Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
3-4. szám - Értekezések - SIK KÁROLY dr.: A rizs barnulásos megbetegedésének oka és megelőzése
talajvíz a Tisza felé szivárogva a két vegyértékű forrósókat magával viszi, amelyek a kiszivárgás helyén a levegőn oxidálódnak és vörösbarna ezinű ferrihidroxid csorgások keletkeznek. A helyszíni szemlén beszélgetések sorain azt hallottam, hogy a barnulásois megbetegedést a talaj nagy nitrogén tartalma okozhatja, mert így egyoldalú táplálóanyagbőség áll elő nitrogénbe/;, ami túl buja fejlődésit idézhet elő és a növény későibb a nitrogén-túlbőség miatt foszíorearvban és káliumban hiányt szenvedve betegszik meg. Ennek magyarázatául Gyulay és Kállay-) nemrég megjelent rizetermesztési kézikönyvükben azit írják, hogy a szíikes legelők talaja nitrogénben egyoldalúan dús lehet és ez a nitrogénbőség okozná, hogy a betegség különösen friss gyeptöréseiken lép fel. Errenézve áttanulmányoztam a tiszántúli á.tuézetes talaj ismereti térképek talajvizsgálati adatait, de nitrogónbőiséget a szikes legelőkről közölt tápanyagvizsgálatolk között nem találtam, az összes nitrogén mennyisége a legelőkön 0.1—0.2% között ingadozik. A térképek felvétele alkalmával a helyszínén sem tapasztaltam a gyepfejlődésen nitrogénbőséget, pedig a Tiszántúl egész területén a legkülönbözőbb helyeken vizsgáltam talajokat. Különleges esetekben előfordul ugyan, hogy legelőkön kisebb foltokon sok a nitrogén és kálium, de ezek gulyadelelő helyek voltaik, ahol a túlhrágyázás miatt növekedett meg a tápanyag. Álalában azt lehet állítani, hogy a szikes legelők nitrogéntartalma semmivel som nagyobb, sőt gyakran kisebb, mint a környező szántóké. A nitrogén abszolút túlbősége tehát nem okozhatja a barnulásos betegséget és a foszforsav műtrágya kiszórásának helyenként megmutatkozó jó hatása más okokra vezethető vissza. Ezekre a továbbiakban mutatóik rá. LABORATÓRIUMI ÉS VÍZKULTÚRA KÍSÉRLETEK. A laboratóriumi talajvizsgálatokat elsősorban a ferro- és ferri-vasra 3) 4) nézve végeztem el az eredeti talajmintákból. Ezenkívül minőségileg vizsgáltam a szulfidokat 5) is, mert meg voltam győződve, hogy a betegség alapokát a talajok levegőtlen körülményei folytán bekövetkező redukciós folyamiatokban kell keresni. És valóban, amint az I. táblázatban feltüntetett vizsgálati eredmények mutatják. Tiszaszentimrén a Bagi telepen az 1. sz. minta területén, ahol igen nagy volt a kár, a ferro-vas mennyisége igen sóik, a szulfid sok, míg a 2. sz. minta területén kezdődő károsodás mellett a ferrovos mennyisége az előbbinek csaknem harmada, de még mindig tekintélyes érték, de szulfid nincsen. Az 1. síz. helyein iigen barnult volt a rizs, a 2. sz. helyen kezdődő barnulás volt megfigyelhető. Mindkét terület 250 kg szuperfoszfátot kapott kat. holdankint. A templomzugi telepen, ahol a talaj igen kötött, a 3. sz. minta ferro-vas mennyisége kb. kétszer akkora, mint a 4. sz. mintáé, azonkívül a 3. sz. mintában szulfid is kimutatható volt kis mennyiségben, a 4. sz. mintában nem. A 4. sz. területen, amely korábban szántó volt, a ferrovas mennyisége a talaj kevésbbé tömött és átszellőzött sajátsága miatt kisebb értékű, azonkívül a vas egyrésze a művelés alatt álló területen a mélyebb rétegekbe lugozódhatott ki, úgyhogy összes mennyisége is csökkent a feltalajban I. táblázat. — Table I. A minta száma és helye: No. and origin of sample: 100 g talaj szárazanyagban van mg. mg in 100 g of soil (dry-matter) A minta száma és helye: No. and origin of sample: eredeti ferri-vas origrnally ferric iron ferro-vas ferrous iron szulfid sttlfide 1. sz. -minta. Sample No. í. 0—20 cm. Tiszaszenthnre. Rossz foltról Diseased spot. 23.8 309.1 sok much 2. sz. minta. Sample No. 2. 0—20 cm. Tiszaszentimre. Jó foltról. Sound spot. 17.6 123.1 nines none 3. az. minta. Sample No. 3. 0—3) cm. Túrkeve-Tem plomzn g. Rossz foltról. Diseased spot. 62.8 154.5 nyomokban traces 4. sz. mtata. Sample No. 4. 0—20 om. Túirieve-Templomzug. Jó foltról. Sound spot. 33.6 66.5 nincs none 5. sz. minta. Sample No. 5. 0—20 om. Turtői telep. Plot at Turtő. 1 q szuperfoszfát/kat. h. With 1 q superphospliate. Rosisz foltról. Diseased spot. 43.7 69.1 közepes médium fi. sz. minta. Sample No. 6. 0^20 cm. Turtői telep. Plot at Turtő. Sznperfoszfát nélkül. Without superphosphate. Rossz foltról. Diseased spot. 14.3 291.0 közepes médium s így a kisebb összes vasmennyiségből a redukció folyamán érthetően kevesebb ferro-vas keletkezhetett, mint a 3. sz. területen. A telepen szuperfoszfát kiszórás nem volt. A turtői telepen, amelyet szikes legelőből ezidén törtek fel ós a vizet ottjártunk előtt kb. egy héttel engedték le, azon a táblán, ahol a betegség fellépte idején gyorsan szuperfoszfátot szórtak ki —• az 5. sz. talajminta területén —, a ferro-vas mennyisége nem túlnagy érték, míg a 6. sz. minta helyén, ahol szuperfoszfátot nem szórtak ki, az előbbinek több mint négyszerese és mennyisége megközelíti a tiszaszentimrei 1. sz. területéét. Szulfid mindkét mintában jól kimutatható menynyiségben volt. A barnulásos betegség az egész telepen nagymértékben lépett fel. E vizsgálatokból kitűnik, hogy ahol a betegség különösen súlyos volt, ott a ferro-vas mennyisége igen sok és szulfid is van- Az 5. sz. mintában meghatározott kisebb ferro-vasérték a nemrégen ' kiszórt szuperfoszfátnak tulajdonítható. A vassók ugyanis a foszforsavval vízben oldhatatlan csapadékot adnak és szuperfoszfát adagolással a ferro-sók mennyiségét csökkenteni lehet. 107
