Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
9-10. szám - Értekezések - Kiss Tibor dr.: Népgyógyfürdők építése vidéki gyógyforrásaink kihasználására
lécekkel szegjük körül. Felülről a salak és a portlandcement habarccsal kiöntött burkolat kellő védelmet nyújt, de ha csak agyagtapasztást tudunk készíttetni, akkor ennek elkerülhetetlen repedéseit utólag újból át kell símítani. Oldalról a szerkezeti falhoz szorítással védjük meg a lemezeket. A különböző változatok közül a helyi 'ártényezők és beszerzési lehetőségek szerint esetenként kell a leggazdaságosabb megoldást kiválasztanunk. Tetőszerkezetek. Meggyőződésünk szerint a megszokott tetőszerkezeteket hamarosan fel fogják váltani a mérnökileg pontosan kiszámított, sokkal gazdaságosabb szerkezetek. A vasbeton, acél, préselt lemez, falemez stb. fedélszék-gondolatok, újítások sokféle változata áll kiértékelés alatt. Nagyon sok a már eddig is bevált új szerkezetek száma. Ennek ellenére terveinknél egyszerű fafödélszékeket terveztünk, közismert szerkezettel, kereskedelmi faméretekkel. Számításaink szerint ugyanis ezeknél az aránylag kicsi, nem nagy fesztávú épületeknél nem tudnánk olyan értékű anyagmegtakarítást elérni, mint amennyi munkadíjtöbblet egy új, szokatlan szerkezet elkészítésénél ma még mutatkoznék. Természetes, hogy amennyiben a kivitelező vállalat olyan újabb szerkezet gyártására is berendezkedett már, amely az általunk tervezett megoldásnál gazdaságosabb, úgy azt kell készíteni, ha ezzel az épület tervezett külső alakja változást nem szenved. Kishajlású vagy lapos tető itt nem használható. Nemcsak azért, mert falusi gyógyforrásaink környezetében bántóan idegen lenne, hanem azért sem, mert a padlástérre a házi vízellátás tartányainak megfelelő elhelyezése céljából szükségünk van. Tetőfedés Cserép — nád : A tetőket egyöntetűen hornyolt cseréppel kívánjuk lefedni, takarékossági okokból. Ahol azonban arra lehetőség nyílik, nád- vagy zsuppfedés alkalmazását javasoljuk. Nagy hőszigetelő értéke és lényegesen kevesebb fenntartási költsége mindkét fedési módot elébe helyezi a cserépnek ; különösen ezeknél az épületeknél, ahol a hőszigetelésnek olyan fontos szerepe van. Könnyűségük miatt a legegyszerűbb és legolcsóbb üres, gömbfafedélszékre helyezhetők. A fedélszék árában mutatkozó megtakarítás fedezi a cseréppel szemben mutatkozó ártöbbletet. Egyetlen hátrányuk: a könnyű gyúlékonyság ma már vízüveggel, agyag-, vagy cementléátitatással, esetleg a légvédelmi lángmentesítő szerek valamelyikével hatásosan ellensúlyozható. Bádogos munkák : A kéményszegélyek, padlásablakok és kibúvók nem nélkülözhetők. Újabban vitássá tették az ereszcsatornák ( 'yók szükségességét, meggyőződésünk szeri;ó bur» telenül, mert a tetőfelületeken összegyűlt csa'jazás ot a z épület lábazatához folyatni: feltétlenül hiba. Kényszerű költségcsökkentéssel esetleg indokolható, de formai okokkal semmiesetre sem. Épületeinket ezért függőereszcsatornákkal és lefolyókkal terveztük. (Anyaguk : alumíniumlemez.) Ha esetleg átmeneti anyaghiány miatt az összes csatornákat még sem lehetne elkészíteni, legalább a bejáratok fölé készítsünk csatornát ; az épület körül pedig olyan járdát és — legalább téglából kirakott — folyókát, amely a vizet az épület lábától elvezeti. Nyílás-záró szerkezetek. A nyílászáró szerkezetek minden épület legkényesebb részeit jelentik. A legnagyobb gonddal megépített épület is hasznavehetetlen, ha ajtói és ablakai nem zárnak tökéletesen, vagy kezelésük nehézkes. Fokozott követelményekkel kell fellépnünk fürdőépületeknél, különösen gyógyfürdőknél, ahol a felhevült emberi test sokkal érzékenyebb a hőmérsékleti különbségekre, a gyakori és alapos szellőztetés viszont elengedhetetlen kelléke az épületnek. Most tervezett egyszerű fürdőinknél nem számolhattunk gépi szellőző berendezésekkel. Meg kellett elégednünk azzal a lehetőséggel, amit ablakszerkezeteink nyújtanak, de éppen ezért ezeket nagyon gondosan kell megválasztanunk és főleg elkészítenünk. Párás, gőzös helyiségekben kizárólag fémajtók és ablakok használhatók, mert a faszerkezetek a nedvesség hatására előbb megdagadnak, beszorulnak, néhány év alatt pedig teljesen elrothadnak. A nem vizes helyiségekben viszont a lehető legegyszerűbb szerkezetű, könnyen kezelhető faajtókat és ablakokat kívánjuk felhasználni. IV. GÉPÉSZETI BERENDEZÉS A gyógyfürdőkben általában meleg forrásvízre és hideg édesvízre van szükségünk. A helyesen foglalt források vize tisztaság szempontjából rendszerint nem esik kifogás alá. A talajmenti kutaknál a kút telepítésének helyes megválasztásával és a megfelelő szűrőrétegek alkalmazásával lehet a víz tisztaságát biztosítani. A kutat lehetőleg a forrás közelében helyezzük el, hogy közös szivattyúházuk lehessen. A thermálvíz vezetésénél irányadó szempont az legyen, hogy a forrásvíz gyógyhatásának maradéktalan megóvása érdekében minél rövidebb úton, törések nélkül, állandó vízsebességgel és állandó nyomással — lehetőleg szivattyúzás nélkül — jusson el a használati helyekhez, tehát a kádakhoz, medencéhez, ivókúthoz. A szivattyúzás gázkiváltódást okoz, ami a gyógyító hatást csökkenti. Ennek ellenére a legtöbb fürdőnél a thermálvizet mégis szivattyúzni kell, mert nyomása nem elegendő arra, hogy a padlástartályba feljusson, vagy a zuhanyokon kellő sebességgel folyjon át. Fürdőüzemekben rendszerint centrifugális szivattyúkat alkalmazunk, ahol villamos áram van, ott elektromos meghajtással, ahol nincs, ott benzin-, nyersolaj- vagy más motoros meghajtással. A robbanó motorok üzemével együttjáró zaj és a tüzelő- és kenőanyagok szállításával együtt337