Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Láng Sándor dr.: Geomorfológiai tanulmányok a Rábavölgyben

kavicsai közé a VI. sz. terraszról piros kvarckavicsszemek is mosódtak le. Vasvár és Alsóújlak közt, a 134. km-kő közelében a IV. sz. terrasz kisebb foltjainak felszíne 28 m magasan van az ártér felett, kevés, felszíni kavicstakaróval. Sokszor alig 6—8 m-rel magasabb, mint a szintén ugyanitt előforduló III. sz. terrasz. Alsóújlak, Kám és Egervölgy környékén már csak néhány kisebb előreugró orr jelezheti a IV. sz. terrasz hajdani létét, melyek nem sokkal alacsonyabbak, mint a kemenesi plató. Ilyen részlet pl. Egervölgytől Ny-ra a szőlőhegy kicsiny dombja és tőle ÉK-re 1 km-re egy másik kis előreugró platórész. A szőlőhegyi útbevágásban a bázisréteg felsőpliocénkori réteg, felette pedig zsákosán csúszott le a lejtőn a piros-fehérszemcsés idős kavics. Magassága a Rába völgysíkja felett 20—30 m. Ezek a részletek már nem is keltik a IV. sz. terrasz benyomását, inkább az V., és a VI. sz. terraszplatók különvált, vagy lezökkent részei. Az V. sz. pleisztocéneleji (pregünzkori) terrasz rábajobbparti kifejlődése a folyó alsószölnök— Szentgotthárd—csörötneki szakaszán hasonlatos a IV. sz. terrasz kifejlődéséhez. Legömbölyített és 10 m-es vastagságú jégkori vályoggal megemelt hátai majdnem megszakítatlan sorozatban követhetők az alacsonyabb terraszok fölé emelkedve. Feltűnő különbséget lehet észlelni az V. és a VI. sz. terrasz kavibsanyaga között. Az V. sz. terrasz idó'sebb kavicsa ugyanis jóval apróbbszemű és már igen sok közte a piros és a barnaszínű, egyúttal már elég erősen mállottas. Az apró kavicsok lerakodása idején alighanem kisebb reliefenergiájú volt a térszín és alacsonyabbak lehettek az Alpok előhegységei is. Alsószölnöktől D-re és K-re az V. sz. terrasz legömbölyödött hátságai — 300 m t. sz. f. körül — már csak nagyobb távolságban, a IV. sz. terrasz széles pásztáján túl követik a fővölgyet. Feltárása van a Ritkaháza felé vezető dűlőút mentén. Kavicspadjai 55—56 m rel. magasságban látszanak, föléjük 10—12 m vastag jégkori vályoglepel borul, melynek talajközeli 2—2-5 m vastag kötege még kissé világosbarnás porlós, lazább, ellenben mélyebben már erősen veresbarna, agyagos-vasas konkréciókkal. A Szakonyfalutól Ny-ra emelkedő meredek domboldal futóárkaiban nagyon jól fel van tárva e terrasz kavicsa. 55—58 m magasan van a kavics felszíne, 7—8 m vastag glaciális vályogtakaróval. A felső, 2—3 m-es kavicsréteg sárga, vagy sárgásszürkés színű, eléggé mállottas, sok nagyszemű (>5 cm) kavicsszemmel. Vannak közte jól korrodált gneiszés semmeringkvarcitszemek is, továbbá fekete kvarckavicsok is. Piros szemek nincsenek benne. A mélyebben következő 3*5—5 m-es kavicsréteg túlnyomóan mállottabb, aprósabb, rozsdás-homokos alapanyagú, sárgaszínű kvarckavicsréteg. Lefelé ez a mállott kavicsréteg kb. 5 m vastag, keresztrétegzésű barna homokba megy át A 13—15 m vastag terraszképződmény felső pliocénkorú barna vagy kékes agyagos homokra települ. A terrasz K felé mellékvölgyekkelugyan erősen széjjelszaggatva, de még elég nagy szélességben húzódik 278—283 m absz. és 57—62 m