Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - BOGÁRDI JÁNOS dr.: A Sajó hordalékszállítása és a hordalékos víz ülepítése

to 08 > -k 06 04 h ^02 Vízszint WATER SURFACE) 111. * Vízszint WATER SURFACE) 111. le A \ \ > — — y V — — ! / — ! / / A 1 ^r Fenék y(B0TT0M) a04 006 „ 008 0/0 0/2 (VALUES OF) értékei Fii?. 8. ábra. Átvéve aduiAwd /'rom: Cninp '/'. II.: tation und Ihc dcsir/n of setibmr/ tank*. '/'. II.: S< dcmcn : 007.") H (2!)) A turbulens vízmozgásra vonatkozó elméleti kutatások számos, a lebegtetett bordalékmozgás­sal kapcsolatos kérdés megoldását tették lehe­tővé. Legtöbb esetben, mint említettük, a lebeg­tetett hordalék egyensúlyi mozgására vezettek le összefüggéseket, amikor tehát a hordalék­töménység sem az időben, sem a hely szerint nem változik. Több kísérleti kutatást végeztek azonban már az egyensúlyi állapottól eltérő ese­tekre vonatkozóan is. Az összefüggések egy része pedig, tekintettel arra, hogy éppen az egyen­súlyi állapotra vonatkoznak,, módot nyújtanak, hogy adott esetben az egyensúlyi állapottól való eltérést is megállapíthassuk. Ilyen pl. Kalinske és Lane 1 8 elgondolása, amely szerint bizonyos szemnagyságú lebegtetett hordalék fenékmenti töménységének ugyanerre az anyagra vonat­kozó mederanyag töménységgel való viszonya, egyensúlyi állapotnál, a hordalék milyenségét és a vízfolyás hidraulikus tulajdonságait jel­lemző tényezők függvénye. Vagyis Ci _ Cf ' "Ive (30) Ci Cf —. <fl d I o (81 " Lásd u 8. ji-gj-zetot. 1 5 Lane /•'. II . - KiiUimke -/• A.: The rclaliou of -usikmhJ-<l to bűd ínjrtvrhi'l in rilwrs. Tiians. Am. G&oplli. Üiilon, 1989. KaUnzki' ./. ,./..- Sus pondod-iiktUaia' transportaüon un 1 nciHiKlu'il'ilhvűuin eoiRtit'.ons. - Tra.ii*. Aun. Gvoph. tJniion, B>4(i. Kalinski A. ./.: ]aüvn^s'tiíji'altion-ss of Liqnid tnrbulence am! *usptinided 11!..-• tcnaal Irarisport atiou. l'u.iv. of Pa.. B'iocii­1 rvvnial Oonl'i-reiiee.­Kalinske -'• A.—ltsia C. H.: Study of iraiisportatiou of finn spiliinitMiN li.v flowmR- vater. I'i::\ of .Iinvn Sndios in Klltr,. Pvul. No. 29.. iW.'i, ahol Ci a lebegtetett hordalék fenékmenti tő •inénységét, Cf pedig a fenékanyagnak ugyan­ezekre a szemnagyságokra vonatkozó tömény­ségét. » az üleoedési sebességet, r a fenéken fellépő nyíró erőt, d a vizsgált hordalék szem­átmérőjét, v a kinematikai viszkozitás ógyütt­Ci jelöli. Ha a „ vi­Cf eloszlás, a C a Kánaán-féle „sebességeloszlási törvény, végül pedig a D görbe parabolikus se­bességeloszlás alapján számítva mutatja® mély­ség szerinti változását. Látjuk, hogy parabo­likus eloszlási tételezve fel, * értéke állandó és így mélységszerinti változását D függőleges egyenes ábrázolja. Camp levezetése szerint 1' parabolikus sebesség eloszlás esetni * értéke a teljes mélységben állandó: szefiiggésétől eltérő lesz a értéke. Termé­hatóját és ? a víz sűrűségét (O szonynak és a ,, — nevezetlen paraméternek \ V? az összefüggését mérési eredmények alapján olyan vízfolyásoknál állapíthatjuk meg, ame­lyeknél a lebegtetett hordalékmozgás egyen­súlyban van, mindegyik vízfolyásra az említett összefüggést kielégítő értékeket kell kapnunk. Eltérés esetén ugyanis nincs egyensúlyban a hordalékmozgás, ami pedig csak azt jelentheti, hogy vagy növekszik a lebegtetett hordalék mennyisége. — ami kimélyiilést idéz elő — vagy csökken a hordaléktöménység, aminek követ­kezménye. hogy a vízfolyás medre feltöltődik. 1" Ez az utóbbi eset jellemző az iilepítésre. telepí­tésnél, tehát Lane és Kalinske ismertetett ösz­Ci Cf szetesen az eltérésből magára az ülepítés mér­tékére nem lehet következtetni. A fenti , példa is bizonyítja, hogy milyen sok lehetőség kínálkozik az örvénylő vízmoz­gás elméletének a hordalékmozgással kapcso­latos alkalmazására. E. Dobbins 2 0 kísérelte meg először a turbu­lens hordalékszállítás elméletét az egyensúlyi helyzettől eltérő állapotra is alkalmazni, vágyás olyan hordalékszállításra, amelynél bizonyos idő elteltével, az ülepítés végén, lényegesen lecsök­ken a hordaléktöménység. Dobbins permanens állapotra. — ez alatt azt értve, hogy az ülepítő medence egy bizonyos pontján a hordalék­töménység az idő szerint változatlan marad — a töménység hossz (x) és mélység (y) szerinti változását * + L + dV) + p 132) l ^ dy J dy ' * d X- ' feiezte ki. A megoldás­hoz szükség lenne t\ ós e x ^-szerinti válto­zásának ismeretére. Ezt azonban ezideig még nem sikerült meghatározni. A differenciál­egyenlet megoldásánál a változók szétválasz­tása is megoldhatatlannak látszik. Ezért Dob­bins azt az egyszerűsítést vezette be, hogy v és « y értékét állandónak tekintette az ülepítő me­dence teljes mélységében és hosszában. Ezekkel á feltevésekkel a (32) egyenlőség dc , <>C dx dy' dy a lakra egyszerűsödik. Ha a vizsgált pont, amelynek mórt mélysége adott állandó érték, gel halad x irányba, akkor a dc <>*C , dc • = e -• -t- w df díj* dy egyenlet fejezi ki a töménység tozását. ' <>x ~ y W differenciálegyenlettel • 33) felszíntől sebesség (34) időszerinti vál­\/ eimié'.etuiik a Tiezia folyóra való akkalimazásait iá-tl a 2. jegyzőt lalla'ttii tanúi', máuybau. Dobbins W. li.: Bffeol of turbulenoc 011 .si-duucutalioJa. Prorr,',n»!l" Am. Soe. C. E.. Vol 109. ®4S. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom