Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

1-2. szám - SALAMIN PÁL: Francia hidrológiai kutatások. Szervezet munka

Az elméleti jellegű kutatásoknak szervei a Tudományos Akadémia, a kisebb Akadémiák, a Tudományos Kutatások Nemzeti Központja (Centre National de Recherches Scientifiques), a tudományos társaságok, a múzeumok (Musée National, stb.),és egy-két társadalmi jellegű magánkutató intézet (Institut Océanographique, Laboratoire Central d'Hydraulique, stb.). Az elméleti jellegű kutatások mellett oktatással is foglalkoznak, sőt általában az utóbbi tevékenység a főcéljuk az egyetemeknek, a főiskoláknak és az ú. n. nagy intézményeknek (Collége de Francé, École Pratique des Hautes Études, stb.). Oktatással és gyakorlati jellegű, közvetlenül az ipart, a mezőgazdaságot szolgáló kutatásokkal foglalkoznak a Közoktatásügyi Minisztérium ellenőrzést mellett működő, de a Szak-Minisztériumok közvetlen hatásköréhez tartozó Műszaki Főiskolák. Gyakorlati jeüegű kutatásokat végeznek a SzakMinisztériumok hivatalai, intézetei, laboratóriumai, tervezői irodái. Ezek részben közvetlenül alárendeltek a Minisztériumoknak, részben többé-kevésbbé független intézetek. Ide sorolhatjuk az ipar kutató laboratóriumait (így pl. a vizi szempontból jelentős hajóépítő és turbinát gyártó ipartelepek kísérleti állomásait). Mindezek a szervek az alaptudományok és az alkalmazott tudományok igen sok ágával foglalkoznak, mint az alábbi leírásunkban összefoglaljuk. KUTATÁSI SZERVEZETEK. A TUDOMÁNYOS KÖZPONTOK MUNKAKÖRE. Ismertetésünkben — mint említettük — rendszerező elvként a Magyar Hidrológiai Társaság tudományos célkitűzéseit tartjuk szem előtt.

