Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Páter János dr.: A magyar ivóvízvéleményezés problémái

IVÓVÍZELLÁTÁS A tanulmány megszívlelendő új javaslatot közöl a magyarországi ivóvízvéleményezés megreformálásával kapcsolatban. Javaslatának szükségessége gyakorlati tapasztalatokkal is igazolható. U.D.C. 628.11 : 614.3 A magyar ivóvízvéleményezés problémái*) DR PATER JÁNOS Az ember vízre utaltsága élettani és történelmi tény. Az emberi szervezet háztartásának nélkülözhetetlen anyaga a víz. Ezzel már a régiek is tisztában voltak, elég idéznünk erről a feltevésüket : «Corporo non agunt, nisi fluida.» Az emberi szervezet összetételének átlagban mintegy 64%-a víz. Amíg az éhezést a szervezet 3—4 hétig is kibírja, addig a szomjazást jóval rövidebb ideig — 3—6 napig — bírja. Az emberi szervezetnek ez a vízreutaltsága a történelmi fejlődésre ; kultúrák keletkezésére, kultúrák megsemmisülésére is rányomja a bélyegét. Ezt nemcsak a történelem folyamán, hanem napjainkban is látjuk. Az ősi emberi települések mindig vizek mentén iétesültek. Ha eltűnt a víz, eltűnt és megsemmisült az emberi település is. Napjainkban a vízgazdálkodási szakemberek jól ismerik azt a heroikus küzdelmet, amelyet egy helyhez kötött, nagyobb emberi közösség vízzel, főleg ivóvízzel való ellátása jelent. Csodálattal nézzük azt az emberfeletti küzdelmet, amelyet a szocialista Szovjetúnió szakemberei folytatnak a sivatagok meghódításáért és azokon emberi települések létesítéséért^

1) Az ókori kultúra vízvezetékeinek maradványai nemcsak az akkori ember csodálatos technikai készségét, hanem a hygiene iránti érzékét is bizonyítják. Egyiptomban még ma is használatosak egyes kútak a fáraók idejéből. Ninivének és Tyrusnak már Krisztus előtt 700 évvel vízvezetéke volt. Jeruzsálemnek 5 vízvezetéke volt. A Damaszkuszi vízvezeték az egyes házakban állandóan folyó vizet adott. Athénnek 18 vízvezetéke volt, amelyek a penteliai hegyekből gravitációs úton szállították a vizet. Pergamonnak magasnyomású vízvezetéke volt. (Mintegy 20 atm.) Rómának Krisztus előtt 300 óta volt vízvezetéke, amelynek egyes részei még ma is használatban vannak. A római vízvezeték rendszerében volt külön fürdő és ivóvízvezeték. A római napi fejadag 200 liter volt. Ma egy vidéki város vízellátásának megtervezésekor örülünk, ha 50—100 literes fejadaggal számolhatunk. Megemlítjük még a szegóviai, konstantinápolyi, karthagói, nimesi, kölni, mainzi, metzi és trieri vízvezetékek maradványait. Amikor az ókori ember technikai készségének és hygieniai érzékének ezeket a csodálatos emlékeit nézzük és idézzük, erőt kell meríteni arra, hogy a mai ivóvízellátást megoldjuk és biztosítsuk a magyar dolgozók vízszükségletét. Korunkban a megelőző orvostudomány fejlődésével párhuzamosan nő az ivóvíz közegészségügyi *) A Magyar Hidrológiai Társaság 1950 jannár 25 i előadó ülésén elhang. zott előadás. Problems of Hungárián drinking Water consultation. Dr. J. Páter. (English text on p. 400.) *)• A Központi Vasútegészségügyi Hivatal közleménye. (Hivatalvezetőfőorvos : Szckulesz Károly dr.) jelentőségének értékelése. A vízszolgáltatás, főleg a jó ivóvízzel való ellátás, óriási egészségügyi fontosságú, úgy az egyén, mint a közösség szempontjából. Az egyéni hygiene szempontjából nem közömbös az, hogy az egyén jó ivóvízzel való ellátása biztosított. Gondoljunk csak azokra* a szomorú tapasztalatokra, amelyek az egyéni vízellátás hiányának a következményei. Utalok itt a Zala megyei szomorú viszáságokra. Jó ivóvíz hiányában a gyermekeket borral itatják és az alkohol mérgező hatása nem marad el a fiatal szervezetre, amit az élet későbbi folyamán súlyosan érez az egyén és a társadalom. Utalok itt a Nagyalföld szomorú ivóvízellátásával kapcsolatban a jó ivóvízhinyra. Gondolok elsősorban a vasúti szolgálatra. Bizony a vasúti ellenőrzések során nem ritka az, amikor azt látjuk, hogy a jó ivóvíz hiánya krónikus alkoholistává teszi az egyébként józan életű vasúti dolgozót. A jó ivóvízzel való ellátás jelentősége talán még nagyobb a közösség szempontjából. A kollektív tömegek jó ivóvízzel való ellátása létfeltétele az emberi kollektívumok létezésének. Ezenfelül azonban közegészségügyi szempontból óriási jelentősége van a kifogástalan ivóvíz szolgáltatásnak. Utalok itt a fertőzött ivóvíz járvány terjesztő szerepére. Legyen szabad csak magyar példákat felhozni. A szegedi hastífusz járvány (2), a mohácsi hastífusz járvány (11), a csapi hastífusz járvány (9), mind szomorú bizonyítékai annak hazai viszonylatban, hogy milyen veszélyt jelent az emberi települések részére az ivóvíz bakteriális fertőzöttsége. A korszerű megelőző egészségvédelem igen nagy súlyt helyez az egyének és az emberi közösségek állandó jó ivóvízzel való ellátására. Azt szokták mondani, hogy valamely ország kultúrájának kifejező fokmérője az, hogy a lakosság hány százaléka van vízvezetékkel ellátva. Mielőtt ezt az állítást — amelyet főleg a magyar vízmérnökök szeretnek indokolatlanul hangsúlyozni — megcáfolnám, legyen szabad néhány európai állam vízvezetékkel való ellátottságát feltüntetni. Az alábbi táblázatban azt szemléltetjük, hogy a jelzett ország lakosainak hány százalékát tudja ellátni vízvezetéki vízzel. (5) .... 96% Anglia 84%' 92% Franciaország 72% 87% Ausztria 43% Magyarország 25% Az, hogy az ország lakosságának hány százalékát lehet vízvezeték útján jó ivóvízzel ellátni, nemcsak a kultúra függvénye, hanem függvénye elsősorban a geomorfológiai adottságoknak. Könnyű Olaszországban, Franciaországban, Svájcban és Ausztriában a lakosság jelentős százalékát jó ivóvízzel ellátni, vízvezetéki úton, amikor a hegységekben Svájc Olaszország Hollandia .. 364