Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

1-2. szám - Ifj. SZABÓ ZOLTÁN dr.: A vízi szervezetek (átlagos test-)sűrűsége. (Összefüggés a víz és a vízi szervezetek sűrűsége között)

A haltenyésztés fejlesztésére végezte a szerzi) az alábbiakban ismertetésre kerülő kutatásokat, amelyek egy eddig ismeretien és a további előrehaladás szempontjából nélkülözhetetlen fizikai eljárás kidolgozására vezettek. D. C. 577.475 : 531.75 A vízi szervezetek (átlagos test-) sűrűsége* (ÖSSZEFÜGGÉS A VÍZ ÉS A VÍZI SZERVEZETEK SŰRŰSÉGE KÖZÖTT) IFJ. D R. SZABÓ ZOLTÁN Bevezetés. A plankton lények méreteivel foglalkozó értekezésemet (10) követően jelent meg Jacobs cikke a vizi állatok fajsúlyának kérdéséről (1). A szerző általánosságban érintve a fajsúly messzemenő jelentőségét, feldolgozásában — a fajsúlyra vonatkozó kellő adatok és ismeretek hiányában — tulajdonképen részlettesen csak a lebegés kérdésével foglalkozik. Szükségesnek látom ezért a vizi szervezetek sűrűségének kérdését és jelenlegi állását ismertetni, hogy ennek alapján limnológiai vonatkozásban számos problémáról érthetőbb, világosabb képet alkothassunk. A vizi szervezettek sűrűségének pontos ismerete több szempontból fontos a limnoló^iában. A sűrűség értékére csupán hozzávetőleges, csak becslésre támaszkodó, értékeink vannak, melyek megbízhatatlanságához kétség nem fér. Ha a vizi szervezetek sűrűségét pontosan ismer- . nők, úgy a vízben, mint élettérben, a mozgás, helyváltoztatás módjai és a lebegés kérdései teljesen tisztázottakká válhatnának. Különösen a „lebegés" mibenléte foglalkoztatta a kutatókat, e problémára több elméletet állítottak fel, melyekben a (sztervezet és közeg közötti) sűrűség különbségeknek jelentős szerepük van. (9) A vizi holocönoid biocönosis-ában, mint autarknak tekinthető egészben az organizmusok között és a milieufaktorok változásával szemben állandóan harmóniára való törtek vés nyilvánul meg, ez az egymásra utalt állandó függőség vezet a vizi élettér dinamikus egyensúlyára. A producens, konsumens, és reducens szervezetek viszonya, valamint az ú. n. élelmilánc is szoros összefüggésben van a sűrűségkérdéssel. (V. ö. a ponty táplálkozása.) (4) Termelésbiológiai vonatkozásban a tavak termelőképességének meghatározása a seston mennyiségének megállapításával történik, vagy szüredék térfogatból, vagy szüredék egyedszámlálás útján. Mindkét esetben a seston organismusok eredete, azok elhelyezkedése előttünk még ismteretlen, meg nem határozott sűrűség értékkel szoros kapcsolatban vannak. Teljesen hasonló a helyzet a plankton vertikális és horizontális, mennyiségi és minőségi elterjedésével kapcsolatban végzett vizsgálatoknál, ezek eredményének kiértékelése sokkal világosabb ltenne, ha a kérdéses szervezetek sűrűsége ismeretes volna. A tápérték meghatározásánál elengedhetetlenül fontos a dimenziók ismerete: a tömeg, illetőleg a térfogat mérési adata. Mind a tömeg, mind a térfogat egymásból a sűrűség ismerete alapján kiszámítható. Hasonlóképen a vizi szervezetek — eddig csupán becslésből ismert (2) — nedvességtartalmára is fényt derítenek a dimenziók meghatározásából származó adatok. A sűrűség meghatározása általában. A sűrűség (abszolút és relatív sűrűség, fajsúly) fogalmával, a meghatározás elvével és elméletével itt nem kívánok foglalkozni, minthogy a szakirodalom bárki részére e kérdésben áttekinthető felvilágosítást nyújt. (3, 5, 6, 7, 8) Általánosságban megjegyzem, hogy a sűrűség meghatározása piknométeres eljárással, vagy hidrosztatikai módszterrel történhet. A sűrűség megállapítása végett először meghatározzuk a vizsgálandó anyag tömegét grammokban, majd a térfogatát köbcentiméterekben és végül a grammszámot a köbcentiméterek számával elosztjuk. Az első értéket közvetlen tömeg-méréssel kaphatjuk meg, míg a térfogat meghatározása általában nem történhet közvetlen leméréssel, miértis ez utóbbi esetben ARCHIMEDES elvét alkalmazzuk, azaz a kérdéses anyag súlyát egy ismert sűrűségű folyadékba mterítve állapítjuk meg. Az ismert (szokásos, használt) meghatározási módszerek folyadékok és szilárd testek sűrűségének meghatározására egyaránt alkalmasak A pitmméteres eljárásnál különböző folyadékok azonos térfogatának súlyát határozzuk meg, míg a hidrosztatikai módszernél azonos és ismert súlyú szilárd test súlyveszteségét állapítjuk meg különböző folyadékokban. Módszerem. Az irodalomban csupán becsült értékeket találva a vizi sztervezetek sűrűségére, elhatároztam, hogy megkísérlem a sűrűség pontos megállapítását. Kezdő próbálkozásaim eredménytelenek maradtak. Először a sülliiedési sebesség értékét akartam megállapítani, azon elgondolásból kiindulva, hogy különböző sűrűségű folyadékokban az azonos vízi szervezetek eltérően süllyednek le. (A süllyedési sebesség a különböző sűrűségű folyadékban időegység alatt megtett út, vagy másképen értelmezve: az ismeretlen sűrűségű test ugyanazt az utat, távolságot más és más idő alatt teszi meg a különböző sűrűségű folyadékokban.) A süllyedési sebesség értékéből azután következtetni lehet a süllyedő test (szervezet) sűrűségére. E meghatározási lehetőség az azonos sűrűségű folyadékokban is meddőnek bizonyult. Ugyanis egyrészt az azonos fajú vízi szervezetek között is nagyságrendben nagy eltéréetek vannak, másrészt mind a konzervált, narkotizált és élő szervezetek függelékeinek, és süllyedéskor testének helyzete más és más, minek következtében a süllyedés sebessége is annyira eltérővé válik, hogy pontos mérésről nem is beszélhetünk. * A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának 1949. évi március hó 3-i első ülésén bemutatott tanulmány. A tanulmány az Országos m. Halélettani és Szennyvízvizsgáló Kísérleti Intézetben készült. Vezető: dr. Maucha Rezső. Densité moi/enne des organismes aquatiques. Par Z. Szaibó, I)eur gs Sc. (Résumé p. öö.) 3Í