2 Bemutatjuk ennek megfelelően a kutatási szervezeteket, felépítésüket és a jelentősebb kutatási irányokat mindazon tudományágakkal kapcsolatban, amelyek vizi kérdésekkel foglalkoznak. Vázoljuk tehát az alaptudományok (a biológia, fizika, geológia, fizikai geográfia, meteorológia, kémia), és az alkalmazott iudománydk (a gyógyászat,, egészségügy, fürdőfejlesztés, földművelés, mezőgazdasági vízhasznosítás, erdészet, mélyépítés, vízkárok elleni védekezés, hajózás, vízerőhasznosítás, ivóvízellátás, csatornázás, halászat, víztelenítés, gyáripar, repülőgépgyártás, bányászat, olajtermelés) területén a tudományos intézetek, laboratóriumok, stb. hálózatát (1. és 2. ábra), működésük alapvető sajátságait és tudományos eredményeiket: ALAPTUDOMÁNYOK. A biológiai kutató állomásokat ott találjuk minden egyetemen és számos állami kutató intézménynél. Itteni sorainkban elsősorban a vizi környezetben folytatott kutató központokat emeljük ki: Édesvízi környezetben végeznek kutatásokat a Tudományos Kutatások Nemzeti Központjának Páris melletti Gif-i új laboratóriumában. Ez a telep festői környezetben létesült egy régi parkban, ahol a legkülönbözőbb mélységű tavak és igen eltérő sebességű kis patakok, csermelyek gazdag kutatási anyagot adnak. Az egyetemi kutató állomások között említhetjük a Clermont-Ferrand-i egyetem 1000 m magasan elhelyezett laboratóriumát Besse.en-Chandesse.né\. Ez az állomás igen gazdag limnológiai anyaggal ren2 A víz tudományos jelentősége. — H. K. XXVII. évf., 1947/5—8. sz., 49. o. Les sciences hydrologiques dans la vie scientiflque hongroise. — L'Eau. 1949/1. és 2. sz. delkezik. A Dijon-i egyetem állattani tanszékének a Saone iolyó és a Bourgogne-csatorna melletti laboratóriumában, Saint.Jean-de-Losne-ná\ értékes faunisztikus tanulmányokat folytatnak. A Grenoble-i egyetem limnológiai intézete a szennyvizek biológiai vizsgálatának ad helyet. A Toulouse-i egyetem Pireneusokban levő Oredon-i telepén, 1800 m magasban, a hegyi tavak faunáját és flóráját tárják fel. A francia limnológusok számtalan értékes megfigyelésről számoltak be a legutóbbi időkben is a gyógyforrások, az iszapok, a mocsarak flórájának és faunájának vizsgálatával kapcsolatban. Ki kell emelnünk a Seine és a Marne folyók diatómáiról megjelent tanulmányokat, egyes folyók teljes limnológiai monográfiaszerű feldolgozását és a kladocérák ökológiáját ismertető részletes munkát. Az utóbbi munkában új tudományos megállapítások sorát vehetjük tudomásul: A szerző részletesen kimutatta a kladocérákkal kapcsolatban a víz pH értékének a szerepét, a kalcium és a magnézium hatását, a szerves anyagoknak és bomlási termékeiknek befolyását, az oldott oxigén mennyiségének jelentőségét. Jelentős része a munkának a kladocérák és a seston kapcsolatairól kidolgozott rész. Sósvizi környezetben kutatnak a tengerparti laboratóriumokban a Páris-i, a Bordeaux-i és a MontpeHier-i egyetemek tudósai. Megemlíthetjük a Roscoff-i, a Coneameau-i, a ViÜefranche sur Mer.i (Páris-i egyetem és a Collége de Francé telepei), az Arcachon.i (Bordeaux-i egyetem) és a Sete-i (Montpellier-i egyetem) kísérleti állomásokat. A Páris-i Múzeum kutató telepe a Dinard-i központ. Magánjellegű kísérleti állomás a Monaco-i Oceanográfiai Intézet. Az utóbbi intézet az oceanográfiái kutatásoknak egyik legjelentősebb központja. Az állami intézetek sorában kell megemlítenünk a gyarmati tudományos kutatásokkal foglalkozó párisi intézet Oceanográfiai Tanulmányi Központját. A sósvizi környezetben végzett tudományos munkákból nagy részt vállal az Oceanográfiai Társaság (Páris). A tudományos eredményeket két oceanográfiai lap ismerteti.

3 Vizi szempontból jelentős mikrobiológiai kutatásokkal foglalkoznak a Nancy egyetem mikrobiológiai laboratóriumában, és a Földmívelésügyi Minisztérium Páris-i Központi Mikrobiológiai állomásán. A botanikai egyetemi intézetek közül kiemeljük a Besangon-i, a Bordeaux-i, a Montpellier-i, a Nancy-i és a Strasbourg-i kutató központokat. Ezek az intézetek a nem vizi környezetben élő növények vízzel kapcsolatos tudományos kérdéseivel foglalkoznak és itt mutatnak fel igen szép eredményeket (a víz szerepe a tápanyag felvételben, stb.). Nevezetes botanikai kerteket ismerhetünk meg Besantjon-ban és Montpellier-ben. A botanikai tudományos munkákat az ország területén iszámos tudományos társaság segíti elő.

4 A természetrajzi tudományok évkönyvének -önálló botanikai közleményei szolgálják a botanikai kutatásokat.

5 3 Annales de l'Institut Oceanographique. Paris. Bulletin de l'Institut Oceanographique. Monaco. 4 Société Botanique de Francé. Paris. Société de Botanique, de Géologie et d'Entomologi& du Var. Toulon. Société Linnéenne de Bordeaux. Société Linnéenne de Provence. Marseille. Société Linnéenne de la Seine maritime. Le Havre. Société Mycologique de Francé. Paris. Société des Sciences Naturelles de Saone-et-Loire et Mycologique de Chalon-sur-Saone réunies. Shalon-sur-Saone. s Annales des Sciences Naturelles: Botanique. 46