Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - BÁNYAI JÁNOS dr: A székelyföldi langyos források

Á székelyföldi langyos források fizikai és kémiai adaitainak közre

1 adásával sok igen jelentős gyakorlati kérdésnek megoldását teszi lehetővé a szerző a romániai tervgazdálkodással kapcsolatban. A vastartalmú langyos források vasérotelepekre hívják fel a figyelmet, a megfelelő kémiai összetételű források, amelyek közül egyesek a karlsbadi hőforrásokhoz hasonlítanak, újabb és újabb gyógyfürdők létesítését teszik lehetőv

é" U. D. C. 551. 497. 1/8. 31. (498.4.) A székelyföldi langyos források BÁNYAI JÁNOS DR (Székely u d varhely) A székelyföldi meleg források (1. ábra) közül egyedül a szovátai Medve-tó hidrológiai megfigyeléseit találjuk meg bővebben az irodalomban. A meleg származásával Kalecsinszky S. foglalkozott. A tó meleg vizét már Orbán Balázs is említi a Székelyföldről szóló munkájában és már ő is felhívta a figyelmet a tó nagy hőbősógére. Még előtte Kőváry és. Fichtel is említik a tavat, tehát a szakirodalmi ismertetése visszanyúlik az 1772-es esztendőig. A szovátai eset nemcsak a tudományos kutatás szempontjából volt értékes, hanem balneológiai szempontból is, mert a szovátai víz közkinccsé vált, és ma, az egykori őserdő helyén, lürdőváros jellegű telep kibontakozását látjuk- A Nap melegét tározó sóstavak tanulmányozására a szovátai sóstó esete terelte rá a figyelmet. Hasonló esetről kell beszámolnom ez alkalommal is. Székelykeresztúron a Sóskút nevű fürdőben (Fiátfalva község határában) 1941 szeptember 15-én, hűvös őszi napon a levegő hőmérséklete 14.4° C, iá közeli patak vize 13.4", egy pincében lévő kénhidrogénes forrás vize 11.7' volt. Ugyanakkor a romban lévő Hidegfürdő vize 19" 0 volt, annak ellenére, hogy az eső a levegőt erősen lehűtötte. Megfigyelésemet 1948 május 25-én délután 5 órakor megismételve, az elhagyatott fürdő vizét még melegebbnek, 26°-únak találtam. A felmelegedés hasonló a szovátaihoz- Itt is az igen erősen sós víz felületén nyugodtan megmaradt, mint jó szigetelő réteg az esőből származó és a közeli patakokból beszivárgó édesvíz. Üjabb adatok állnak rendelkezésemre a korondi sósvizekkel kapcsolatban. Ezek hozzájárulnak bizonyos mértékben a korondi aragonitok „hideg" sósvízből való lei'akódásának tisztázásához. Egy meleg nyári napon, 1943 júliusában hőmérsékletméréseket végeztem egy addig még el nem ért kb. 20 m mély aragonitot kitermelő akna mélyén- Kívül a levegő 26° C volt és ennek ellenére a mély, párás aknában a hőmérséklet csak 19° C volt. Több mérést végeztem és mindegyik ezt az eredményt szolgáltatta. A feltárt, vastag aragonit-telérek közt megmaradt repedésen nagy nyomással lövelt ki a sósvíz 80 cm magasan, sisteregve és pezsegve a belőle Izvoirele termálé din Transilvanla Orientalü. De dr. J. Bányai. (Extrás in Iámba romana p. 319.) kiszabaduló bitumenes, kénhidrogén szagú gázok miatt. A nyílásba elhelyezett hőmérő 19° C-t mutatott többszöri ismételt mérés után isMeleg sós forrást találunk Homoródkarácsonyfalva határában, az elhagyott Dungófürdő medencéjében is. Ennek a sósfürdőnek 'sem ismerték fel eddig a hőmérsékletében mutatkozó fontosságát. A víz 20°-os hőmérsékletével a konyhasós-, alkalikus-, meszes-, szénsavas vizek csoportjának igen értékes tagja. Hasonló de már gyengébben sós, inkább a vasas borvizek tulajdonságát mutató vize van Fig. 1. ábra. Székelyföldi melegfoirrásofc. Izvoarele calde al Transiivaniei Orientáló, a = alluviuu^ '6s pláocén medence töJte'.ék aluviu si sedlimente plioeene de basin. A = andezites eruptivum crupS iunl de andezit. N — neonén medence töltelék sedimcnte neogene de basin. M = idősebb alaphegység (mezozoikum, kristályos paláik) masivul veehe (mezozoic 8i cristalinj. 1 — az alaphegység Ic/tjai az éruptivuinban insule de maslvr vechi in eruptivirt. 2 = szén-avas meszes-vasas melegforrá-sok ízvoare termale cu CO2 feruginoase si calcaroase. 3 = egykori geiuruk lerakodásai (opálok) depoz.tele geiziriene vechi (opál). 4 = meleg szénsavas konyhasós források tzvoare ttrrmale cu CO1 saline. 5 — naptól felmelegedő sóstavak lacttri sürate incülzite de 6 — nagyobb m.észtufa leraikódások depoziíe mai mari de soare. tufuri calcaroase. .301