Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - FINÁLY LAJOS: A budapest-angyalföldi szennyvízderítő telep tervezésével kapcsolatban felmerülő kérdésekről

ellensúly ózza az oldalfalaik elmaradásának kedvezőtlen hatását a sebesség-gradienseik kialakulására. Ez a kérdés még n»m tisztázott. Sőt az előbb említett egyenletes iszapulepedés, vagyis az a körülmény, hogy a kezdő, nagyobb áramlási sebességnél a durvább iszap marad csak vissza míg a végső kisebb sebességnél a négyszögletes medencékben már le nem ülepíthető finomságú iszaprészek is visszamaradnak, kétes értékű, ha ezt a pelyhesedés szempontjából vizsgáljak. Nagy előnyük a köralakú medencéknek a négyszögletes alakúaklkal szemlben, az aránylag sokkal nagyobb kifolyási peremhossz. Az, hogy a víz milyen sebességgel ömlik át a kifolyási peremen, a medence hiaté.sfokát nagy mértékben befolyásolja. Ennek a kérdésnek az elméletét itt részletesen nem közölhetjük, csaik röviden rámutatunk arra, hogy a kifolyási perem legkedvezőbb terhelése az irodalom errte vonatkozó adattai szerint 50 és 200—300 ms/m/nap körül van. Ezt a szokásos méretű medencék mellett csak's köralakú medencékkel lehet nehézségek nélkül elérni, vagy legalább is megközelíteni. A négyszögletes medencékre kiadódó terhelés többnyire 1000 m»/m/ nap felett van. Az előbbiekben ismételten szó volt a pelyhesedésről. Ezt a jelenséget a kutatók elég belható viz,"gálát alá vették. Megállapítható, hogy a pelyhesedésre h'ailó iszap mesterségesen pelyhesitbető mechanikus mozgatás, keverés, tehát az iszappelyiheik mesterségesen elősegített fokozott érintkezésbehozása által. A szennyvíz pelyhésítés előtti és utáni állapotának vizsgálata azt mutatta, hogy mesterséges pelyhesítéssel nemcsak az iszappelyhek növekednek meg és fokozódik ülepedő képességük, hanem kipelyhesedik és ezáltal ülepedőképessé válik sok olyan aprószemű, sőt kolloidális hordalékrész is, amely egyébként iilepí tetlen ül haladna át a berendezésen. Ezt a pelyhosíbést, illetve az ülepítés előtti előpelybesítést (flokkulálást) a nyers szennyvíznek egyszerű (,.síma") szellőztetésével, vagy mechanikus keverésével, esetleg a kettővel együtt Lehet elérni. Ennek jó hatását a szennyvíz további kezelhetőségére már több évtizedo megfigyelték és isimerik. ./, Finch és S. L. Wright szerint a sima 'szellőztetés a kolloidok gyors kiválását segíti elő. Félóra szellőztetés és rákövetkező egyórás ülepítá? után a szennyvíz oxigénfogyasztása 30%>-kal csökken. A Harding cég jelentése lassan forgó lapátkerekek flolkkuláló, vagyis a nagyobb, jobban ülepedő iszaippelyheket kiváltó ós a nem ülepedő lebegő ós kolloid részecskéket ülepedő i s zappely h elkiké tömörítő hatásáról számol be. fíecker és Riddell ülepítés előtt 25 perces lassú keverést ajánlanak. San Francisco egyik derítő telepén 5 perces előszellőztetéssel és utána 25 perces keveréssel az ülepítés hatásfoka nagymértékben javult. Keefer közlése szerint félórás keverék és egyórás ülepítés után a szennyvíz zavarossága 30%-kal, nem ülepíthető leíbagőanyagtartalma 40%-kai csökkent. Dr. Pöpel nagy mintákkal és derítőtel epeken végzett kísérleteket