Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

11-12. szám - Külföldi Szemle - Szennyvizek viszonylagos tartósságának megállapítása, szennyvizek kezelése és az oxigénfogyasztás értékének megállapítása. Ismerteti: LESENYEI JÓZSEF dr

Karbonát keménység. Karbonat harte 393 78-6 117-9 157-1 1964 235 7 275 0 314 3 353 6 392 9 Kötött C0

2. .Gebundene C0

2 Fig. 1. ábra. A különböző szabad 'és kötött szénsavtartailmai vizek pH értélkei. I>H Wavte von Wmscrn mit vemchiedenm Gehatíen nn frdcr gebundetner Kuhlensoitre. bizonyulnak, tehát a egyenlet a valósággal ellentétes értékeket nem szolgáltat, mint az a S) egvenlet használata alkalmával a magasabb pH értékű, tehát kisebb szabad szénsavtartalmii vizek esetében előfordul. Éppen ezért a víz pH értékének pontos kiszámítására különösen cse kélyebb szabad szénsavtartalnni vizekben az irodalomban szereplő valamennyi es ven let pontatlansága miatt a levezetett 7) egyenletet 1 ártom egyedül alkalmasnak. A természetes vizek mért pH értékeinek számítással való ellenőrzése, illetve a számítottal való egyezése támpontot nyújt arra vonatkozóan, hogy a víz hidrogénkarbonát- és szabad szénsavtartalma valóban a meghatározott mennyiségben és arányban fordul elő és nem zavarta a meghatározást idegen organikus savaknak (humusz-sav) a jelenléte, ami a víz a.ggresz szív tulajdonságainak megítélésénél szintén figyelembe veendő. IRODALOM. .1. Papp Sz.: Magyar Chemiai Folyóirat 1942., 48., 9—12. füzet, 150 oldal és Zeitschrift für analitischx. Chernio 1943. 125., 352. oldal. 2. Papp Sz.: Különböző töménységű szénsavmentes káleiumhidrogénkarbonát-oldatok ipH értékeinek kiszámítása. — Magyar Kémikusok Lapja 1949. 7, 420. oldal. 3. Walker, Cormack: Journ. Cheni. Sote. London, 1900. 77. 13. oldal. 4. Til.mans: Zeitschrift für Untersuehung der Naibrungs- und (ronussruittel 1919, 38, 12—13. oldal. 5. Papp Sz.: Mész-szénsav egyensúlyban lévő lágy vizek ipH értékei. — Magyar Kémikusok Lap.ia 1949. 8. 470. oldal és 1949 9, 539. oldal. 6. Til.mans: Die ('hemisohi> Uutejwucbung von Wasser und Abwasser. Wilhelm Knaip, Hal le, 1932. 7. Kolthoff: Zaitsolirift für Unteirsuchnng der .Vahrungs- und Ctenussmittel 1921, 41, 118. 1. 8. Mayer: Gas und Wasserfach 1933, 76, 251. oldal. 9. Nachtigall: Gas und Wasserfach 1933, 76, 833. oldal. SAWYER ÉS ANDERSON: Szeszgyári szennyvizek kezelése. (Areobic treatment of rum wastes. — Water and Sev.age Works. 1949/11T. 112. o. I'. D. C. 628.543:663.5.006.3.) A szerzők öt szeszgyár szennyvizét vizsgálták meg, az összes szárazanyag értéke 5.33—7.78%, a Biokémiai Oxigénigény 24.500—500.000 mg/l között ingadozott. — Kísérleteket végezték csepegtet ötesttel, két lépcsőben, közbeeső és utóüilepítéssel. A kísérletek céljára használt szennyvíz házi eredetű volt, ehhez adagoltak mintegy 1% szeszgyári szennyvizet. A csepegtetőtestben fellépett tisztítás értékei: Biokémiai Oxigénigényben. átlagosan 95.9%, összes szárazanyagban 85%, ammónianitrogénben 91.5%, a szerves-nitrogénben 66%. A nagy szennyvízkoncentráció miatt egy rész friss szennyvízhez háromrósz megtisztított hígító vize' alkalmaztak. '— A szerzők szerint az aerób eljárások csak 300—500 mg/l Biokémiai Oxigénigényű szennyvíz esetében válnalk be. Csepegtetőtestnél, nagyobb Biokémiai Oxigénigény esetén, az aktív hártya erősen megvastagszik és. eltömi a töltőanyag közötti hézagokat. Iszapélesztésnél a friss, sűrű szennyvíz hirtelen elfogyasztja a jelenlévő összes oxigént és az aktív iszap mennyisége hirtelen annyira megnövekszik, hogy nehezen ülepíthetővé válik. Ilyen szennyvizeket oxidáció előtt vagy tiszta vízzel, vagy már megtisztított szennyvízzel kell hígítani. A nagy Biokémiai Oxigénigényű szennyvizeknél nehéz feladat azok frissentartása. Ez levegőzéssel, klórozással vagy nitráttartalmú sók hozzáadásával oldható meg. Lesenyei József dr. HOPPER ÉS BRISCOE: A szennyvíz viszonylagos tartósságának megállapítására szolgáló módszer módosítása. (Modification of the Relative Stability Test for Sewqge. — Georgia Sehool of Technology State Engine ering Experirnent Station. 1944/VI. — IJ. D. C. 028.31:541.083.) A metilénkékkel való relatív-tartósság vizsgálata hosszú időt vesz igénybe. Szerzők itt kilencféle szerves festékkel igyekeztek helyettesíteni a metilénkéket és így rövidebb kísérleti időt igyekeztek elérni. — Jó eredményt mutattak fel ihinoninnal és brillantkresylkékkel. Általában 27% thLoglycollát hozzáaldiása minden festéknél, így a. metilénkékniél is a hatóidőt. 50%-kal csökkentette, aminek 'oka a baktériumok életműködésének és szaporodásának gyorsulásában keresendő. A kresylkiék és thioglycollát együttesen a határidőt egyötödére csöklkenti és összehasonlításul a meíillénkékkel végzett mintákkal az 5 szorzószám elég pontos értéket ad, Lesenyei József dr. .330