Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
1-2. szám - KERTAI EDE: Téli vízhozamérések a Rábán
FIZIKA A jeges vízhozamok mérési eljárásainak kidolgozására ad újabb értékes útmutatásokat az alábbi tanulmány. Az új eljárás nagy mértékben segíti elő a vízépítési előtanulmányok kidolgozását. D. C. 531.76:551.482.215 Téli vízhozammérések a Rábán 5 1 KERTAI EDE 1. Amikor 1946 nyarán nyilvánvalóvá vált, hogy az év az elmúlt évtizedek legszárazabb éve tesz, a Vízrajzi Intézet elhatározta a magyar folyók szélsőségesen alacsony kis-vízhozamának megmérését. A mérés folyamán nyert adatok igen értékesek az öntözés, a hajózás és a vízerőhasznosítás szempontjából. Kiemeljük ezekből az adatokból az eddig észlelt legkisebb tokaji vízhozamot — amit 47.3 m 3/sec-nak találtunk — s ezenkívül a Körösök, Maros, Zagyva, Tarna, Hernád s még egy sor más vízfolyás rendkívüli kisvízhozamát. Ekkor indította meg az Intézet a vízhozamméréseket a Rábán is. Eddig az ideig ezen a vízfolyáson csak igen kevés mérés történt. Az 1946-ik évi nyári és őszi mérési sorozat elsősorban ezt a hiányt kívánta pótolni. Amikor az idő előrehaladtával megmutatkozott az ősznek rendkívül száraz volta, akkor az Intézet elhatározta a mérések folytatását olyképen, hogy azok az egész téli idényre kiterjedjenek. Ezztel egyrészt egy olyan tél lefolyó vízmennyiségeit kívánta pontosan megmérni a Rábán, amelyet rendkívüli száraz ősz előzött meg, másrészt a hidrológiai kutatás számára kívánt adatokat szolgáltatni. 2. A vizimérnök első feladata a tervezésnél a folyó vízjárásának tökéletes megismerése. Meg kell vizsgálnia egy hosszabb, 10—20—50 éves időszakot, az ezalatt előfordult vízállásokat, a hozzátartozó vízhozamokat, az egy-egy időszakban lefolyt vízmennyiségeket. Vonatkozzon a tervezés a vízgazdálkodás bármely ágára, csak a vízjárás ismeretében lehet biztonsággal a jövőre nézve következtetéseket levonni. S minél hosszabb időszakot vizsgál, annál nyugodtabban teheti meg megállapításait. Ezeknél a vizsgálatoknál a tervező a vízrajzi feljegyzéseket, a vízmérési adatokat és a tapasztalatokat veszi segítségül. A vízrajzi adatszolgáltatás Magyarországon újabban szépen fejlődött, a régebbi időkben azonban meglehetősen hiányos volt. Vonatkozik ez különösképen a vízmérésekre. Csak kevés helyen és kis számban állapították meg a folyók vízhozamait, s így a tervezőnek főleg csak a vízállások állnak rendelkezésére. Ha tehát egy elmúlt hosszabb időszak adataira akarunk következtetni, akkor az újabb idők vízmérési eredményeit kell felhasználnunk. Itt azonban különösen két kérdés az, ami nagy nehézséget okoz: a mederválüozcis és a jég. Nem célunk most, hogy behatóan foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel, mégis a későbbiekre való tekintettel röviden összefoglaljuk, hogy milyen szerepe van a mederváltozásnak és a jégnek a hidrológiai kutatásban. medervéltuzij hatása o vizhusőmgörcére Fig. 1. ábra. A medcrváltozás hatása a viahozamgürbére. Effet de la módi ication du lit sur la courbé de débits. Az 1. ábrán a folyó egy meghatározott szelvényében a vízállások és vízhozamok közötti összefüggést ábrázoló vízhozamgörbét tüntettük fel. Ez az összefüggés változatlan marad mindaddig, ameddig az összefüggésben szereplő tényezők: a szelvény alakja, a helyi esés és a mederérdesség meg nem változik. Mindazok a tényezők, amelyek a vízhozamgörbe megváltozását okozzák 2 csoportba oszthatók: 1. Az első csoportba azok tartoznak, amelyeknek megváltozása a vízhozamgörbét önmagával párhuzamosan tolja el; pl. a mederváltozás. 2. A másodikba azok, amelyek a vízhozamgörbét el is forgatják; pl. az esésváltözás, a duzzasztás. Ha most eltekintünk a hordalékmozgás okozta mederváltozásoktól és a kérdést csupán a jég szempontjából vizsgáljuk, megállapítható, hogy a jég megjelenése is a vízhozamgörbe időleges megváltozását okozza, éspedig mind az eltolódását, mind pedig az elfordulását. A jég ugyanis vízszintduzzasztáshoz hasonló jelenséget hoz létre, megváltoztatja a meder érdességét, a fenékjég képződése a meder feltöltődéséhez hasonlóan emeli a meder fenekét, hatása kifejezésre jut a hidraulikai sugár megváltozásában. Hcszszabb időszak vizsgálatánál a jeges időszakban tehát ismernünk kell a jég hatását. A hídrológusok már régen Stout, Bolstter, Moisenkó, stb. nyomán felismerték a kérdés jelentőségét * A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1947. december hó 17-1 ülésén, a Vízrajzi Intézet előadássorozatának keretében elhaugzott előadás. Jaugeages effectués en hiver sur la Rába. Par E_ Kertai. (Résumé p. 55.) 34
