Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
7-8. szám - Értekezések - Lesenyei József dr.: A diósgyőri vasgyárak szennyvizei és a Szinva-patak
Az eddigiekben vázolt tisztítási eljárással a Szinva-patak megfelelő tisztasága biztosítható lett volna, most tanulmányozzuk az üzemi víz céljára való felhasználás lehetőségét. A biológiai úton megtisztított és utána chlórozott szennyvíz felhasználása első pillanatban minden akadály nélkül lehetséges. Figyelembe kell azonban venni, hogy csak teljesen phenoltalanított szennyvíz klórozható. Miként ismeretes, a phenol klórozása még igen nagy hígításban is kellemetlen szagú és ízű klórphenolt eredményez. A csepegtetőtesten történő teljes plienoltalanítás azonban csak a csekély phenoltartalmú szennyvíz esetén lehetséges. Erre az 1948. évi elemzések alapján meg is volt a lehetőség. Az 1949. évi szennyvízelemz^sek azonban a phenol szempontjából már egészen más képet mutatnak. A salakliányón való phenoltalanítás üzemi nehézségek miatt megszűnt és így átlagosan 135'7 mg/l phenol van jelen a szennyvízben. Ezzel kapcsolatban bővebben kell foglalkozni a phenol oxidálás, illetve phenolvisszanyerés módozataival. A phenoltartalmú szennyvizek elvezetésére, illetve ártalmatlanná tételére, a helyi viszonyok figyelembevételével alábbi lehetőségek forogna fenn. 1. A szennyvíz közvetlen levezetése a Sajó folyóba. Ez is csak tisztítás után engedhető meg, mert a Sajó már amúgyis phenollal szennyezett az özörényi szennyvíz révén. Igen költséges megoldás. 2. A Miskolc-t'árosi csatornahálózatba, s azon át az amúgyis helyreállításra és korszerűsítésre tervbevett városi szennyvízderítőbe való bevezetése és a városi szennyvizekkel együttes tisztítás. Az, hogy a városi csatornahálózatba való bevezetésnek melyek a műszaki feltételei, s hogyan oldandó meg, nem tekintem feladatomnak vizsgálni, de rámutatok arra, hogy ebben az esetben : a) valószínűleg még mindig szükség lesz a phenol mennyiségének a gyári salakhányón való szétpermetezése és átszűrés útján való lehető csökkentésére, bár a városi szennyvizeknél való felhígítás és azok szerves tápanyagtartalma köyetkeztében a kifogástalan biológiai tisztítás sokkal nagyobb phenolaránynál is megnyugtatóan biztosítva lenne, mint a gyári külön berendezésben. b) A gyár híjzzáj árulása a gyártól a városi hálózatig vezető csatorna létesítése és a városi szennyvíztisztítótelep korszerűsítési, üzembehelyezési és esetleg •— a gyári szennyvízhozam miatt — bővítési, valamint mind a városi csatornahálózat igénybevett részének, mind a derítőtelepnek üzemi költségeihez valószínűleg nem érné el a tervbevett külön gyári szennyvíztisztító telep létesítési és üzemi költségeit. Meg kell kiegészítőképpen jegyeznem. hogy 2. pont alatt említett lehetőség, inely szerint a gyári szennyvizeket Miskolc város csatornahálózatába lehetne vezetni, a Tervező Intézet számításai szerint igen költséges és drágább, mint a gyári szennyvizeknek külön berendezésben való megtisztítása. Talán különös, hogy ennek dacára ezzel a lehetőséggel mégis bővebben foglalkozom, de teszem ezt azért, mert ha ebben az esetben ez a megoldás nem is előnyös, más ehhez hasonló esetben jó és gazdaságos megoldást jelenthet. c) A Szinva-patakból ezáltal elvonatnék a gyár egész elvezetésre kerülő szennyvízmennyisége, minek következtében száraz időjárás és az utóbbi években sokszor tapasztalt kis vízhozamok idején a gyár alatt a patakban semmi víz sem volna, illetve csak annyi, amennyi oda a gyár és a város között netalán betorkolik. 3. A helyszínen tisztítani meg a gyári vizeket és a Szinvába vezetni (természetesen a phenolos vizeknek a salakhányón való kezelése után). Ennek a lehetőségnek a megvilágítására szükségesnek tartom az idevágó szakirodalom egyes részleteinek ismertetését. A phenol oxidálásán alapuló módszerek : a) Fries közli Hattingen város phenoltartalmú szennyvizeinek kezelési módjait. A mintegy 17.000 lakós szennyvizével együtt kerül tisztításra 5.000 dolgozót foglalkoztató szénfeldolgozó üzem szennyvize, melynek phenoltartalma átlagosan 45-9 mg/l. Összes szennyvízmennyiség 2.500 m 3/nap, ebből 500 in 3/nap ipari eredetű. A szennyvizet homokfogó után ülepítik, majd merülőtesten 3 óráig levegőzik. Az elfolyó víz phenolt csak nyomokban tartalmaz. 2) b) Égy mintegy 3 m 3 térfogatú mesterséges szellőzésű csepegtetőtest nagy-mintán végzett Hussmann kísérleteket erősen szennyezett phenoltartalmú szennyvízzel. Az eredeti szennyvizet (szénhydráló üzem) 1 :20 arányában keverték háztartási szennyvízzel. Az elért eredményeket az alábbi összeállítás érzékelteti. 2) eredeti hígított tisztított szennyvíz szennyvíz szennyvíz phenol mg/l 2.606 50 0"1 Szulfid « 3.913 49 0'56 K áliumpermanganát fogyasztás 0 2 « 29.751 1.146 85 0 2-tartalom « 0 0 0 c) Shukow phenol-tartalmú gázgyári szennyvizek öntözésével foglalkozva megállapította, hogy kellő mennyiségű házi szennyvízzel, vagy tisztavízzel keverve, ha biztosítva van az egyenletes terhelés és phenoltartalom, úgy egészen 500 mg/l-ig elbírja a növényzet a phenolt. 3) d) A Dow Chemical Company midiandi nagy gyártelepén előálló phenoltartalmú szennyvíz tisztítására ülepítőberendezés és csepegtetőtest szolgál. Az elfolyó víz ezután egy nagy kiterjedésű tároló tóba kerül, melyből leeresztik közeli vízfolyásba. Az eredeti, a hígított, és a tisztított szennyvíz értékei : 4) eredeti hígított tisztított szennyvíz szennyvíz szennyvíz phenol mg/l 350"0 25"0 5"0 BOI s « 700-0 60-0 14-0 e) Schmidt ismerteti Nolte, Meiser és Franké által kidolgozott P-eljárást, melynél a megfelelően előkezelt (50° C-on, majd medencében levegőzött, majd koksz és fagyapot keverékével megtöltött szűrőn átvezetett) szennyvizet levegőzőmedencébe ') Fries : Zweistuíige Tuuchkörper für phenolhaltiges stadtisehes Abwasser in llattigen. Techiásches Gemeindeblatt. 1930/221. *) Hussmann : Hoehleistungestropfkörper für industrielles Wasser. Gesundheits-Jngenieur 1938/148. ") Wodosnab. i sanit. Teehn. 1939. 4/5. Technisehes Gemeindeblatt. 1939. 4/5') Flarlotc, Powers és Ehlers : The Phenolic Waste Treatment Plánt of the Dow Chemical Company. Sewage Works Journal 193811042. Srhmiill : Biologische Kntphenolung von Braunkohlen-Sehelwasser naeh dem Magdeburger P-Verfahren. Braunkohle 1941. .309