és vizsgálatokat házi ós textilipari eredetű vegyes szennyvízzel, amelyekről 1937-ben és 1938-ban számolt be. A lebegőanyag tartalom alakulását a IV. táblázat mutatja A 2. számú kísérletnél egyórás ülepítés után a lebegőanyag tartalom 30°/o-kal. félóráa pelyhesítés és félórás ülepítés után 82.4%-kal csökkent. Az amerikai Dorr társaság IV. TABLAZAT - TABLE IV. Pr. Pöpel flokkulálási kísérletei. — Floecvlation Tests by Dr. Pöpel. Pelyh. idő perc Floeeu£ late in N minutes tes 35 30 Ülepedési idő perc Settle in minutes 60 (10 cu 15 ;io 10 lill 45 30 no 50 Lebegő anyag tartalom — Suspended Solid Contents nyers szennyvíz mg/l Raw Sewaye, p. p. m. derítés után Settled sewaye mg/l p. p. m. 212 212 212 216 216 216 207 106 151 89 pelyh, mg/l % After I £ S floceulu- ^ fe tion, « p. p. m. ° ^ 29 27 31 38 47 50 86.3 87.3 30 85.6 82.4 84.2 Javulás pelyh. révén Improrement due to floeeulation 72.6 74.6 185.4 174.6 15.8 közlése 9 amerikait város derítőtelepén végzatt kísérletsorozat hasonló eredményeiről számol be. Ilyen pelyhesedés, mint azt már említettük, magában az iilepítőmedenoáben is bekövetíkeziik, sőt az ú. n. Imihoff tölcsérben is megfigyelhető, ahol hosszabb állás után rendszerint fellép egy utólagos ülepedés. A flokkulálási tulaj donképpein ezt a jelenséget segítii elő. A 9 amerikai város derítőjén végzett kísérletek eredményei szerint valamennyi esetben nagymértékben javította a flokktilálás az iilepítési eredményt. Az ülepítés sikere a flokkulálási idő hosszabbodásával emelkedett. Általában 20 perc flokkulálási idő elegendő volt a szilárd aryagolk főtömegénelk eltávolításához. Ugyanakkor az ülepítő medencék terhelését minden esetben növelni lehetett. Mind lebegőanyag, mind B. O. I. redukcióban közel ugyanolyan eredményt lehetett elérni, kevesebb, mint feleannyi ideig tartó ülepítéssel, ha azt flokikuláció előzte meg. A pelyhesítés mindenfajta szennyvíznél előnyös, de különösen az, ha a szennyvíz nagy százalékban tartalmaz kolloidokat és ipari szennyezést. Az angyalföldi szennyvíznél pow csan ez az eset. Imihoff adata szerint átlagos házi szennyvízben az összes lebegő .anyagnak l/'

8 része nem ülepíthető, ia lebegőanyagok ós az oldott anyagok aránya pedig közel egyenlő (10:11). Ezzel nzemben Angyalföldön ez az arány közel 1:3. A lebegőanyag tartalom niaik 2/» része lévén ülepíthető - és ebből kb. 80—90%> ülepedik valóban le a berendezésben, ülepítéssel a. lebegőamyagoknak legfe'jebb 60°/o-a tartható vissza. Ha már most pelyhesítés révén a nem ülepíthető anyagoknak mindössze 10°/o-át sikerül valóban ülepíthetővé tenmi, ez a derítőben leülepedő anyagmennyiséget 5(fl«-kal növelné. A pelyhesítés szerepe az újpesti ipari (főleg bőrgyári és bőrkikészítő ipari) szennyvizekre való tekintettel is fontos. Az előzetes pelyhesítés során ezeik jól összekeverednek a házii eredetű szennyvizeikkel, semlegesítő reakciók mennek végbe ós az ülepítő berendezésbe mátr ü lepi testre legalkalmasabb állapotban kerül a kevert szennyvíz. Itt megemlíthető az esetleges mesterséges tisztítószereknek az ülepítésrs gyakorolt kedvezőtlen hatása is. A szappan a víz keménységével .314