Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
9-10. szám - Értekezések - LÁNG SÁNDOR dr: Geomorfológiai és hidrológiai tanulmányok Gömörben
kanyargós, középszakasz jeli egű völgye volt, később vágta be epigenetikus-anteeedens (,.kény szeri tett mean deres") völgyét a kavics eJtakarítása után napvilágra bukkanó mészkőbe, azzal a különbséggé 1, hogy a völgy bevágódása és ami ezzel egyenértékű, a terület fiatal kiemelkedése itt sokkal kisebb volt, mint a Sajó 5—Osetnek s;ögében. A barlangi eróziónak itt sem lehetett szerepe. • A Harkácsnál egyesülő, két ágból eredő Turóc- forrásvidéke,, a Ratkói hegységben van. A kétágú folyó Szikáros és Lévárt körüli völgye még nem kelti a terraszos völgy benyomását. A ratkói Turóc Szkáros melletti völgy szakaszon az alluviális térszín elég széles, terraszok nem kísérik, egyes, terraszszerű magaslatok vannak ugyan, de rendszertelenül, különböző magasságban s tetejükön mindenütt ugyanaz a lemosott pliocén kavics, vagy jégkori vá'yog található meg. A legjobb állapotban még a sánkfalvai II. sz. terrasz 5 m magas kvarckavicsszintje maradt meg. A helységek sem települtek terraszféle magaslatokra, hanem részben az alluviális térségre, vagy, a fokozatosan kiemelkedő homorú lejtőkre, mellékvölgyek nyílásába, stb. A lankás lejtőket keményebb kőzetü meredek formák (mészkőrög felbukkanása) sziakíthatják meg. Nagyjából hasonló a térszín a lóvárti Turóc völgyében is. A Turóc völgyének nyílásában megjelenő kavicsterraszok sorra belesimulnak a Sajó megfelelő terraszaiba. így, a bejei Mogyorós és az o'dalfalvai templomdomb III. terrasza (14— 15 m) egyúttal már Sajó-terrasz is, ugyanígy az oldalfalvai més; tufabánya 6 m-es II. sz. terrasza is. Az idősebb pleisztocén terraszsorozat viszont a periglaciális folyamatok formakiegyenlítő hatása miatt már nem látszik jól. A piiocénkavics, bár kisebb elterjedésben, ezen a területen is megvan, de a magasabb, oligooénkorú anyagból álló halmokról pl. a Zsór mögötti 285 m-es és a Szeles pusztai 284 m-esről már kipusztult, míg az oldalfalvai Nagyoldalon. 250—255 m-en még bőven megvan. A GÖMÖKI MEDENCE PEREMÉNEK FELSZÍNEA délfelvidéki mészkőtönkfelületek kialakulásáról még keveset mond az irodalom. Strömpl szerint (40, p. 21) a Gömör—Tornai karsztfelszín a kréta (?) korban alakult ki. A karsztnak általa magas-, mély- és sekélykarsztra való felosztása morfológiai és hidrológiai alapon történt, ev azonban a szóbanforgó terü'et mészkőtönkfelületeinek teljes tagolására és genetikájára nézve nem nyújt egészen biztos támpontot. (Ez a beosztás az irodalomban nem is nyert polgárjogot.) Figvelem remél tó megállapítása azonban az, hogy szerinte a nagyobb folyók mentén, a harmadkori tengerparttal való kapcsolatra utal a rnagás karsztnál 150—250 m-el mélyebben levő ala nsonn karszt. Igazi vö'gvek. jobbára aszók tag'alják. De. a rejtett karszttal együtt, a harmadkori tönkfelü'etek sorába való beiktatása még ennek sem történt meg. Amíg a háromféle karszt, Strömpl s rerint a nyesett tektonika miatt, lépcsősen lezökkent laposaival. szinte szabályosan ereszkedik alá, addig fenekük ma még kibogozatlan egyenetlenséggel, törtengyőrten hullámzik a werfeni palák fedőlapjain. Schréter szerint (38, p. 151) a nagyfokú karsztosodás és a nagy mószkőtönkfe'üle+ek kialakulása a Délfelvidóken az eocén előtt, talán még a kréta végén történt és valószínűleg az agg'eleki barlangjárat első kezdeményei. valamint a töbrök képződése is erre az időre tehető. Strömpl ós Schréter felfogását módosítva, célszerűbb a nagy mészkőtönkfelületeknek egy szintre (a mai mószikőplatószintre) va'ó letárolását fiatalabb geológiai időben, a harmadkor közepe'ójáig feltételezni. Az akkor még lényegesen kisebb függőleges tagoltságot jelentő mészkőplaninák az eocén-miocén közti délfelvidóki beltenger szintjéhez igazodhattak. Karsztkémiai számítások sem engedik meg túlságosan idős karsztfelületek feltételezését: A Schréter által talá't bauxit darabkák (38, p. 151) is lénvegesen fiatalabb korúak lehetnek, melyek utólag a veres agyagba kerültek bele. Peja srerint a Szilicei. Pelsőci fennsík környékén szereplő különböző kőzetek É-ról D-re lejtősödő síkban, mozaikszerűen vannak elhelyezkedve, peneplén keletkezett tehát itt, amely a középmiocéntől kezdve töredezett össze. (35, p. 7.). Ezt az elgondolást helyesebb akiként megfogalmazni, hogy régi (prepiioeén) mészkőtön,kifelület különböző magasságra kiemelt tábláival van itt dolgunk. Az a jelenség, hogy egyes helyeken a pala- ós a mészkő egy szintbe van legvaluVa. azzal magyarázható, hogy a karsztfelszín tönkfelületté való alakulása, egy szintre való legyakilása független n mészkő és a karszt fenék tektonikai viszonyaitól. A miocén végén és a plioeónben a legközelebbi tengerpart vonala Misko 1c—Sn jószen tnéter—Szendrő —Szensi irányában húzódhatott. Ebbe a srdnt.be simulhattak bele az Érchegység D-i fe'ét beborító nagyobb mészkőplatók és a D-i folytatásukban az oligoeón-miocén üledékekből álló térszín. Az alsó- ós középpliocén hegvsé^képző folyamatok a nagykiterjedésű tönkfelületet fel da rabol'ák. egyes rögök egyenleteden, vagy ferdén kiemelkedtek, különösen a merev mészkőtáblák. mások viszont a mélybe süllyedtek. A középpliocén kori tektonikus mozgások lezajlása után alacsonyabban fekvő, újabb tönkfelületek keletkeztek.A lassít mozgások a pliocén közepetáján is még elég sok változást okoztak a térszínen, ami abban nyi'vánuU meg, hogv helvenként az idősebb kvarckavicsleplek is elmozdulást szenvedhettek. Utóbbira a következő példákat említhetjük: túlságos magasan van meg a kavicstakaró a Pelsőétől ÉK-re levő, fenu=ikperem tövében vagy Felsőválvától É-ra, a Cseres?vpkkő lábánál, az andezi'tiifa fele'r. il 1. 390 m , a t. sz. f.) Az elmozdulásoktól eltekintve, bizonyos egyenletes esúesm ng ,: isságok alapján azonban, amint később még láthatjuk. ezen a t^s^í^en is lehet tönkfelületmara dvánvokat kijelölni. A7 kétségtelen, bogy a karsztos mé'-z^őlö^kfeMil.et D-felé feldarabolódik és a méh/be siiVjied. míg egves részletei, m. pl. azAgg'eMri fennsík és a Galyaság. az eredeti helyzetet őrizték meg. Más kisebb rö«ök pedig pl. a S*nó mentén TWetke és Lekenye között,, vagy pedig, a tornaijai PusHafető. már mélyebbre süllyedve, vagy a pliocénkaviccsal vannak m
