Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Láng Sándor dr.: Geomorfológiai tanulmányok a Rábavölgyben

vastagságban van feltárva az előző helytől DNy-ra 3—400 m-re egy vízmosásban (aránylag üde megtartású, szürkésszínű, elég jó rétegződésű középszemű kvarckavics). A Felsó'marácról lejövő völgy baloldalán is kitűnő feltárásban látszik a IV. sz. terrasz kavicsa egy 3 m-es bányagödörben. Nagyjából vízszintes rétegződésű, barnásrozsdás alapanyagú szürke kvarckavics. Felső szintjének magassága 25 m a Rába ártere felett. Tovább K-re az Ivánc és Halogy között félúton levő (ma elhagyott) erdőőrház körül szintén 25 m magasságban van a IV. sz. terraszkavics. Befelé ez a szint emelkedik, megjelenik rajta a csillámos, szürke, löszszerű agyag. Halogy K-i szélén a daraboshegyi völgy Ny-i oldalán 26 m magasan van az igen bő terraszkavicselőfordulás (nem nagyon mállott, középszemű, szürkés-barnás rozsdaszínű kvarckavics, kevés fekete szemmel). Halogy és Nádasd között szintén nagy a kiterjedése, széles sávban fordul elő. Azonban már igen kicsiny magasságkülönbségek vannak itt a terraszok között. A III. és IV. sz., valamint a IV. és V. sz. terrasz szintje között is csak 6—8 m-es különbség van. Ezenfelül, mindenütt elég vastag a glaciális vályog is, hatalmas takarója csak fokozza a formakiegyenlítő hatást. Ezért tagolhatok itt oly nehezen a terraszok. Mindenesetre, a IV. sz. terrasz vályoggal is megemelt 28—35 m magas térszíne a magasabbaktól többnyire még elég jól elkülönül és a magasabb terraszok felé a viszonylag meredekebb lejtők is megvannak ; pl. Nádasd és Halogy közt a fenyőerdő körül, vagy Nádasdtól ÉK-re Katafa felé. Körmendtől D-re, a zalalövői vasútvonal és á kemenesi terraszok metszésénél a IV. sz. terrasz 25—28 m magas kavicsszinthellyel jelentkezik, befelé kissé emelkedve. Ez a terrasz itt nagykiterjedésű (Szádeczky-Kardoss körmendi terrasza). Befelé a folyóvölgytől, jobban megemeli a glaciális vályog, ezért látszik pár m-rel magasabbnak. Anyaga szürkés, kevéssé mállott kvarckavics, mely K-re Nagymizdó felé több kisebb feltárásban megvan. Utóbbitól DNy felé az V. sz. terrasz elég hirtelen lejtővel emelkedik ki mintegy 15 m-rel magasabbra. Nagymizdótól É-ra 30—34 m magas a IV. sz. terrasz felszíne, ebből 6—8 m a vályog. A falutól K-re a III., IV. és V. sz. terrasz külisszaszerűen sorakoznak egymás fölé, a IV. sz. terrasz itt is 30—34 m magas, beleértve a több m-es vályogréteget is. Döröske templomdombjának É-i letörésén kis padka alakjában fordul elő, anyaga igen aprószemű (mogyoró, diónagyságú) szürke kvarckavics, kevés fekete szemmel, "pirosszemű kavics nincs közte. Magassága 30—31 m. Vastagsága nem ismeretes. K-re, a nagymákfai határban, a VI. sz. terrasszal együtt 2—300 m hosszúságban jól megvan, magassága (szürke, középszemű kvarckavicsos szint) 20—22 m a Rábavölgy alluviuma felett. Nagymákfán az iskola környéke tartozik ehhez a szinthez, mely kb 30 m magas. Kismákfa K-i végén mintegy 24—27 m magasan van a kavicsa több m-es vályogtakaró alatt, pár m-es vastagságú fészkekben (szürke középszemű kvarckavics). Kis terraszcsonk van Vasvár K-i szélén is, az iskola felett. Szürke I. * I. is. (alluviális) terrasz. — Alluvium. II. = II. sz. (újpleisztoeén) terrasz. — Terrace N° II. (Pléistocine supérieure). III. - III. sz. (középpleiaztoeén terrasz. — Terrace N° III. f Pléistocéne médianej. IV. - IV. sz. (ópleisztocén) terrasz. — Terrace N° IV. (Pléistocine inférieurtj. V. --- V. sz. (pleisztocéneleji) terrasz. — Terrace JV° V. (Pléistocine inférieurej. VI. ™ VI. sz. (felsőpliocén) terrasz. — Terrace N° VI. (PliociniqueJ. VII. « VII, sz. (felsőpliocén) terrasz. — Terrace N° VII. (Pliocinique). < 273