Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Kiss Tibor dr.: Népgyógyfürdők építése vidéki gyógyforrásaink kihasználására

kozó terveinket a népjóléti minisztériumnak felszólítására már benyújtottuk. További kiépítés sürgősen szükséges, miután teljesen vadon máris évek óta idényenként többezer fürdőző keresi fel a forrást. (1949-ben 1.— forintos fürdőjegy mellett 30.000.— forint bevétel volt, a nagyszámú ingyenes fürdőzőn kívül.) Ezidőszerint az egészségügyi gondoskodás úgyszólván teljesen biányzik, fertőzés veszélye nagy! A községtől távol esvén, kis szálló (GSz típus) építése is szükséges. (Sürgős!) Debrecen Két mélyfúrása több, mint 1700 m mélységből értékes konybasós-jódos, kb. 65 C°-os hévizet szolgáltat. A nagy távolságról rendeltetési helyére vezetett víz hozama az évek során aggasztóan csökkent. Az ismert fürdőlétesítmények : a nagyerdei strand, az ehhez csatlakozó téli uszoda és gőzfürdő, valamint egy nagyméretű strandjellegű népfürdő. A víz reumatikus bántalmak, női bajok (fürdő) és bizonyos gyomor- és bélbántalmak esetében (ivókúra) javallt. Javaslat : geológiai vélemény szerint új fúrás kívánatos. Az egész fürdőkérdés itt külön kimunkálandó. Egyetemi város lévén, kísérleti szauna (GS típus) létesítése is szóba jöhet. Feltétlenül szükségesnek látszik egy gyógyszálló építése (GSz típus). Dunaalmás (Komárom m.) Bővizű, kénes, úgynevezett »Szigeti«-forrása kb. 24,7 C°, mintegy 1100 percliter gyógyvizet szolgáltat, mely csak nyári strandfürdőzés céljait szolgálja. A másik, az úgynevezett »Lilla«-forrás teljesen szennyezett, eliszaposodott állapotban van, vizét csak mosásra használják. Két — eredetileg szállónak szánt épület — 40, ill. 23 szobával. Az 1340 lakosú község gyógyvizét csak mintegy 40%-ban használják ki. Javaslat : esetleg palackozó épület (GP típus) és kádfürdő (GK típus) építése indokolt. »Lilla«-kút foglalásának, esetleg lezárásának kérdése megvizsgálandó. \ Eger (Heves m.) 5500 perclitert adó, 27—29 C°-ú, közepesen rádioaktív hévizei strand- és fedett fürdő céljait szolgálják, jódos »Dobó«-forrásának vizét főleg ivásra használják. A jókarban levő fürdőépület a város és körtiyék népességéhez viszonyítva kicsiny. (Városi gyógyfürdő kádfürdővel, »tükörfürdővel«, stranduszodával. Erzsébet-fürdő kádakkal, kis társasmedencékkel. Népfürdő, mosoda, versenyuszoda.) A környéken 20.000 földmunkás él; a városi fürdőt — amely kabinszámát, közös medencéit tekintve kicsiny — havonta átlag 2000—2500 reumás keresi fel. A gyógyfürdő lehetőségek és szállodai férőhelyek szaporítása feltétlenül kívánatos. Javaslat : meglevő sportuszodát körülépítéssel, fedett kiúszóval téli használatra is alkalmassá tenni. Esztergom (Komárom m.) A 22.171 lakosú város, 28—29 C°-ú, földesmeszes, nagy bőségben fakadó hévizei csak mintegy 50—60%-ban vannak kihasználva. (Fürdőépület 4 medencével, 11 kádfürdővel, stranddal és szállóval.) A források elhanyagoltsága miatt a vízhozam állandóan csökkenő tendenciát mutat. A 8 km-re fekvő Dorog dolgozói és a környék nagyszámú földművese kedvéért a források és a létesítmények megérdemlik a nagyobb gondozást. Javaslat : forrástisztítás, valamint a furt kút tüzetes megvizsgálása feltétlenül szükséges és a fedett uszoda helyreállítása kívánatos. (Csak üvegezésre van szükség, ami kevés költséggel megvalósítható.) Erdöbénye (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) 3116 lakos. Vasgálicos, timsós kitűnő vize hajdan híres, jó levegőjű fürdőhelyet táplált. (Nőgyógyászati bajok, vérszegénység, vastagbelek burutos betegségei.) Gyönyörű hegyes vidéke ideális üdülőhellyé avatják. Ivóvízben szegény. Régi épületek átlag 20%—40%-ban rongáltak. Tizenöt kilométeres körzetben több háromezren felüli lakosú község fekszik. (60% földműves, 30% munkás stb.) Bányászok, földmunkások óhaja a fürdő helyreállítása. Javaslat : a fürdőtelep helyreállítása és országos üdülőhellyé kiépítése nagyon kívánatos. A forrás kiváló gyógyhatású és a belység szubalpin fekvése különösen indokolttá tennék egy GN 1 típusú, nyitott fürdő és egy GSz 1 vagy GSz 2 típusú szálló építését. (Sürgős!) Füzesgyarmat (Békés m.) 426 percliter hozamú artézi kútja 36 C°-ú hévizet szolgáltat, melyet fürdőcélokra csak nyáron, a községháza udvarán lévő nyolc öltözőkabinnal felszerelt fedetlen zuhanyozóban minimálisan használnak fel. A túlnyomóan földműves lakosság (8.829 lakos) körében (egyrészük vályogházakban lakik) jelentős számban fordul elő a reuma. Javaslat : sürgősen építendő kádfürdő (GK típus), mely a nagy lélekszámú hely fürdőigényeit kielégíteni képes. Gyeptikaján (Veszprém m.) Határában két langyosvízű (20 C° és 28 C°) forrás fakad, mely 650, illetve 300 percliter földesmeszes vizet szolgáltat. A melegebb, az úgynevezett Keszi-erdó'ben levő forrást a helybeliek zsilippel felduzzasztják és nyáron fürdésre használják. Primitív öltözők és söntés az igénytelen »fürdő« egyedüli felépítményei. (Földműves és bányász lakosság.) Javaslat : tekintettel az ország munkásüdülőhely-hiányára, kívánatos ezt a tájképi szempontból előnyös vidéket az illetékeseknek tüzetesebb vizsgálat alá venni. Gyopárosfürdő (Békés m.) A 31.379 lakosú Orosházától 3 km-re fekszik, Szíksós-, konyhasós tó, 200 vetkőzőkabinos stranddal, 18 melegvizű kádfürdővel, nagy parkkal, elhanyagolt tavi uszodával. A tó vize állandóan 348