rel. magasságban. Ebből azonban le kell számítani a 8—10 m-es vályoglepel vastagságát is, alóla csak egészen kevés helyen látszik ki az öregszemű szürke kvarckavics, pl. a Szentgotthárd—apátistvánfalvai-út 2. km-kövétől nem messze Ny-ra. egy útbevágásban. Sima kavicsszemek ezen a környéken a III—V. sz. terraszban nem igen adódnak. A legnagyobb kiterjedésű V. sz. terraszdarab Zsida község felett az ú. n. Zsidai rész platója, melyből D-re, Apátistvánfalva és Ujbalázsfalva felé a VI. sz. terrasz emelkedik ki még szenilisebb lejtőkkel. Az V. sz. terrasz Zsidótól K-re is folytatódik, Rábakéthely és Máriaújfalu határában feldarabolt platóval, a Középirtás dűlőtől D-re. A völgybevágódások oldalain előbukkanhat pár szem folyókavics is, pl. a 25 ezres térkép 273-as magassági pontjától Ny-ra 300 m-re az egyik kis mellékvölgy Ny-ra néző lejtőjén mintegy 50—55 m rel. magasságban. Mintegy 10 m-es jégkori vályog fedi. Ugyanígy található meg a talapatkai völgy baloldalán is, a község felső végén levő műútelágazás felett. Kavicsa (szürke, ökölnyi, félökölnyi kvarckavics) a meredek domboldalon kerül elő, egy dűlőút bevágása is feltárja, mely Máriaújfaluból vezet D felé. A terraszt Rábagyarrnat alatt jó kifejlődésben már nem látjuk. Csak a Kemeneshát legmagasabb platórészeinek (összeolvadt VI—VII. sz. t.) szegélyeként, mellékgerincek előreugró fokain találjuk meg. Ilyen a helyzete pl. Rábagyarmattői DK-re az eróziós völgyekkel jól tagolt Irtásföldek környékén 50 m-es vályogfelszínnel. Kavicsrétege nem látszik. Hasonló magasságban van meg a Rábaártér felett a Németfalumajortól D-re nyúló gerinc egyik lépcsőfoka gyanánt, mint a VI. sz. terrasz egyik előfoka. Ezt is vastagon fedi a vályog. Nem nagyon jó feltárásban, de elég biztos helyzetben lehet megtalálni ezt a terraszt Ivánc D-i oldalán, a Külső ganajos É-i részén, a műút melletti agyaggödörben. 40—45 m rel. magasságban van itt a rozsdás, mállottas, barnásveres alapanyagú, Mn-os konkréciós kavicsot (244—249 m absz. m.). A feltárás a Fenyvesföld felírás F betűjénél van (50 ezres térkép). Hegyhátszentmárton alatt az V. sz. pleisztocéneleji terrasz már nem jól látszik. Gyaníthatóan hozzátartozó feltárás van Felsőmarác É-i végénél egy mélyút bevágásában, mely a völgy túlsó oldalára vezet át. Itt kb. 8—10 m vastag csillámos, lösszel egyenértékű vályog alatt látszik a nem nagyon mállottas kvarckavics vékony telepe. Ez 35—38 m rel. magasságban lehet. E terrasz K felé osztatlanul ésszéles sávban továbbfolytatódik, jórészt egybeolvadva a VI. sz. terrasszal. Felületüket vastag vályogtakaró fedi el. A kettős közös terrasz Felsőmarác és Nádasd, valamint Őrimagyarosd és Sárfimizdó között 5—6 km széles is lehet. Sárfimizdótól D és K-re egy darabja külön is válik a Sárvíz széles völgye miatt. V-ös terraszhoz tartozó részét csak igen nehezen, vagy pedig sehogy se lehet már kijelölni. Katafa és Nagymizdó között, a 238 m-es magassági pontnál, 235 m absz. és 45 m rel. magasságban van még az V. sz. terraszkavics legszebb előfordulása. Kavicsrétege olyan összetételű, mint a kb. 10 m-rel magasabb VI. sz. terraszé, vagyis több pirosszínű kaviccsal. Kis fel.274