Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Kiss Tibor dr.: Népgyógyfürdők építése vidéki gyógyforrásaink kihasználására

lécekkel szegjük körül. Felülről a salak és a portland­cement habarccsal kiöntött burkolat kellő védel­met nyújt, de ha csak agyagtapasztást tudunk készíttetni, akkor ennek elkerülhetetlen repedéseit utólag újból át kell símítani. Oldalról a szerkezeti falhoz szorítással védjük meg a lemezeket. A különböző változatok közül a helyi 'árténye­zők és beszerzési lehetőségek szerint esetenként kell a leggazdaságosabb megoldást kiválasztanunk. Tetőszerkezetek. Meggyőződésünk szerint a megszokott tető­szerkezeteket hamarosan fel fogják váltani a mér­nökileg pontosan kiszámított, sokkal gazdaságosabb szerkezetek. A vasbeton, acél, préselt lemez, falemez stb. fedélszék-gondolatok, újítások sokféle változata áll kiértékelés alatt. Nagyon sok a már eddig is bevált új szerkezetek száma. Ennek ellenére terveinknél egyszerű fafödélszékeket terveztünk, közismert szerkezettel, kereskedelmi faméretekkel. Számítá­saink szerint ugyanis ezeknél az aránylag kicsi, nem nagy fesztávú épületeknél nem tudnánk olyan értékű anyagmegtakarítást elérni, mint amennyi munkadíjtöbblet egy új, szokatlan szerkezet elké­szítésénél ma még mutatkoznék. Természetes, hogy amennyiben a kivitelező vál­lalat olyan újabb szerkezet gyártására is beren­dezkedett már, amely az általunk tervezett meg­oldásnál gazdaságosabb, úgy azt kell készíteni, ha ezzel az épület tervezett külső alakja változást nem szenved. Kishajlású vagy lapos tető itt nem használ­ható. Nemcsak azért, mert falusi gyógyforrásaink környezetében bántóan idegen lenne, hanem azért sem, mert a padlástérre a házi vízellátás tartányai­nak megfelelő elhelyezése céljából szükségünk van. Tetőfedés Cserép — nád : A tetőket egyöntetűen hornyolt cseréppel kíván­juk lefedni, takarékossági okokból. Ahol azonban arra lehetőség nyílik, nád- vagy zsuppfedés alkal­mazását javasoljuk. Nagy hőszigetelő értéke és lényegesen kevesebb fenntartási költsége mindkét fedési módot elébe helyezi a cserépnek ; különösen ezeknél az épületeknél, ahol a hőszigetelésnek olyan fontos szerepe van. Könnyűségük miatt a legegy­szerűbb és legolcsóbb üres, gömbfafedélszékre helyezhetők. A fedélszék árában mutatkozó meg­takarítás fedezi a cseréppel szemben mutatkozó ártöbbletet. Egyetlen hátrányuk: a könnyű gyúlé­konyság ma már vízüveggel, agyag-, vagy cementlé­átitatással, esetleg a légvédelmi lángmentesítő szerek valamelyikével hatásosan ellensúlyozható. Bádogos munkák : A kéményszegélyek, padlásablakok és kibúvók nem nélkülözhetők. Újabban vitássá tették az ereszcsatornák ( 'yók szükségességét, meg­győződésünk szeri;ó bur» telenül, mert a tetőfelüle­teken összegyűlt csa'jazás ot a z épület lábazatához folyatni: feltétlenül hiba. Kényszerű költségcsök­kentéssel esetleg indokolható, de formai okokkal semmiesetre sem. Épületeinket ezért függőereszcsatornákkal és lefolyókkal terveztük. (Anyaguk : alumínium­lemez.) Ha esetleg átmeneti anyaghiány miatt az összes csatornákat még sem lehetne elkészíteni, legalább a bejáratok fölé készítsünk csatornát ; az épület körül pedig olyan járdát és — legalább téglából kirakott — folyókát, amely a vizet az épület lábától elvezeti. Nyílás-záró szerkezetek. A nyílászáró szerkezetek minden épület leg­kényesebb részeit jelentik. A legnagyobb gonddal megépített épület is hasznavehetetlen, ha ajtói és ablakai nem zárnak tökéletesen, vagy kezelésük nehézkes. Fokozott követelményekkel kell fellép­nünk fürdőépületeknél, különösen gyógyfürdőknél, ahol a felhevült emberi test sokkal érzékenyebb a hőmérsékleti különbségekre, a gyakori és alapos szellőztetés viszont elengedhetetlen kelléke az épü­letnek. Most tervezett egyszerű fürdőinknél nem számolhattunk gépi szellőző berendezésekkel. Meg kellett elégednünk azzal a lehetőséggel, amit ablakszerkezeteink nyújtanak, de éppen ezért ezeket nagyon gondosan kell megválasztanunk és főleg elkészítenünk. Párás, gőzös helyiségekben kizárólag fémajtók és ablakok használhatók, mert a faszerkezetek a nedvesség hatására előbb megdagadnak, beszorul­nak, néhány év alatt pedig teljesen elrothadnak. A nem vizes helyiségekben viszont a lehető legegy­szerűbb szerkezetű, könnyen kezelhető faajtókat és ablakokat kívánjuk felhasználni. IV. GÉPÉSZETI BERENDEZÉS A gyógyfürdőkben általában meleg forrásvízre és hideg édesvízre van szükségünk. A helyesen foglalt források vize tisztaság szempontjából rend­szerint nem esik kifogás alá. A talajmenti kutaknál a kút telepítésének helyes megválasztásával és a megfelelő szűrőrétegek alkalmazásával lehet a víz tisztaságát biztosítani. A kutat lehetőleg a forrás közelében helyezzük el, hogy közös szivattyúházuk lehessen. A thermálvíz vezetésénél irányadó szempont az legyen, hogy a forrásvíz gyógyhatásának maradék­talan megóvása érdekében minél rövidebb úton, törések nélkül, állandó vízsebességgel és állandó nyomással — lehetőleg szivattyúzás nélkül — jus­son el a használati helyekhez, tehát a kádakhoz, medencéhez, ivókúthoz. A szivattyúzás gázkiváltódást okoz, ami a gyó­gyító hatást csökkenti. Ennek ellenére a legtöbb fürdőnél a thermálvizet mégis szivattyúzni kell, mert nyomása nem elegendő arra, hogy a padlás­tartályba feljusson, vagy a zuhanyokon kellő sebes­séggel folyjon át. Fürdőüzemekben rendszerint centrifugális szi­vattyúkat alkalmazunk, ahol villamos áram van, ott elektromos meghajtással, ahol nincs, ott benzin-, nyersolaj- vagy más motoros meghajtással. A robbanó motorok üzemével együttjáró zaj és a tüzelő- és kenőanyagok szállításával együtt­337

Next

/
Oldalképek
Tartalom