Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Kiss Tibor dr.: Népgyógyfürdők építése vidéki gyógyforrásaink kihasználására

környék bővizű forrásainak (Inota-tó, cseri bányai forrás) bekapcsolása; esetleg a helyszínen új forrás fúrása segítene ezen. Javaslat : A források tulajdonjogának végleges tisztázásával, új, bővebb vízmennyiségek biztosításával téli-nyári bányászfürdőt kellene létesíteni (GN és GZ típusok), főleg reumagyógyítás céljából. Velence (Fejér m.) Tavi fürdőhely, főleg nyári idényforgalommal. A tó vizét források nem táplálják, hőmérséklete a külső hőmérséklethez és talajhőmérséklethez igazodik. A nyilt tavi fürdő felépítményei, kabinsorai a háború folyamán elpusztultak. Főleg mint üdülőhely jön számításba ; ivóvízellátása azonban a talajvíz hiánya miatt sok problémát okoz. Magánkezelésben lévő hétvégi üdülőházak és néhány közületi üdülő (VKM) szolgálják a dolgozók üdülését. Javaslat : Ivóvíz feltárása. Mint gránitlelőhelyen, kísérleti szauna létesítése (GS típus) és üdülőszálló létesítése (GSz típus). Mindkettő a tó északnyugati részén jöhetne számításba. IRODALOM A Rheuma- és Fürdőkutató Intézet forráskutató osztályának 1940—41. évi működése. (Hidrológiai Közlöny, 1942.) Ahrbom &• Zimdahl : Bains d'Eriksdal a Stockholm. (Architecture Francaise, 1940.) Bakács Tibor : Budapest közegészségügyének száz éve. (Bp„ 1948.) Bánlaky Géza : A budapesti fürdők és ásványvizek történeti, gazdasági viszonyai. (Hidrológiai Közlöny, 1924.) Bauer Jenő: Örök források. (»Budapest«, 1947.) Bélák Sándor : A balneotherápia elméleti vonatkozásai. (Orvosképzés, 1943.) Benade, W. : Grundzüge der neueren Moorforschung. (Compte-rendu du I. Congr. International des Stations Balnéaires, Bp. 1937.) Benade, W. : Moore, Schlamme und Érden. (Dresden <&• Leipzig, 1938.) Benyó János : Budapest fürdőváros és az idegenforgalom. (Bp., 1932.) Benczúr Gyula : Gyakorlati balneológia és klimatológia. (Bp., 1933.) Benczúr Gyula : Japán fürdőszokásokról és japán gyógyfürdőkről. (Egészség, 1943.) Benczúr Gyula : A fürdés története. (Bp., 1938.) Benczúr Gyula .' Budapest fürdőváros. (Orvosi Hetilap, 1921.) Bernálhné Pártos Alice : Budapest fürdőváros és a rheumakérdés. (Népegészségügy, 1947.) Bierbauer Virgil : A margitszigeti új Palatínus strandfürdő. (Tér és Forma, 1937.) Dr. Bierbauer Virgil : Margitszigeti stradfürdő. (Tér és Forma, 1937.) Borbiró Virgil : A tabáni fürdőváros. (»Budapest«, 1946.) Bogolowsky, V. : Les eaux minerales et les stations hivernales du Caucase et de la Crimée. (Moscou, 1897.) Brilland M. de Laujardiere S- Puthomme R. : La piscine de Trouville. (Architecture Francaise, Paris, 1949.) Bogsch László: Fürdőink száz év távlatában. (Élet és Tudomány, 1948.) Boleman István : Fürdőtan. (Bp., 1887.) Brix-Heidl-Geilach : Wasserversorgung. (München, 1936.) Chyzer Kornél: Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei. (Bp., 1885.) Dalmady Zoltán: Magyarország balneológiai értékei. (4 nyelven, Bp., 1929.) Darvas Lajos : Nagy-Budapest thermálvíz gyógyfürdőváros. (Építés, Építészet, 1949.) Durm, Josef: Die Thermen (Handbuch der Architektur II./2., Stuttgart, 1905.) Dányi Mihály : A rheumás betegségek gyakorlati iszapkezelése. (Orvosképzés, 1941.) Dietrich-Kaminer: Handbuch der Balneologie, etc. (Leipzig, 1927.) Dobrossy Béla : A gyógyfürdők és a Tabán jövője. (»Budapest«, 1946.) Ervi, A.: Suomalainen Sauna. (Arkitehti, Helsinki, 1947.) Ervi, A. : Tyyppisauna. (Arkitehti, Helsinki, 1947.) Frisch, Max : Freibad Letzigraben Zürich. (Werk,* 1947.) Fővárosi Könyvtár : Buda és Pest fürdőinek és gyógyforrásainak irodalma. (Bp., 1933.) Frank Miklós : Die Budapester Heilquellen. (Bp., 1935.) Gaál András (szerk.) : Acta Balneologica. (Bp., 1944.) Gerlóczy Zsigmond—Hankó Vilmos : Budapest fürdői és ásványvizei. (Bp., 1891.) Golydfajly I. G. : Pokazanija i protivopokazanija dija lecsenija bolynüh na kurortiah i v mesztnüh szanatorijah. (Javallatok és ellenjavallatok betegeknek a fürdőhelyeken és helyi szanatóriumokban való gyógyítására. Ismerteti a Szovjetúnió területén működő gyógyfürdőket.) Genzmer, Félix : Bade und Schwimmanstalten. (Stuttgart, 1899.) Gumenszkij, B. M. : Osznovü geologii dija sztroitelja. (A földtan alapelemei építészek számára.) (Moszkva-Leningrád, 1949.) Günzburg, I. : Die physikalische Behandlung des Rheumatismus. (Compte-rendu des travaux du I. Congr. Intnat. des Stat. Balnéaircs, Bp., 1937.) Goreczky László—Berencsy György—Sárffy Erzsébet : Vizsgálatok a thermálfürdők szervezetre gyakorolt hatásáról. (M. Orvosi Archivum, 1940.) Haefii M. E.— Wemer M.—Moser : Freibad Alenmoos, Zürich. (La Nouvelle Architecture, Zürich, 1940.) Hajós Alfréd: A margitszigeti nemzeti uszóstadion. (Tér és Forma, 1931.; Hlavács Kornél : Munkásfürdő. (Bp., 1914.) Horusitzky Henrik : Tata és Tóváros hévforrásainak hidrológiája és közgazdasági jövője. (Bp., 1923.) Hofman, Theobald : Die Baeder der ungarischen Hauptstadt. (Deutsche Bauzeitung, 1891.) Kaesz Gyula : A Margitszigeti Gyógyszálló berendezése. (Űj Építészet, 1948.) Keleti József: A klima- és fürdőkúrák jelentősége a társadalombiztosításban. (Orvosképzés, 1943.) Kismarty—Lechner Jenő ifj. : A budapesti gyógyfürdők és a fürdőváros kifejlesztése. (Tér és Forma, 1945.) Dr. Kiss Tibor : A »Szabadság« Strandfürdő. (Építés, Építészet, 1949.) Klinghardt, Kari : Türkische Bader. (Stuttgart, 1927.) Kosmath, Walter : Die Radioaktivitat im Luftmilieu von Badgastein, der Budapester Radiumbáder. (Compterendu du I.-er Congrés International des Stations Balnéaires, Bp., 1937.) Klut: Untersuchungen des Wassers an Ort und Stelle. (Berlin, 1938.) Kramer, Oskar : Kurbauten und Kuranlagen. (Leipzig, 1942.) Kulhay Gyula : A kovásznai Pokolsár és a gyógyító mofetták Háromszék vármegyében. (Földtani Értesítő, 1940.) Kunszt János—Rausch Zoltán—Frank Miklós : Magyarország fürdőinek, ásványvizeinek, üdülőhelyeinek ismertetése. (Bp., 1936.) Kunszt János : Fürdősök kézikönyve. (Bp., 1942.) Kunszt János : A Rudas-gyógyfürdő monográfiája. (Bp., 1947.) Külley László : A rheumás megbetegedések mechanikus kezelése. (Orvosképzés, 1944.) Lampert, H. : Heilquellen und Heilklima. (Dresden— Leipzig, 1934.) t 353