Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
5-6. szám - Értekezések - Kálmán György–Pethő János: Úrkút és Ajka környékének részletes karsztvíztérképe
# egész mezozoos Dunántúli- Középhegységünkben összefüggő karsztvízrezervoárról ill. karsztvíztükörről beszélhetünk. Térképünk ú. i. pontosan beleillik a régebben már, Szádeczky 7 által és később Kassai 8 által készített általános hidroizohipszás térképekbe. A térkép megszerkesztéséhez szükséges adatokat részben saját méréseink szolgáltatták, részben pedig Szerafin Aurél közvetítésével az Ajkai Bányaigazgatóság volt szíves rendelkezésünkre bocsájtani. A mellékelt táblázat a megfigyelés helyének tengerszint feletti magassága mellett a hőmérsékleti adatokat és a vizet tároló réteg megnevezését adja. Az úrkúti lakótelepet ellátó vízakna a -f- 384 m-es szinten 10 m mélységben kréta mészkőből kapja vizét. A víz állandó és bőséges mennyisége karsztvíz eredetre utal. Meg kell jegyeznünk itt, hogy az úrkúti fúrási szelvények szerint a helyenként meglévő lösz vastagsága átlagosan 10 m., de sehol sem tárol vizet. Mindezek mellett minden kritikusnak vélt helyről vízmintát vettünk és csak az elemzési adatok szerint is biztos karsztvizeket használtuk fel térképünk megszerkesztéséhez 1 0). Meg kell jegyeznünk, hogy méréseinket egy különösen csapadékmentes időszakban (augusztusban) végeztük : a karsztvízszint magassága tehát az évi minimumnak veendő. Táblázat — Table Úrkút és Ajka környékén előforduló karsztvizek adatai. Observation of Karst Water Level gaged in Urkut und Ajka Szóm Megfigyelés helye — Lor'ation of Observation Méter tsz. f. m.-Elevation ahave Sea Level in m Hőmérséklet Temperature in C° Réteg — Formation Adat — Givea by í Forrás Űrkút K-i végén 405 11-0 kréta saját 2 Forrás a Csárdahegyi külfejtésnél (Rieger-tó) 434 11-0 eocen » 3 Forrás a Kislődi erdőben 435 11-0 eocen m. » 4 Vízakna az úrkúti bányaház alatt 384 10-3 kréta m. » 5 Kút ( ) az úrkúti üzemi műhely mellett 380 13-0 — » 6 II. aknai vízbetörés beálló szintje 339 — — » 7 III. aknai vízbetörés beálló szintje 328-5 8-0 a dogger m. » 8 Hollókút forrás 394 10-6 bazalt t » 9 Gizella- majori forrás . 345 10-5 eocén » 10 Temetőárokban levő dolina 345 — eocén » 11 Felsőcsingeri lakótelep ivóvízforrás 310 10-4 eocén » 12 8. sz. fúrás Pál-majortól K-re 302-3 — — Szerafin 13 293-5 — — » 14 Alsóköleskepe-völgy 33. sz. fúrás 243-5 — — » 15 Jolán-akna mélyítése 247-5 — — » 16 Csékút, Kophely 6. sz. fúrás 248-9 —• — » 17 Padragi-úti dűlő 10. sz. fúrás 207 — — » 18 Balázskút, Padrag 12. sz. fúrás 249 — — » 19 Padragi szkip-akna mélyítés .' 214 — — » 20 Padragi 37. sz.fúrás 214 — — » 21 Padrag Kishárosdűlő, 11. sz. fúrás 226-8 — —» 22 Felsőcsingeri 62. sz. fúrás 331 — — » 23 309 — — '» 24 Felsőcsingeri 65. sz. fúrás 328-2 — — » A felsorolt adatok alapján a területen 0"8 km 2kénti adatsűrűséggel szerkesztettük meg a karsztvíztükör izohipszáit. (1. ábra) Vizeink karsztvíz- jellegének kidomborítására néhány részletadatot megemlítünk. A felsőcsingeri lakótelepet ellátó ivóvízforrás a -(- 310 m t. sz. f.-i m-ban eocén mészkőből fakad, de a geológiai szelvényekből világos, hogy tápterülete a környék kréta mészköve. A fonás bő vize állandó mennyiségű. Karsztvíz-jellegét bizonyítja az is, hogy a közelben mélyített 62. sz. fúrás a -f- 331 m t. sz. f.-i m-ban, a 63. sz. fúrás a 309 m t. sz. f.-i m-ban, valamint a 65. sz. fúrás a + 328 m t. sz. f.-i m-ban adta a beálló víznívót. Az úrkúti III. aknában észlelt -j- 328*5 m t. sz. f.-i víznívó az akna mélyítése folyamán huzamos időn keresztül megfigyelhető volt és így a liasz és kréta mészkőből származó víz nyilvánvalóan karsztvíz. ' 1 Hidr. K6j1„ 1948. I—IV. Érdekessége területünknek, hogy az éppen Középhegységünk karsztvízkulminációs pontján van: mérési eredményeink a Dunántúli Középhegységben az eddig ismert legnagyobb karsztvíznívó magasságot mutatják. Papp Ferenc által a városlődi Kálváriahegyen megadott -j- 314 m t. sz. f. volt a legnagyobb magasság, mely területünk közvetlen közelében fekszik. Feltehető tehát a kérdés, miért jöhet létre ez a nagymérvű tükördomborúság. A kulmináció létrejöttének lehetőségére eddig már több kutató mutatott rá. Létrejöttéhez tényezőként ismerjük 1. a csapadékmennyiséget, melyet Kassai tart elsőrendű fontosságúnak, 2. a morfológiát, (melynek mintegy következményeképp értel, 0) A Magyar Hidrológiai Társaságban megtartott előadás után Vadán Zoltán oki. bányamérnök úr, ki megfigyeléseink idején az úrkúti mélyfúrásokat vezette, szíves volt szóban közölni velünk, hogy a fúrásokban vízmegfigyeléseket végzett. Ezek eredményeként megállapította, bogy két fúrásban a víznívó megegyezett az általunk szerkesztett térképről leolvasható adattat, két másik fúrólyukban pedig 20, ill. 40 m-es differenciát talált. Ez utóbbi eltérések a területen gyakori nívóingadozások miatt is érthetők, de 6okkal valószínűbb annak lehetősége, hogy a fúrólyukban még nem állott be a nyugalmi vízszint. 176
