Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
1-2. szám - Értekezések - PÁTER JÁNOS dr.: Bakteriofágok szerepe a lassú szűrésnél
A, 'liiseú szűrők biológiai hártyájának szerepét ismerteti a ImkterioíáKok vizsgálatával kapcsolat bari a szerző .iáJbbi tanulmányában. A bakteri" rágok szerepe kettős lehet: résztvehetnek a fertőző baktériumok elleni küzdelemben, de ugyanakkor megbéníthatják a tisztító baktériumokból összetevődő biológiai szűrőréteg' működés át. Ennek a ktttős szerelmek ;i tisztázása az ötéves terv vízellátási feladataival kapcsolatosan megkívánja, hogy kutatóink laboratóriumi kísérletek során gondosan határozzák meg egyrészt, hogy n bio'ógiai szűrőréteg baktériumainak van-e bakteriofágja, másrészt, hagy az enterális bélba'ktériumok tágjainak van-e me.lékoldó hatása a biológiai szűrőréteg szaprofita baktériumaira. Megemlítjük itt még, hogy a bakteriofágok szerepével elmé'yedten foglalkoztak a szovjet kutatók. I'. I). C. Hli3.63.067:57K.K.09.Y37 Baktériofágok szerepe a lassú szűrésnél" PÁTER JÁNOS I) lí A nagyobb emberi települések ivóvízzel való 'ellátásakor igen ritkán adódik olyan uze renesés tehetőség, thttsry az ivóvízellátást ki fogástalan forrásokból biztosíthassuk. Nagyon gyakran még az ásott vagy fúrt kutaikiból történő ivóvízellátás sem lehetséges. Vannak emelek. amikor a nagyobb településeket kénytelenek vagyunk felületi vízzel ellátni (folyók, tavak). Hűbben az esetben •termóssaetesein köztgészségügyi szempontból rendkívül fontos az emberi és állati szennyezésnek kitett Miilefi víz _ eredményes megtisztítása. Ezt a célt szolgálja a lassú ós a gyors szűrés. Az 1948 májusában és júniusában Brtixellesben megtartott Hidrológiai Kongresszuson a víz szűrésével foglalkoztak s a lassú szűrés hatásosabbá tételére felvetődött az a gondo'at, hogy ímeninyiben lehetne felfokozni a lassú szűrök ihatásáit baikteriotYigoik mesterséges alkalmazásával. Bártmenjnyipe is kiszorítja az utóbbi időben a bakteriológiai szempontból kifogástalanabb eredményt adó lassú szűrést a gyors szűrők alkalmazása, mégis foglalkoznunk kell a lassú szűréssel és a felvetett kérdéssel, mert vannak körülmények, amikor gyors szűrőket beállítani nem tudunk. Magyarországon többek között Szolnokon és Siófokon biztosítják 'lassú szűréssel a Tisza, illetve a Balaton vizének baki er i ummei 1 tességé t. Mielőtt a lassú szűrők víztisztító látásának lényegét ismertetnénk, röviden meg kell emlékeznünk airról az érdekes folyamatról, amelyet a vizek „öntisztulásának" nevezünk. Ez az öntliszltiulás igen nagy szerepet játszik a szí: rést megelőző ülepítőmedencékben és felfokozottam megy végbe a lassú szűrők úgynevezett „biolóniai-szürőhárlyáján". A felszíni vizök öntisztulásaikor hármas folyamat játszik szerepet: 1. biológiai. 2. fizikai és 3. kémiai folyamat. A biológiai folyamat egy csodálatos láne eredménye. A lánc egyes szemeit képezik a legkisebb élőlények a Protosomák (bakteriofágok), a Protophytonok (baktériumok), a Protozoonok és a még niagasa'bbrendű szervezetek vízben élő egyedei. A bio'ógiai öntisztulás: lényege tulaj donkéi>l>en nem más, mint „küzdelem a létért", anvi* A Magyar Hidrológiai Táraság 1949 augusztus hó líí-i szegedi vándorgyűlésén elhangzott előadás. kor a magasabbrendúek elpusztítják az a'aesonyabbrendűeket, ikü'lönöskópen a közegészségügyi szempontból oly fontos kórokozó baktériumokat. Az alsóbbrendű élőlényeket elpusztító magasabbrendűc'k azután a lassú szűréskor már könnyebben esnek áldozatául a szűrés második fázisának: a fizikai szűrésnek. A fizikai folyamat szintén több fázisú az öntisztuláskor és a lassú szűrésikor. A derítőmedencékben a fizikai tényezők szerepe elsősorban az ü'epedésben nyilvánul, másodsorban a napsugárzás baktericid faktoriának, az ultraviotasogaraknaik a hatásában. A lassú szűrők esetében a fizikai hatást az adszorpció, tehát a, felületi attrakció igen fontos folyamata jelzi, amelynek azután az eredménye az, hogy a szűrők pórusnagyságá hoz viszonyítva lényegesen kisebb alkatrészek is megkötődnek a szűrő felületen. A kémiai folyamai során a környezeti baltások következtében a szűrésnek és derítésnek kitett vízben egyes alkatrészek oxidálódnak vagy redukálódnak, más alkatrészek a szűrő felületi attrakciója folytán visszatartatnak. Ezek az említett folyamatok amint már említettük, állandóan lejátszódnak a felszíni vizekben (tó és folyóvizek), fokozódnak az ülepítőmedencókben és legerősebbek a lassú szűrők biológiai szűrőhártyáján és felsőbb rétegeiben. A vizek öntisztulási folyamatával náluink Tomesik foglalkozott, aki a Tisza szegedi szakaszának öntisztulását kísérte figyelemmel. Az öntisztulás folyamatának kutatói közű! kiemelkedik Hauduroy, Arloing, Dufourt és Kisskalf. Vizsgálataik szerint a lassú szűrők biológiai hártyáján lényeges szerepet játszanak az ott megtelepedett protozonok és algák. Ezt az állítást azzal igazolják, hogy nagy hidegben, vagy protozooeid szerek (kinin, saponin) hatására a lassú szűrők biológiai hártyájának baktériumvisszatartó hatása erősen csökken, vagy megszűnik. Az öntisztulás biológiai folyamatában a mikroorganizmusok szerepét legklasszikusabban talált Diénerl bizonyította. Felületi vizeket üvegedényben állni hagyott, s azok bizonyos idő múlva kitisztultak. Azonban, ha a vizekhez erős deizificienseket adott, amelyek a mikroorganizmusokat elpusztították, akkor ez a lvitiisztulás elmaradtLe rólr des baclériophages joné durn la fhltiati'.ii Iputc. Par J. Páter, a ™r e n médeeine. fR'ésumé p. 75.) 26
