Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Bulla Béla dr.: A természeti földrajz új útjai

6. Sivatagi vagy aridus tartomány. Fő denudációs hatóerő a defláció (szabad defláció és szélkorrázió). Igen erőteljes inszolációs aprózódás. 7. A trópusi szavannák területe, v. egyperiodusú nyári esőzések trópusi zónája. A denudáció menete évi ritmust mutat. A csapadékos, meleg nyári időszakban a felületi (areális) erózió a fő hatóerő igen jelentékeny mállással. A téli (száraz) évszakban csökkent ütemű lineáris erózió, erős aprózódással jellegzetes. A »trópusi szigethegyek« zónája. 8. Trópusi őserdők egyenlítői zónája, v. a kétperiódusú trópusi esők zónája. Állandó bő csapadék, magas hőmérséklet. Rendkívül erős fluviatilis lineáris erózió, igen hatékony mállás és csökkentebb erejű areális erózió. A felszín gyorsütemű letarolódása jellegzetes. Ez a klimatikus morfológiai területbeosztás — úgy véljük — megadja a lehetőséget, hogy a kutatómunka az egyes zónák felszínalakító folyamatainak elemző vizsgálatával, az egyes zónák területének további, a részletfolyamatok funkciója szerint történő aprólékosabb tagolásával a geomorfológián belül az összehasonlító morfológiai tájtant (nem tájrajzot!) is valóban földrajzi és dialektikus alapra állítsa. Ma még a geomorfológia ennek a munkának csak a kezdeteinél tart. KÜLFÖLDI SZEMLE A csehszlovák vízrajzi szolgálat (folytatás) A harmadik osztály alapozási és talajmechanikai kérdésekkel foglalkozik. Tárgykörébe tartozik a különféle talaj minőségek vízáteresztő képességének és teherbíróképességének meghatározása és ebből a célból korszerűen felszerelt laboratóriummal rendelkezik, amely 1947-ben 2.600 talajmintát vizsgált és 6.000 próbát végzett. A különleges feladatokat végző csoport kezeli az Intézet könyvtárát és adattárát. A könyvtár 12.000 műszaki könyvvel rendelkezik. Arányaira jellemző, hogy 1947-ben 430 új kötettel és 92 folyóirattal gyarapodott. A könyvtár értékes kiegészítése a 110.000 mű adatait tartalmazó kartotékrendszerű dokumentációs anyag. A Vízrajzi Intézet munkásságának eredményeiről két, kötetlen rendben megjelenő, sorozatban számol be. Az első »A Csehszlovák Köztársaság vízraj za«. Ennek havi füzeteiben és Évkönyveiben elsősorban a csapadék, vízállási, vízhozam és vízierőre vonatkozó statisztikai adatot közölnek. A második sorozat »Munkák és tanulmányoké keretében eddig 61 tanulmányt adtak ki, ebből 1947-ben 7-et. Az Intézet személyzetének több tagja tanulmányúton járt Svájcban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Dániában és Svédországban. A pozsonyi Állami Vízrajzi Intézet működési területe Szlovákia. 1947 január hó l-e előtt Szlovákiában a vízrajzi és a meteorológiai szolgálat egyesítve volt, ettől kezdve azonban már külön-külön működik. Az Intézet 261 vízmérceállomást kezel, 1947-ben 402 vízmérést végzett, 24 vízmércére vonatkozólag kiszámítja a vonatkozó napi vízhozamokat. A talajvízcsoport 61 hidropedológiai szelvényben végez rendszeres megfigyelést, a megfigyelő kutak száma 603. — 44 fürdőhelyen balneológiai szempontból fontos adatgyűjtéssel foglalkozik. A prágai Országos Hivatal Vízrajzi Osztálva az Elba medencéjére vonatkozó szolgálatot látja el, 1947-ben 256 vízmérést végzett. A brnói Vízrajzi osztály 106 vízmércét kezel, amelyekből 67 rajzoló rendszerű. 1947-ban 165.000 csehszlovák korona költséggel 5 rajzoló vízmérceállomást szerelt fel. 552 vízhozammérése volt, a napi vízhozamok kiszámítását 51 állomásra vonatkozólag végzi. A Mor. Ostravai kirendeltség . az Odera folyó medencéjében 44 állomást kezel, ezek közül 17 rajzoló vízmérce. (1947-ben 8 rajzoló vízmércét állítottak fel.) Foglalkozott a kirendeltség a sziléziai bányavidék vizeinek szennyeződési kérdéseivel. A területéhez tartozó Ostravice folyó szennyeződése pl. oly nagy, hogy mennyisége eléri a 800—1.000 mg/l-t. Fentiekből megállapíthatjuk, hogy északi baráti szomszédunk működése a vízrajzi szakszolgálat és kutatás terén is méltó a fejlődő ország többi eredményeihez és mi magyarok is sok hasznosat tanulhatunk tőlük. Csehily Géza 253