Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
9-10. szám - Értekezések - Kiss Tibor dr.: Népgyógyfürdők építése vidéki gyógyforrásaink kihasználására
Ezenkívül a szivattyúzás többnyire tetemes költséggel is jár, úgyhogy a gyógyforrások vízének szivattyúzását népi típu^fürdők esetében is feltétlenül el kell kerülni. A talaj szennyeződését ugyancsak el kell kerülni a források vizének kifogástalan tisztántartása érdekében. Pöcegödör, latrina, szennyvízárok a forrás, fürdőtelep körletében meg nem tűrhető. (Lásd az 1929. évi XVI. tc., az Úgynevezett »Fürdőtörvény« vonatkozó rendelkezéseit.) Magát a forrást, — amennyiben természetes forrásról van szó — megfelelően foglalni kell, a fúrt kutaknál az elzárás lehetőségéről, ásott kutaknál azok kellő lefedéséről, szennyeződés elleni védelméről kell gondoskodni. A REUMA MINT NÉPBETEGSÉG A reumáról, — mely ellen a népgyógyfürdőknek elsősorban küzdeniök kell — ma már tudjuk, hogy hazánkban is a legelterjedtebb népbetegség. Talán közismert igazságokat hangoztatunk, amikor újból rámutatunk arra, hogy a reuma ötször gyakoribb, mint a tuberkulózis; a legtöbb munkaórakiesést és — a következményképpen fellépő szívbajok folytán — az időelőtti elhalálozások jelentékeny százalékát okozza. A betegbiztosítók statisztikái azt mutatják, hogy a reumatikus bajok következtében maradnak el legtöbbször a dolgozók munkahelyükről és e bajok következtében válnak legtöbben idő előtt munkaképtelenné. Földmunkások, bányászok, kohómunkások, erdei és vízi munkakörben foglalkoztatottak vannak leginkább kitéve e bántalmaknak s emellett a katonáskodás is — különösen háború idején — igen sok reumatikus megbetegedést okoz. Figyelmet érdemelnek azok a statisztikai adatok, amelyek a reuma okozta munkaképtelenség átlagos időtartamát szemléltetik az egyes reumatikus kórformáknál. (Magyarország, Renczur szerint.) Izületi reumásoknál 48,5 nap Izom és idegreumásoknál .. 29,2 nap Lumbagobetegeknél 22,4 nap Isiás betegeknél 48,3 nap A reuma nemek szerinti megoszlása százalékban a következőképpen alakul : Férfi Nő Benczúr szerint (5708 betegen végzett vizsg.) 57,5% 42,5% Goreczky és Illényi szerint (2919 betegen végzett vizsg.) 48,3% 51,7% A rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a reuma : a) az össznépességnek kb. 4%-ában fordul elő ; b) ötszörösen gyakoribb, mint a gümőkór ; c) az összes megbetegedéseknek kb. 1/i 0-cd részét teszi ki ; d) megbetegedésenként átlagban 30 napi munkakiesést okoz és az összes rokkanttá válásoknak és nyugdíjazásoknak több, mint 10%-át adja. A népgyógyfürdők helye a gyógyfürdők között. Ilyen körülmények között nagyon fontos, hogy azok részére, akik a többnyire fényűzően kiépített fürdő- és üdülőhelyeket tapasztalat szerint nem szívesen látogatják, vagyis : a vidék fizikai dolgozói, a munkásság és parasztság részére bőséges gyógyforráskincsünk felhasználásával decentralizált, a vidéki munkahelyekhez közel fekvő téli-nyári fürdőlehetőségeket biztosítsunk. Ezt a célt szolgálják a vidéki munkahelyekhez közel fekvő téli-nyári népi típusgyógyfürdőterveink, melyek — bár egymással kombinálhatók — semmiképpen sem készültek arra, hogy nagy gyógycentrumokká fejlődjenek, úgy, miként ez a múltban egy-egy jóhatású forrásvíz körül történt. Elsősorban arra hivatottak, hogy a közeli környék lakosságának gyógyfürdőigényeit elégítsék ki. 1) Általában, amikor népi típusgyógyfürdőkről beszélünk, ezalatt nem orvosi gyógyherendezésekkel felszerelt intézeteket értünk és bár általában gyógyfürdőnek szánjuk őket, annak lehetőségét sosem zárjuk ki, hogy e fürdők az egyszerű tisztálkodás céljait is szolgálhassák. Magával az elnevezéssel az alapvető célkitűzésen kívül mindenekelőtt azt kívánjuk jelezni, hogy e fürdők létét a gyógyhatású természetes ásványvizekre kívánjuk alapítani és bennük reumatikus és még néhány, vízzel orvosolható bántalom gyógyítását lehetővé tenni. Mindezt vidéki paraszttelepülések, bányavidékek kellős közepében vagy közvetlen közelében, hogy a dolgozóknak mintegy »házhoz vigyük« a tisztálkodás lehetőségei mellett a gyógyulás lehetőségeit is. Szakképzett fürdősök. Hogy ugyanakkor mennyire nem gondolunk sem fényűző, sem nagyigényű gyógyászati berendezésekre, arról típusgyógyfürdőtervünkre vetett egyetlen pillantás meggyőzhet. E terveken sehol sem találunk külön orvosi rendeltetésű traktusokat, fizikoterápiás osztályokat stb., mivel ilyenek nagymértékben drágítanák e fürdőtípusok létesítését és fenntartását, ami végső soron az intézmények életképességét tenné kérdésessé. Orvos és orvosi rendelő helyett elegendőnek látszik arról gondoskodni, hogy az orvosától fürdőrendeléssel érkező beteg a kívánt fürdőt egy jól képzett, gyógyfürdőpraxissal rendelkező fürdős felügyelete mellett kapja meg. Éppen, mivel a kísérleti fürdőtípus, a népgyógyfürdő csak akkor működhet gyógyszempontból is kielégítően, ha ezt a feltételt biztosítjuk, gondoskodni kell egy olyan kitűnően, ápolói színvonalon kiképzett fürdőstípusról, mely az orvost tényleg nélkülözhetővé teszi e fürdőkben és amely biztosítéka lehet a gyógyvíz helytelen használata elkerülésének. Helybeliek kiképzése Itt jó alkalom kínálkozik a vidék népét egy számára új hivatásnak — a fürdősségnek — gyakorlatába bevonni, éspedig akként, hogy az erre rátermettséggel bíró helybelieket képeznők ki a népgyógyfiirdők fürdőszolgálatának ellátására. ') Leszámítva bizonyos, különleges elbírálást igénylő helyeket (pl. ahoi a fürdő valamely üzemhez tartozik, s így fenntartásáról is ez gondoskodik), a fürdő gazdaságos működése csak akkor lesz biztosítva, ha legalább 3500—4000 lélekszámot ér el annak a környéknek a lakossága, melyből a fürdő látogatói kikerülnek. Ennél kevesebb lakosú vidéken már csak egészen egyszerű, kis üzemköltségű, esetleg csak alkalomszerűen működő kisebb fürdők jöhetnek szóba. 328
