Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - PAPP SZILÁRD dr.: Tanyai ivóvízellátás és fejlesztése

Ilyen községekben, ahol a felszínhez közeli rétegek emberi és állati eredetű ürülék révén már évtizedk, vagy évszázadok óta szennyeződnek, sok baktériumot tartalmazó, vastag humuszréteg képződik, mely emberi és állati eredetű hulladékkal, de főleg bélbaktériumok kai és egyéb szerves anyagokkal telítődik. Az emberi, állati és növényi részeket tartalmazó humuszos talajban állandó, lassú oxidációs folyamatok mennek végbe, ami a felülről beszivárgó víz oldott oxigéntartalmának elhasználására és széndioxid keletkezésére vezet. A rendkívül lassan lefelé szivárgó víz ezért oldott oxigéntartalmát csaknem teljesen elveszti és ugyanakkor aránylag sok szénsav oldódik fel benne. Megkezdődik ennek következtében a szervetlen talajrészecskék, de lőleg a kalcium- és magnéziumkarbonátok oldódása is hidrokarbonát formájában és ezáltal az erősen szennyezett víz keménysége állandóan, nő. Mivel a víz jelentékeny szénsavtartalma következtében az eredetileg oldhatatlan, vagy nehezen oldódó karbonátok is oldódni kezdenek, a víz szabad széiiíJavtai'talmia természetesen lefelé szivárgás közben csökkenni fog. Szerves anyagokat nagy mennyiségben tartalmazó felsőbb talajrétegekben a baktériumok száma is igen magas, s így a keresztülszivárgó víz baktériumtartalma még inkább növekszik, mivel a sok organikus anyag a baktériumoknak megfelelő táplálékul szolgál és az oxigén hiánya pedig anaerob baktériumok esetében a szaporodásuknak is kedvez. Az évtizedeken át tartó szennyes víz szivárgásának következtében a bjaktériumok, éte sok szerves anyagot tartaj'miazó oxigénszegény talajréteg mind nagyobb mélységig terjed, sőt eljuthat egész t;, talajvíz mélységéig is s ezáltal a baktóruimok kiszűrése és azok elpusztulása nehezebbé válik. Az ilymódon a talajvíz mélységéig leszivárgott víz ezért erősen bak térin m tar ta lm ú, szennyezett és kemény, úgyhogy a sűrűbben lakott területeken ivásra egyáltalában nem alkalmas., Hozzájárul még a víz használhatatlanságához a szennyezett talajréteg és a környezet hatásán kívül a kutak rosszul megépített és nyitott szerkezete is, aminek következtéiben szálló por, mindenféle piszok és baktérium felülről is juthat a kútba. Az akna falán sokszor vastag rétegben található moha és közöttük gyakran előforduló madárfészkek állandó szenynyezédési forrást jelentenek. A legtöbb falusi kút vedrét, ha a kútra van szerelve, piszkos, trágyás kezekkel összefogdossák, a vedret piszkos helyre állítják, ha mindenki saját vedrét használja, akkor a veder szennyes gazdasági udvarokon — mely tele van fekáliákkal — a földön áll, összefogdosása még nagyobb mértékű. Mindez azt jelenti, hogy a kórokozó baktériumok bőven kerülhetnek a kútba. Megváltozik azonban a helyzet, ha gyérlakottságú tanyatelepülések tisztább környezetében szivárog le a csapadékvíz a föld belsejébe. Itt a sok lebegő alkatrészt és baktériumot magában foglaló víz a talajba szivárgás közben a legtöbb esetbein csak néhány deciméteres humuszréteggel, illetve sok növényi alkatrészt tartalmazó talajréteggel kerül érintkezésbe és már itt lebegő részeinek nagy részét elveszti. A felszín alatti baktérium okba n és szerves anyagokban dús, oxigénhiányban szenvedő vékonyabb réteg után olyan rétegbe kerül a víz, amelyek már baktériumot és szerves anyagot csak elvétve tartalmaznak és a talajt átjáró levegő oxigéntartalma újból érvényre jut. itt a talaj finom szemcséi a baktériumokat visszatartják, kiszűrik és azok. mivel szennyeződésmentes talajról van szó, táplálék hiányában elpusztulnak. A víz újból oxigént old fel, melynek segítségével a benne feloldott szerves anyagok jelentékeny részét széndioxiddá oxidálja. Tiszta talajréteg esetén tehát a legalább 4—5 m mélységben összegyűlő talajvíz úgyszólván kizárólag csak szervetlen anyagokat tartalmaz és köbcentiméterenként néhány baktérium található benne. Az ilyen talajvíz ivás céljára megfelelő zárt, szivattyús vízszolgáltató berendezés esetében aggodalom nélkül használható. Ez a tisztulási folyamat vizsgálataink szerint a tanyai ásott, aknás kutak túlnyomó részében bekövetkezik, szemben a falusi kútvizekkel, ahol a szűrőként, működő tiszta talajréteg vastagsága nem elegendő, mivel a szenynyeződés igen nagy mértékű, úgyhogy ez a szűrési tisztulási folyamat nem játszódhat le teljesen'és a vízben nagyobb mennyiségű szerves anyagon kívül sok baktérium is található, jeléül annak, hogy a baktériumok kiszűrése sem ment végbe kielégítően, mivel túlságosan sok baktérium került a talajba és mert a szer ves anyag és az oxigénhiány következtében a baktériumok aránylag kedvező életkörülmény között hosszabb ideig életben maradtak, sőt esetleg még el is szaporodtak. Tehát a sűrűbb lakottságú falvak alatt elterülő talajréteg minőségi megváltozásával magyarázható a különbség a falusi és a tanyai ásott, aknás kutak vizének minősége között, ami a helyes tanyai ivóvízellátás megvalósításánál jeientős. Ugyanis ritkább tanyatelepülések közkutakkal való ellátása a nagy távolságokra való tekintettel nehezebb feladatot jelentene, s éppen ezért szükséges, hogy a tanya ivóvízellátásában a magánkutak játsszanak nagyobb szerepet. Ez a körülmény a kedvezőbb higiénés környezet következtében adva van, mivel a vizsgálatok szerint az esetek túlnyomó részében helyesén megválasztott területen, minden szennyeződést jelentő objektumtól, istállótól, pöcegödőrtől, •trágyadombtól távolabb, de a lakóházak közelében, a talajvíz mozgását is figyelembe vett helyen megfelelő minőségű vizet szolgáltató ásott, aknás kút készíthető el, pusztán a kút felső szerkezetének kiképzésénél kell gonddal eljárnunk. Ezért a kutakal betongyűrűvel kibélelve, kiemelkedő fallal kell megépítenünk, betonfedőlappal elzárnunk, környékét lejtősein agyaggal ledöngölnünk, esetleg betongallérral bevonnunk és zárt, szivattyús víz emelőszerkezettel kell ellátnunk." Az így megépített kutak túlnyomó része egy kisebb gazdaság és háztartás megfelelő vízszükségletétfedezni képes. Természetesen az ásott, aknás magánk utaknál történő ivóvízellátás esetében gondolnunk kell az ásott, aknás kutak hátrányára; vízimeuynyiségiik nagy ingadozására. Látjuk jelenleg is, bogy a többéves száraz időszak következtében az ásott, aknás kutak vize oly

r mértékben csökkent le, hogy az kellő mélyítés nélkül bizonyos esetekben egyes kisebb családok vízszükségletét sem fedezi már. Az ezáltal jelentkező egészségügyi és gazdásági hátrányok elkerülése