Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - PANTÓ GÁBOR dr: A hévizi tó hidrológiai vizsgálata

VAZLAT A HEVIZI TÓ HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATÁRÓL. SKETCH OF THE HEV/Z THERMAL LAKÉ AND SUfíROUNŰ/NGS. Mért-ék: Sco/f 0 10 ZOMMJ M fn, JELMAGYARÁZAT: LEGEND HÓmerséMe/mtrésl ponfok. 0 1-eo Zempera/vre meosuremenfs. 7o/o/r/zaJtno, re/ofr'v vízszinttel. 01 28 Grounduvtsrpifs wif-h re/oh'we s*r cf wvfer-fev*/. Fúrás. * aI.-X. Orillinq. r j Fia. 1. áb^H. ként sem módosítja. A közel egyidőben végzett mérések összehasonlításából a forrásközeli rész ós az északi partmenti sáv hőmérséklete között sincs l-5°-nál nagyobb eltérés- A forráskráterből előtörő melegvíz a hőmérsékleti ada ok szerint bővebb áramlásban közvetlenebbül észak felé halad s ott nagyobb felmelegedést idéz elő- mint a fürdőházban. A 38-as mérési pont környezetéhez képest kiugróan magas hőmérsékletét a Csányiház betorkoló túlfolyója okozza. II. TALAJVÍZSZINT ÉS HŐMÉRSÉKLET MEGFIGYELÉSEK Annak eldöntésére, hogy a tó környezetében lévő felszíni és talajvizek mi módon gyakorolhatnak befolyást a tó hőmérsékletére. * tó ésaaki partjától kiinduló északi, illetőleg észak-keleti irányú szelvények mentén vizsgáltam a talajvizet. A talajvíz szintje a tó 300 m-es környezetében sehol sem volt 80 cm-nél nagyobb mélységben. A szelvények mentén elhelyezett 1—28. számú, 20 cm-el a talajvízszint alá érő felszíni aknában vizsgáltam a talajvíz magasságát és hőmérsékletét. Az aknák helye és a talajvízszint relatív magassága a mellékelt vázlaton (2. ábra) van feltüntetve. A talajvízszintek magasságából látható, hogy a tó környezetében a víz a tó átlagos víztükrénél mindenü.t mélyebben van. Fokozatosan süllyedő vízszintek láthatók minden irányban a tóparttól mintegy 200 jnes zónában. Ezen a területen kétségtelen, hogy a tó közvetlenül táplálja a talajvizet é« a szabad víztükrű mocsarat. .91