Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
11-12. szám - Értekezések. - SARLÓ KÁROLY dr: Ivó- és ásványvizek SO4-ióntartalmának káliumpalmitátos meghatározása
Csap vízzel való gyors lehűtés után a metilnarancs színét 1—2 csepp lilíg iBr-vízzel elvesszük. 0.5 cm 3 2%-os semlegesített alkoholos fenolftaleinnal indikálva, n/10 COa-mentes NaOH eseppenkénti hozzáadásával élénk és maradandó piros színig lúgosítunk. amit 2 percnyi várás után n/10 HCl-val éppen színtelenre állítunk vissza. Most még egy csepp n/10 HCl-at ejtünk a lombikba és a Winkler előírása szerint készített propiilalkoholos káliurnpalmitát n/10 oldatával cseppenként és legalább 2 percig maradó, gyenge rózsaszínig titrálunk. Ha a lágyítás helyesen történt, ilyenkor 0.2—0.3 cm 3-nél több káliumpalmitát nem szokott elfogyni. Ezzel az első titrálással tehát a zavaró Ca- és Mg-ionok utolsó nyomait — legalább is gyakorlatilag eltávolítottuk az oldatból. A gyengén rózsaszínű és opalizáló oldathoz 2 csepp n/10 HCl-at adunk és szűk beivilágú, legalább 1/10 em 3-es beosztású bürettából lassú ütemben — a lombik körkörös mozgatása közben—5 cm 3 n/10 BaCl 2-ot csepegtetünk, többször is megfigyelve, hogy a kolloidszerű oldatban a BaSCVnak eléggé nagy pelyhekben mutatkozó kiválása és ülepedése nem kezdődött-e már meg. A BaCl-> eseppenkénti adagolását — az időnkénti -megfigyeléssel megszakítva — addig folytatjuk, míg csak észre nem vesszük, hogy a csapadék már 2 percen belül leülepedett. Ezután még 4 cm 3 BaCl 2-ot csepegtetünk a folyadékba, a lombikot dugójával lezárjuk és tartalmát körkörös mozgatással újból felkeverjük. Fél órára félreállítjuk, de időnként gyenge lóbálással elősegítjük az edény falához tapadt csapadék elválását és ülepedését. Ezután a folyadék tisztáját — egy 4.5 om átmérőjű, 25 cm hosszúságú üvegtölcsérbe tett, előzőleg C0 2mentes deszt. vízzel kifogástalan működésbe hozott — vékony szűrőpapírra visszük és szintén egy 200 em 3-es Erlenmeyer-lombikban fogjuk fel. A csapadékot is felöntjük, a lombikot 3-szor 4—4 cm 3 COa-mentes deszt. vízzel kiöblítjük és ezt is szűrőn engedjük át. Ez a művelet (í—8 percnél nem tart tovább. A kristálytiszta szűrlethez — amely most már csak a 15 a Cl 5 fölöslegét és túlnyomórészben az alkáliák kloridjait tartalmazza élénk és maradandó piros színig cseppenként n/10 COs-méntes NaOH-ot adunk, amihez rendszerint 4—5 csepp elegendő. Két perc múlva a halványuló színeződést — ugyancsak cseppenként és pontosan az elszíntelenedésig — n/10 HCl-val elvesszük, majd még egy csepp HCl-at ejtve a lombikba, a BaCh feleslegét maradandó rózsaszíneződés beálltáig — n/10 káliumpalmitáttal visszamérjük. (Maradandó rózsaszíneződés alatt olyat értek, amely 3.5 csepp, azaz 0.12 cm 3 n/10 HCl-tól már eltűnik.) Az ekkor elfogyott káliumpalmitát cm 3-einek számából (faktorával való beszorzás után) korrekcióképpen 0.1 cm 3-t levonva, a maradékot az eredetileg beadagolt n/10 BaCl 2 em 3-einek a számából kivonjuk és a különbséget 4.803-mal megszorozzuk. Ezzel az eredetileg munkába vett víz SOrionjainak mg-okban kifejezett súlyát kaptuk meg. A káliumpalmitát titerének a beállítására a n/10 BaCh C0 2-mentes deszt. vízzel készült oldatát használjuk. A