Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - Kálmán György–Zamaróczy Dezső: Az Úrkút környéki karsztvizek elemzései

Szerzők tanulmánya az Úrkúti bányavidék karsztvizeinek részletes vegyelemzésével foglalkozik. Fzek a tanulmányok szerves kiegészítői lapunk jelen számában közzétett másik két tanulmánynak. melyek az úrkúti bányavidék hidrogeológiai viszonyaival foglalkoznak. Az említett terület monografikus feldolgozása értékes tudományos eredményei mellett nagyban hozzásegíthet ahhoz, hugy az ötéves terv célkitűzéseit a leggyorsabban hajthassuk itt végre. Ezenfelül, a három értekezés szerzői még arra is nagyon jó példát szolgáltatnak, hogy kisebb munkacsoportok közös együttműködésével lehet csak egy-egy kisebb terület hidrogeológiai viszonyait eredményesen tanulmánvozni és a sok szerteágazó problémát megoldani. U. D. C. 551.49:551. 444;543. (439.11 Ürkút) Az Űrkút környéki karsztvizek elemezései*) KÁLMÁN GYÖRGY és ZAMARÓCZY DEZSŐ A Nehézipari Műszaki Egyetem Ásvány-Földtani tanszékén, Sopronban folyó karsztvízkutatások során szükségesnek látszott a hazai, elsősorban pedig a dunántúli karsztvizek részletesebb kémiai elemzése. Ennek legelső állomásáúl logikai és érdekességi szempontból egyaránt az Úrkút környéki karsztvízkulmináció mutatkozott, egyrészt épppn mert kulmináció, s így remélhettük, hogy egyéb felszíni vizektől mentes, olyan tiszta karsztvizet találunk, mely a későbbi vizsgálataink során alaptípusul szolgálhat, másrészt pedig a közvetlenül egymás mellett lévő liasz, kréta és eocén karsztvíztároló kőzetek tették érdekessé munkánkat, mert így egyszersmind a különböző korú és különféleképpen karsztosodott kőzeteknek a karsztvíz összetételére való hatását is tanulmányozhattuk. Fig. 1. ábra. Karsztvíz típusok. Types of karsttvater : 1. Szivárgó öv. I. típus. 1. Zone of percoialion, I. type, 400 mg,l. 2. Folyási öv. II. típus. 2. Zone of flow, II. type, rng.l. 3. Szlagnáló öv. III. típus. 3. Zone of stagnation, III. type, mg,l. Elemzéseinknél a MOSZ 448. számú szabványtervezetéhez igazodtunk, mely a viz vizsgálati módszereket tartalmazza. A keménységet, lúgosságot és a szilárd maradékot minden vízmintában meghatároztuk. Különösen érdekes adatot nyújtott karsztvizeinkre nézve, — ellentétben a többi vizekkel — a szilárd maradék, melynek közel állandóságát az esztergomi szénmedence karsztvizeire nézve már Szenttornyai is felismerte, Szádeczky

2) pedig az egész Dunántúli-Középhegységben jellegzetesen állandónak találta. Értéke mindig 1 gr/liter alatt van, középértékben túlnyomóan 0'5 gr/I. A karsztvizek ugyanis tiszta földes bikarbonátos vizek lévén, bepárlásuk közben a tartozékos C0

3 eltávozik és a hidrokarbonátok karbonátok alakjában kiválnak. A szulfát tartalom általában csekély, s így csak kevés kristályvíz léphet be, ami azután a szárítás folyamán részben, vagy egészben eltávozván, a szilárd maradék nagyságát jelentékenyen megváltoztathatná, s összehasonlító értékét erősen lerontaná. (Természetesen nemcsak szulfátok tartalmazhatnak, illetve vehetnek fel ') Hidr. Közi. 1938., p. 489. ') Hidr. Közi. 1942., p. 79. bepárláskor kristályvizet, hanem pl. kloridok, borátok stb. is, viszont ezek az anionok még kisebb mennyiségben vannak a karsztvizekben jelen.) , Az ilyen alapon kiválasztott ivóvizeket, részletesebben is megvizsgáltuk és a kationok közül a Ca-ot és Mg-ot, esetleg a vasat és az alkáliákat, az anionok közül pedig a Cl-t, S0

4-ot és Si0

2-t is meghatároztuk. A többi csekély mennyiségű alkotórészre nem kémleltünk. A vízmintavételt 1949 augusztus 19—22 között Kálmán György és Pethő János végezték. Tekintve a csapadékmentes nyarat, felhígulás még a magasabb karsztvízszínteken is egész minimálisnak vehető. Az elemzések eredményeit a hely, tároló kőzet, karsztvízszínt és hőmérséklet egyidejű megadásával, továbbá a közelítő vízhozammal, amennyiben ennek mérése, vagy becsülése lehetséges volt, az alábbiakban soroljuk fel. (A léghőmérséklet 20— 25° (között mozgott.) 1. Csojányos pusztától kb. 200 m-re É-ra, Űrkút községtől ÉK -re Mocsolyaszárkút. Eocén mészkő határán mediterrán kavicsból fakad kb. 5 m

3/nap vízmennyiséggel. Víznívó magassága a t.sz.f,. . 417 m Vízhőmérséklet 10°C Lúgossági fok (Lunge sz.)

3) 7.68° öiszes keménység 22.46 német fok Karbonátkeménység 21.50 német fok Maradvány keménység 0.96 német fok Hidrokarbonát-ión (HC0

3) 468.6 mg/l Szilárd maradék (120°C-on) 430.0 mg/l 2. Forrás Úrkút keleti végén (foglalt kút). A falu keleti végének ivóvíz ellátására szolgál. Középső kréta mészkőben fakad, bővizű. Csapadékdús időben a Zsófia puszta vízellátását iá'szolgálja. Erről részletesebb elemzést végeztünk. 1 1 víz alkotórésze mg-iónokban kifejezve : Katiónok : „„,, Than-féle egyenms" érték %-ok Kálium-ión K' 1*1 0'28 Nátrium-ión Na• 5"2 2"23 Kalcium-ión Ca" 154"2 75"77 Magnézium-ión Mg" 26'7 21'62 Vas-ión Fe" 0"3 0"10 Mangán-ión Mn" nyomok — 100-00 *) A Magyar Hidrológiai Társaság 1950 január 11-én tartott szakülésén elhangzott előadás. 3) A többi elemzéseknél is a lúgosság mindig methylorange lúgosságot jelent, a keménység mindig német keménységi fokokban értendő. Analysis of Karst'ivaters of the Űrkút region By G. Kálmán and D. Zamaróczy (English text on p. 239.) 2' 179