov. 1-től 1941. okt. 31-ig terjedő ötvenéves adatsor anyaga szolgál. Meteorológiai szolgálatunk országos viszonylatban még kénytelen megmaradni az 1901/30. évi időszakra számított törzsértékek mellett, noha a csapadékviszonyok statisztikai jellemzésére a mi éghajlatunkon a 30 éves sor túlságosan rövid és nem is szerencsés. 1 (A kereken 11 éves napfolt- és 35 éves Brückner-periódusra gondolva, egy 70, vagy 105 éves sor lenne kívánatos, de az utóbbi még Budapestre vonatkozóan sem áll rendelkezésre.) A Budapestre szerkesztett összegezővonalak különben mindjárt az első hónapban igazolták, hogy 1 Magyarország éghajlata. 4. szám í Dr Réthly Antal: Debrecen csapadékviszonyai, 1854—1943. Bpest, Onz. Meteor. Int. hiv. kiadása, 1945. Lásd a 45. oldalon közölteket. 2000 1000 Havi középhőmérsékletek 1900/01 -1939/40 •A o tlay C' 4000_ 3000 IU9/U. 3* 435
