Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Schréter Zoltán dr.: A Borsod–Heves vármegyei miocén barnakőszén-medencék hidrogeológiai viszonyai

I. telepig. Majd meg akarták hosszabbítani a lejtős aknát a II. telepig, de 40—50 m hossz kihajtása után folyóshomokra jutottak, úgyhogy a lejtős akna továbbhajtását kénytelenek voltak beszüntetni. Tehát a II. telep fedőjében, kissé magasabban, vízben dús, sőt folyóshomokréteg, vagy lencse van, az I. telep alatt kb. 20 m-re. A 112 m aknamélységben harántolt I. telep fedőjében két vizet tartalmazó homokréteg is van. Nevezetesen a külszín alatt 97.30—98.20 m között és a 67.8—76.10 m között, amelyek az I. telepi lejtősaknába elég bőven csurgatják a vizet. 1949 nyarán 1200 liter vizet szivattyúztak ki percenként, ami a különböző vizet tartalmazó rétegekből gyűlt össze és a függélyes aknába leszívárgott. 1940-ben az I. barnakőszéntelep fedőjéből származó víz eleinte nagyobb volt, később csökkent. 1940 augusztus 20-a táján 1000—1200 1 volt percenként, 5—6 hónappal később, az időjárástól függetlenül, leapadt 500—550 literre, amely azóta állandóan mutatkozott 1942 közepéig. Keletebbre, Sajóbábony határában, a Királykúti fúrás az I. és II. telep között levő vizet tartalmazó homokrétegből fakasztott vizet. A fúrási napló szerint 1896-ban egy szénkutató fúrást mélyítettek le az ú. n. »Királykút« forrás közelében, amelynek 85 m mélységében, 18.6 m-rel az I. barnakőszéntelep alatt, 4'86 m vastag homokrétegből a felszín fölé felszökő vizet fakasztottak. A fúrás a térszínen 60 liter/perc vizet szolgáltatott. A Pereces mellett levő egykori Péch-akna tanúsága szerint az I. telep fedőjében 6 m vastag agyagréteg és efölött 12.5 m vastag folyóshomok következett. A Lyukóvölgy alsóbb részében levő Anna lejtősaknában feltárt és fejtett II. sz. barnakőszéntelep fedőjében vizet tartalmazó homokréteg van, amelynek vize már az 1920-as években némi nehézséget okozott a lejtősakna lemélyítésénél. Nevezetesen a lejtősakna lehajtásakor, annak szájától lefelé, 65—70 m ferdehossz tájától lefelé fínomszemű homokrétegen hatoltak át, amelyből elég sok vizet fakasztottak, ami miatt 30 méter hosszúságon át a lejtősaknát csak nehezen tudták lemélyíteni. Az átlag 1.1 m vastag barnakőszéntelep (II.) fölött 30—35 méternyi agyagmárga és efölött kb. 15 m vastag homokréteg következik, amely fölé a külszínig agyag telepszik. Ez a homokréteg tartalmazza a vizet. Az uralkodó dőlésirány északkeleti. A lejtősaknától északra, a telep legmélyebben fekvő részén, ahol ereszke segélyével tárták fel és fej tették a széntelepet, vetődést értek el, nagy vízbetörést nyertek 1942 május 28-án. A bányaüzemvezetőség közlése szerint a vízbetörés után közvetlenül 2500 liter vizet szivattyúztak ki percenként s ez év júniusában 2000 liter volt a kiszivattyúzott víz mennyisége, vagyis öt hét alatt 500 literrel csökkent. A vízbetöréssel egyidejűleg a vízbetörés helye fölött, a külszínen három helyen tölcsérszerű földsüllyedés következett be ; a nagyobbik tölcsér 15 m átmérőjű és kb 6—8 m mély volt és közvetlenül a vízbetörés helye fölött volt. A másik két kisebbik az előbbitől északra, kb. 40 m-re,' a vasúti áteresz közelében, a töltés szélétől kb. 60 m-re képződött, azonban le nem fejtett szénterület fölött. A kettő közül a nagyobbik 6 m átmérőjű volt és függélyes oldalakkal kb. 2 m-re süllyedt le. A kisebbik süllyedés 1 m átmérőjű volt. Tekintettel arra a körülményre, hogy olyan terület fölött is képződött süllyedés, amely alatt széntelepfejtés nem volt, továbbá arra, hogy 2, illetve 8 méteresek voltak a süllyedések, arra kell következtetnünk, hogy a vízbetörés a tároló homokrétegből tekintélyes mennyiségű homokot is kimosott és a bánya fejtési és feltárási üregeibe hordott. Fontos volt annak a megállapítása, hogy a Lyukó-völgyben lejövő patak vize hozzájárult-e a bányába betört víz mennyiségéhez, esetleg egymaga nem okozta-e a vízbetörést? A Lyukó-völgy patakjának medre, attól a ponttól kezdve, ahol a bányából kiszivattyúzott víz egyesül a patak vizével, felfelé 800 m hosszúságban agyagos, tehát vízhatlan képződményekből áll. A patakmeder 1942 júniusában új, alig 2 év előtt ásott csatorna volt, amelynek 80 cm mély bevágásában a meder fenekét és oldalait jól lehetett vizsgálni. A meder-fenék egy ásónyomnyira szintén agyagnak bizonyult. Ebből azt a következtetést vonhattuk, hogy a patakmeder végig vízhatlan agyagba mélyülvén, a patak vizének elszivárgása lefelé és oldalt nem volt lehetséges. Ha az elszivárgás esete fennforogna, akkor az Anna-akna fölött levő mederszakaszban nagyobb s az alatta levő mederszakaszban kisebb vízmennyiségnek kellene lennie. Yízméréseink azt igazolták, hogy egyforma a két helyen, azonban függően a felső lyukóvölgyi bánya vízszivattyúzásától, a patakban lefolyó vízmennyiség a nap folyamán változik és 400—600 percliter között ingadozik. Egyébként a lejtősaknából kiszivattyúzott víz mennyisége 1942-ben jóval több volt, mint az árokban lefolyt vízmennyiség. A vízbetörés vize tehát kizárólag a II. telep magasabb fedőjében nagy tömegben felhalmozódott vízből származott, amely a vetődés megütése után a bányába utat talált s azt elárasztotta. Később a szivattyúzás következtében a hozzáfolyás csökkent, 1948-ban még kb 100 liter volt percenként, azután hirtelen megszűnt. A víztartály tehát kiürült. Ez a nagy vízbetörés kb. 3000 m

3 homokot is hozott magával, amelynek kitakarítása sok időt és munkát igényelt. Valószínűnek tarthatjuk, hogy az Anna aknától délre és keletre jó darabig megvan a külszín alatt ez a vízben dús homokréteg, de mint az Anna aknánál is láttuk, néhol vízben dúsabb és főleg vetődések közelében veszélyesebb, másutt viszont vízben szegényebb lehet. Az Anna aknától nyugatra, a Márta lejtősaknában víz alig van. Itt a III. barnakőszéntelep fedőjéből helyenként kevés víz jön. A Diósgyőrtől DNy-ra eső területen, a medence szélén, az itt feltárt és fejtett széntelepeket elég sok víz kísérte. Az itt felhalmozódott vizet kisebb mértékben esetleg a diósgyőri langyosvizű fürdő (Tapolca) elszivárgó vize is táplálhatja. Megemlítem még, hogy Új diósgyőrtői ÉK -re, az 1929-ben lemélyített Prinz-féle 200 m hosszú lejtősaknában a II. telep kíséretében 200 1 víz gyűlt össze percenként. * 359