Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

1-2. szám - Kivonatok

nombre de vallées de corrasion. La vallée de la Rima, a cet endroit, accuse une asymétrie, car, sa rive gaiucáe est plus applatie accompagnée des terrasses bien développées, En aval de Rimaszombat, l'ordre spatial eit l'altitude des terrasses se trouvant sur la rive gauche sont semblables á ceux d.e la rive droite. Les terrasses qui se tracent sur plusieurs ikilométres vont en s'allongeant vers l'aval sur une large bande. Les bords des terrasses N° II, III, IV et V sont espacées de 1 á 1.5 km les unes des autres étagées en forme de colMnes. D'entre ceux-ci, les tenrasses N

J IV et V sont déjá moins accentuées parceque I'argile de l'époque glaciale a applani leurs inégalatés de niveau. Elitre Riimaszécs et Csiz, les terrasses de la Rima pénétrent eiicore, á gauche et á droite, dans la large vallóé du ruis-, seau Balog, puis, elles se rattachenit, sur la montagne Akasztó, aux terrasses correspondantes de la riviére Sajó. Les terrasses de la Vallée de la Rima jusqu'au village de Pálfalva se sont miieux développées sur la rive droite, tandiis qu'en aval du dit village, sur la rive gauche, elles accusent une asymétrie due aux mouvements tectoniques s'étant produits á la fin du pliocéne et dans le pleistocéne. Ces mouivements cependamt, n'étaient pas trés importants car le déplacenient de 10 á 20 métres d'un bloc de quelques kilométres de ddmensdon ainsi que 1'enfoncement y correspondant de son voisin ne modifient presque nullement la chute des roches stratdfiées. Toutefois, ce processus lenit-au cours diuquel l'action de l'érosion superricielle et mérne la formation de terrasses s'affectuent sans étre diérangées-esit susceptible de produire des pentes abruptes, ainsi que leur modificatiion, voir-e mérne, une aisymétrie de la vallée. De ce fait, la formation des terrasses n'est qu' unilatérale. (Fig. 3.) Természetes tározóhatás a Kárpát-medence hegyvidéki vízgyűjtő területein. Dr. Mosonyi Emi!. Az Oslo-i nemzetközi Hidrológiai Kongresszuson bemutatott tanulmány. (Részlet a szerző doktori értekezéséből. A teljes doktori értekezés a Vízügyi Közlemények XXIX. évfolyamának 1—4 . számában és XXX. évfolyamának 1. számában jelent meg. — Angolnyelvű szöveg, ábrák és táblázat a 11. oldalon. — Natural Storaqe effect in the Mountainous Drainaqe Areas of the Carpathian Basin. By E. Mosonyi, D. Eng. — English text on p. 11.) D. C. 551.491.7 (234.37) A tanulmány kidolgozása során sikerült Kárpátalja és Észak-Erdély valamennyi folyójánaik tarozás szempontjából legkedvezőtlenebb vízhozam inteigrálgöribéjét egyetlen úgynevezett ,,karakterisztikus integrálgörbével" jellemezni (1. és 2. ábra). Enne<k a göilbének felhasználásával a tározótérszükséglet elméleti úton számítható, amennyiben az évi vízhozamösszeg ismeretes. Ez utóbbi csapadók adatokból, vagy más — a tarozás tekintetében nem jellegzetes — esztendők vízhozamából megállapítható. Ilyen módon tehát lehetőség van arra, hogy a tározósziiksógletet részletes vízrajzi adatcxk hiányában elméleti eljárással is megállapíthassuk: aihol T idő a tározási évet, V m

3 az ez idő alatt lefolyt összes vízmennyiséget, <p — nevezetlen szám a vízjárás szélsőségét jellemző tényezőt, q m = — arányszámot, 'lo qi a tavaszi olvadásikor fellépő legnagyobb vízhozamot, qo pedig egy évvel később az olvadás előtti leg kisebb vízhozamot jelenti. > A fenti egyenlet alapján 'kiszámított legnagyobb tározótér szükséglet: Smax = 8 = 0,62 • <p • V. Az egyenletben szereplő <p, a vízjárás szélsőségét jellemző tényező (I. táblázat), mely a vizsgálatok szerint a vízgyűjtő áteresztőképességének jellegétől és a vízgyűjtőterület nagyságától függ, mégpedig az utóbbi logaritmusával fordított arányban változik. A tanulmány vízmérések alapján adja meg az említett logaritmikus összefüggést és ezzel módot nyújt a <p tényezőnek elméleti úton való meghatározására: ? = (F)= 1,054 (l-^gl) vízzáró = <p

8 (F) = 0,955 (l — j félig áteresztő = <p

3 (F) = 0,910 fl- áteresztő jellegű vízgyűjtőn, ahol F a vízgyűjtőterület nagysága km'-ben. A budapesti keserűvizes telepek hidrogeológiája. Dr. Vendl Aladár. Az Oslo-i nemzetközi Hidrológiai Kongressuson bemutatott tanulmány. (Része a szerző hasonló elnevezésű nagyobb tanulmányának. A Budapesti Központi Gyógy- és üdülőhelyi Bizottság kiadványa, 1948. — Német szöveg, ábrák a 16. oldalon. — Hydroqeoloqie der Bitterwasserquellen von Budapest. Von Dr. A. Vendl. — Deutscher Text S. 16.) D. C. 55(439.151):553.74 Az értekezés beszámol arról, hogy a Lágymányos, őrmező, őrsöd területén hogyan keletkezik a keserűvíz a kisoelli agyagban. A vízben oldott sók, főleg a inagnéziumszulfát a pirit oxidációja folytán jönnek létre. Az agyagban levő dolomitból és biotitból, a magnézium, a különböző földpátokból a nátrium oldódik ki. A pirit az elhalt szervezetek pusztulásánál felszabaduló kén- és vastartalmú ásványok csereboanlása folytán finom szemek alakjában oszlik szét az agyagban. Részletes adatok tájékoztatnak a víz hőmérsékletének, töménységének változásáról; a változás okai is szerepelnek. The Problem of Rain Formation and the Success of Experiments on Artificial Stimul/ation of Precipitations. By L. Aujeszky, D. Se. (Hungárián text on p. 21.) D. C. 551.577.1 . 551.577.53 As a result of somé introductory remarks on the subject (Part I. of the paper), the following two main problems are selected far discussion: 1. the presemt theory of the formation of radn and of other forms of maoro-precipitation; 2. the reeently ddseovered possibility of inducing precipitation, on a large scale, dn clouds which are, under natural conditions, not capable of yielding precipitation. In Part II., the current Bergeron-Findeisen theory of tiho formation of rain by means of the previous formation of precipitation in a solid state (snow or hail) is discussed dn brief. Part III. contains an account of tihe reeent p'.anting experiments, proposed and eiecuted by V. J. Schaeter, 1. Langmuir and otíhers and continued iby tihe Australian, U. S., and French meteorological services in a series of largescale meteorological exiperiments. Chemidal, Physical and Thermo-physical Analysis of the Medicinái Mud of the Thermal Bath of H é v i z, Balaton Region, Hungary. By G. Csajághy. (Hungárián text with fig. on p. 24.) D. C. 551.312:53.08:543.3.08 The analysis has been executed according to Specifi/ations of tihe Repost on Peloids of the Peloid Commitlee 53