beállítást tanácsos többször is megismételni éspedig mindazoknak a kémszereknek ugyanolyan mennyisége mellett, amilyennel az egyes meghatározásoknál dolgozni szoktunk. (Vakpróba.) Nem szabad a beállítást elhagyni, amikor pl. egy nagyon kemény, de igen kevés SOi-iont tartalmazó víz kerül vizsgálatra, mert a 2—300 cm 3-nyi víz lágyítása során — a 100 cm 3-re történt besűrítéskor — a lágyítószerek feleslegéből és a felszaporodott Na 2CO.rból a HCl-val gyengén savassá, tett oldatban annyi konyhasó keletkezik, hogy az a káliumpalmitát hidrolízisét visszaszorítja, aminek következtében a fenolftalein színátcsapása eltolódik és a káliumpalmitát faktora is megváltozik. ilyen esetekben tehát a visszaméréskor fogyott n/10 káliumpalmitát mennyiségével azonos térfogatú n/10 BaCb oldatot használjunk a beállításhoz és ehhez — a C0 2-mentes deszt. vízzel való 100 em 3-es kiegészítéskor annyi kristályos vegytiszta konyhasót adjunk, amennyi a lágyítva besűrített víznek n. HClval történt semlegesítésekor keletkezett. (1 mg Na 2C0 3 = 1.09 mg NaCl és 1 mg NaOH = 1.45 mg NaCl.) Sok SÜj meghatározásom néhány számszerű adatának közlése előtt röviden szólnom kell Kolthoffnak 1 3 arról a megállapításáról, mely szerint híg oldatokkal (literenként 100, 50. 25 és 12 mg SO«) végzett meghatározásainál forralás közben történő lecsapás és 10 perc múlva kezdődő lehűtés után — az előbb említett oldatokban az elméleti SO* mennyiségektől rendre 1, 2, 3-4 és 4.4%-os eltérése volt. Megjegyzi még azt is, hogyha a módszert ivóvizeknél is használni akarjuk, úgy a Ca- és a Mg-iontartalmat figyelembe kell venni. Részletekre nézve a hivatkozott helyen bővebb felvilágosítást nem találtam (pl. a %-os eltérések előjelére) és inert kis SOwontartalmú vizeknél ilyen jó eredményt az esetek túlnyomó részében kapni még nem tudtam, ezért az ilyen — literenként mindössze 30—60 mg SO«-iont tartalmazó — vizekkel, a pontosság fokozására irányuló vizsgálataimat folytatni fogom. Az alábbi összeállításban a sok meghatározás közül néhánynak az adatait közlöm azzal a megjegyzéssel, hogy eljárásom pontosságának ellenőrzésére, a Wiinkler-féle előírás szerint dolgozva,* párhuzamosan választottam le a SO-riont és az izzított csapadékot mértem meg, amihez korrekcióképpen az izzított kissúlyú csapadékokra megállapított javítószámot adtam hozzá. Ahol ettől valami eltérés volt, azt külön kiemeltem a megfelelő helyen. A térfogatosan meghatározott S0i mennyiségeket kivétel nélkül az oldat 100 em'-e tartalmazta. A közölt számadatok kétségkívül a módszer használhatósága mellett szólnak. Az eljárás előnyeit az alábbiakban foglalom össze: A víz lágyításával, valamint az első káliumpalmitátos titrálással a meghatározás pontosságát zavaró Ca-, Mg-, Fe- és Mn-iönokat gyakorlatilag csaknem teljesen eltávolítottam, * A lágyított víz 101) cm 3-ét n. HCl-vall közömbösítettem, még 1 cm 3 ii. HCl-at. 1 gr NH,,Cl-ot adtam a vízhez és l'orrás közben cseppenkint 5 cm 3 10%-»s BaCla-dal választottam le a SOi-iont. A imérés 24 óra elteltével — a ikiizzítwtt csapadéknak p'atimacsészében évs 30 percig üres exsieeétorban való álf.áaa után — történt. Ugyanígy jártam el a pliatinacsésze súlyának a megmérésénél is.
