Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Lukács Károly dr.: A halászat és a halismeret fejlődése a Szovjetunióban

iparival szemben, melynél a feldolgozó gépek és gépi berendezések egyoldalúsága, hiányossága, a hűtő- és szállítóberendezések kezdetlegessége következtében a nyershal nagyobb része hasznavehetetlen hulladék alakjában megy veszendőbe, főleg váratlan tömegfogások idején ; viszont a halgyárakban a frissen megőrzött nagyobb és apróbb halaknak minden része, még bőre, pikkelye, csontja, zsírja és belei is bizonyos formában gazdaságilag jól hasznosítható készítményképpen értékesülnek. Csak egész rövid áttekintését adhatjuk itt a Rybtrösztök halgyáraiban előállított különféle tartósított haleledeleknek s egyéb, halnyersanyagból készített haltermékeknek. 1. Legrégibb a halsózás (paszol) különféle formája és különböző foka a halfajok különbözőségéhez mérten. Ezt a konzerválási eljárást nagyban elősegítették a krimi sóstavak, ahonnan évszázadok óta messze földre szállították a limánokban napon ülepesztetett tengeri sót. 2. A gyengén sózott halat szellős aszalótornyokban szárítják. (Yjalénije). 3. A hűtés, fagyasztás különféle formája .(száraz jég, műjég stb.) (zámorázsivánija). 4. Füstölés, előzetes sózás után (kopcsenije). 5. Ecetben savanyítás, marinálás (márinovánije). 6. Szárított és füstölt tok-, lazac-, harcsa- és márnaszeletek (bályki). 7. Kaviár (oroszul : ikra) különféle halakból (tok, lazac, süllő, ponty, csuka, keszeg). A süllőkaviár »gálágán« néven kerül forgalomba. 8. Vjeziga : tokfélék hátinaiból készített, szíjalakban tartósított, sokáig elálló, sütve nagyon ízletes eledel (már Strahlenberg dicsérte 1730-ban). 9. Halfilé és halsteak (rybnoje filé i sztek). 10. Halzsírolvasztás mindenféle értéktelen halból és halhulladékból. 11. Vízahólyag (puzir) és halenyv (rybij klej). 12. Gyöngyesszencia-kivonat halpikkelyekből (zsemcsuzsnája esszencija). A Balaton halászati üzemében már jóval korábban készítették. 13. Halbőrkészítés díszműárunak (rybji kozsi). 14. Halkonzervek bádogdobozban, csírátlanítással. (rybnije konszervy). 15. Halliszt sertés- és baromfitakarmánynak (rybnája muka). 16. Haltrágya, halguáno (rybnije tuki). Feldolgozásra került fenti eljárásokkal 1939. évben összesen 12 millió q hal, ebből kb. 50% sózott áru, 47 ezer q káviár. A halismerettani elmélet és a halgazdasági termelőmunka szoros baráti kapcsolatának jegyében a Szovjetúnióban egész hosszú sorát létesítették a nagyobb tengerparti és belvízi halászati kikötők közelében a laboratóriumokkal -és kísérleti gépműhelyekkel jól felszerelt tudományos kutatóintézeteknek. Az itt folyó tervszerű munkálatok jellemzésére bemutatom az Avcserniro-nak, AzóviFekete-tengeri halgazdasági és tengerrajzi tud. kutatóintézetének 1949 áprilisában hozott felajánlási határozatából ezt a pár részletetet, a Rybnoje Hazjáisztva 1949 májusi számából : »A tudomány és termelés dicsőséges, hazafias együttműködése és a sztálini ötéves terv sikeres teljesítése és túlteljesítése érdekében intézetünk alábbi kötelezettségeket vállalja : 1. F. év végéig befejezünk 20 tudományos kutatómunkát a halászatban leendő közvetlen felhasználásra. 2. A halászati főidényben (putina) ötnaponként bemutatjuk a halászat számára a haljárások részletes elemzését és azoknak a közeli időre szóló prognózisát. 3. Összeállítjuk és kiadjuk a halászat számára a következő útmutató ismertetéseket : a) azóvi héring élettana és halászata ; b) hajókra szerelt halfelszívó berendezés (rybonaszosz) ; c) viharálló állítóháló a keresi kísérleti bázis szerkesztésében ; <1) a Fekete-tengeri héring s ej a Fekete-tengeri pér (Mugil cephalus) és halászata. 4. Segédkezet nyujtunk a halászoknak az új, tökéletesített halászati eszközök és hajógépek, valamint a vízalatti világító felszzerelések használatára. 5. Szemináriumokat szervezünk a Goszlovok (állami halfogó vállalatok), motoros halász-állomások (MRSZ) és halászkolhozok dolgozói számára a halfogás legújabb technológiájáról. 6. A tömeghal- és nemeshalállomány meghatározására vonatkozó vizsgálatok, az aviarazvjedka (halrajvonulások légi felderítése) módszerének tökéletesítése . . .« stb. A szinte korlátlanul felhasználható természeti adottságok és a tudományos megismerés eredményeinek tervszerű hasznosításával a termelési folyamatokban, mindig újabb és távolibb halászati termelőbázisok felderítésével, új gépesített halászszerszámok és. mind korszeiűbb motoros halászhajók üzembeállításával a Szovjetúnió halfogásai évről-évre jelentősen emelkednek. A háború utáni ötéves terv a halzsákmány növekedését a következő iramban irányozta elő : 1946. év végéig 12 160 000 q 1947. « « 13 450 000 q 1948. « « 15 000 000 q 1949. « « 17 400 000 q 1950. « « 20 200 000 q lesz az összes halfogás. Az ötéves tervnek ma már biztosítottnak vehető teljesítése értékes hozzájárulást jelent a Szovjetúnió lakossága jólétének emeléséhez. IRODALOM (1) Kurszkij V. I. : PblSbl B npnpo«e H X03HHCTBe MCJ10BeKa. MocKBa. yqne«rn3. 1949. 188 erp. (2) Grekov B. D .: KpecTHne Ha Pyccu c flpeBHeüuiHX BpeiweH «o XVII. BeKa. 1946. 958 crp. (3) Baer K. M. : MaTepnaJiH fljifl HCTOPHH PM6OJIOBCTBa B POCCHH. BroneTHH AH. CIIE. 1853. (4) Strahlenberg Ph. J. : Historie der Reisen in Russland, Sibirien und der Grossen Tartarey. Leipzig, 1930. Főleg a XIII. fej. V. ö. Lukács Károly Bél Mátyás kéziratos munkáinak kiadását : Bél Mátyás : Tractatus de Re Rustica Hungarorum. Magyar Biol. Kutatóint. Munkái. XIII. kötet. 1941. Magyar fordítással 56 old. Bél Mátyás : Notitia com. Veszprimiensis, Simighiensis et Szaladiensis c. kéziratának fordítása és ismertetése. MBKM. XIV. és XV. 128 old. (5) Pallas P. S. : Reise durch die verschiedene Provinzen des Russ. Reiches. S.-Petersburg. 1768—73. évek közti utazások, 3 kötetben, kerek 2000 old. II. kiad. 1801. 382-