Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - VADÁSZ ELEMÉR dr.: Termális "karsztvíz" DélBaranyában

A bememeindii mészkőben levő víz kétségtelenül mélységből feltörő melegvíz, amelynek feltörése a mészkő nyitott hasadékaihoz van kötve, megjelenési kiterjedése is a mészkőrögök szegélytöréseinieik közvetlen közelére korlátozódlik. Felszínre törése források alakjában, ugyancsak a mészkő rögökre szorítkozik (Kistapoloa, .Siklós), ahol a térszíni magasság az állandó vízszintnél netn nlagyoibb. Ezek a források a mészkő víztükrének térszínileg megnyitott kifolyási helyei. A harkányi melegforrás niem közvetlenül mészkőből tört a felszínre. Kétségtelen azonban, hogy törésvonalon tör fel, a nagyobb mélységiben levő tmozozoos rög mentén. A mészkőrögök melegvizének állandó víztükre Kistapolcán, Beremenden, Siklóson, sőt Harkányon is, közel azonos iszintet imuitiat (96—98 m it. sz. f.), amely lényegében egyezik az egész területen észlelhető állandó talajvízszinttel. A kutak felszíni leszi várigásból származó talajvizével azonban semmi kapcsolata nincs, azokkal még keveredési viszonyba sem hozható. A mészkő rögök közelében levő kutakban észlelt melegtvíz iá löszalji talajvízzel keveredhetik, de ezek már a törésvonal mentén feltörő ímelegtvíz szökevényforrásos hozzáfolyásai gyanánt tekintendők. Ugyanilyen a harkányi forrás liis. A mészkőhöz kötött melegvíz 25° C felszíni hőfoka nem hozzákeveredatt talajvíz lehűtéséből ered, hanem a felszínnetörés közbeni, rendes lehülési folyamat. Ezt igazolják a harkányi forrás áillamdósíitását célzó, Zsigmondy V. által végzett foglalási-fúrási adatok. A talajvíz-hozzáfolyást kizáró forrás foglaló fúrás minltegy 38 im mélységre (37.83 m) hatolva, fokozatosan növekvő, állandó hőfokú vizet ért el. Az egykori felszínretiörés helyén ismételten eliszaposodott, nagy mennyiségű homokot és iszapot fölihozó hévforrás, a felszínre bukkanás helyén hőmérsékletében is nagyon változott. A fúrás befejezésével 62° C hőfokú, fölszínre tört héwíz Zsigmondy V. adatai szerint, mintegy 1600 l/p mennyiséget szolgáltatott. Nagymérvű hőfokingadozásának oka a felszíni és a talajvizekkel való keveredésének nagyobb lehetőségéből adódik. Itt ugyanis nem a mészkőből közvetlenül feltörő vízzel vtan dolgunk, hanam a nagyobb vastagságú fedőrétegek áttörésével kell számolnunk. A harkányi hévforrás tektonikai rögzítettségére utalnak azonban azok az adatok, amelyek a környező kutak vízhőmérsékletének a távolsággal fordított viszonyált mutatják. Zsigmondy V. szerint a 12 m távolságú kút vize 28 5° C. 190 m távolságiban 20° C, 380 m távolságra 17.5° C, az 570 m távolságban 14° C, 900 m távolság körül pedig már 12.5° C hőmérsékletű volt. Ugyanezt a rögzítettséget, fokozottabb, mértékben láttuk a tapoloaii és a beriemendi mészkőrög menitén. A hévtvíznefc a mészkőrögökliöz (kötött feltörését bizonyítja még a siklósi Gyümölcsértékesítő Szövetkezeit telepéin, a márisaigyüdi út mellett 1944bem lemélyített 103 m mélységű fúrás is, mely Vígh Gy. szíves szóbeli közlése szerint 83.75 im-től mindvégig mészkőben haladt. A víz nyugalmi szintje a felszíntől 6.10 m volt (térkép szerint 100 m körül). Ötven óirán át történt 100 l/p teljesítményű szivattyúzással 1 m vízszinsiillyedés mutatkozottMindezek szerint megállapíthatjuk, hogy a, délbaranyai mezozoós szigetrögök mélységi eredetű hévvízzel vannak telítve, amelynek állandó vízszintje, a terület talajvízszintjével egyezik. Ez a héwíz, a mészlkőriöigök útján, meghatározott tektonikai vonalak mentén tör felszínre, szűkre korlátozott öveken belül. Közelvi zek vagy talajvízszintek niam (befolyásolják, viszont a meghaJtározott hévrviaes-övön kívül a talajvizet vezető rétegekbe sem: hatol be. Ebben nyilvánul meg feltörésének korlátozott volta. Változatlan vízszolgáltatása, mélységi származásának kétségtelen bizonyítéka. A mészkőiiögöklben mutatkozó víz tehát a „karsztvíz" fogalmi körébe nem sorolható. Reá kell miuitatniunk ezzel kapcsolatban arra, hogy a dunántúli „karsztvíz"-íoffa\om lényeges újiravizsgálatra szorul és egységes elbírálásra, általámosításokrla neim jogosít. Egységes karsztvízről sem területileg, sem térszímleg nem lehelt szó. Minden terület önálló megítélést igényel, amelyinek alapján az összesítések és azonosítások lehetővé válnak. A felszínről származó talajvízjellegű „karsztvíz" élesén megkülöníböatetendő a nagyon gyakori „őskarsztvíztől", azaz a rétegvíz eredésű „karsztvíztől", valamiinít az itt tárgyalt délbaranyai mészkövek hévvízétől. Az MTESZ az Iparügyi Minisztériummal együtt 25.000.= forintos üzemszervezési pályazatot irt ki azzal a céllal, hogy az üzemszervezési tudományt népszerűsítse és elmélyítse. A pályázat a magyar ipar és az ötéves terv szempontjából legfontosabb kérdéseinkkel foglalkozik: 1. műszaki minőségi ellenőrzés, 2. gyártási program és haláridőzés, 3. belső anyagmozgatás problémáival. A pályázat anyagának az iparban való felhasználása főleg az önköltségcsökkentés terén fog hatalmas eredményeket hozni. Részletes felvilágosítás az MTESZ üzemszervezési osztályán, Budapest, V., Szalay-utca 4., Iván Endre kartársnál. 83