Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

1-2. szám - MAUCHA REZSŐ dr.: A természetes vizek kémiai összetételének grafikus ábrázolása

folytán az oldatban egymásmelleit lévő ionok és bomlatlan sók viszonyos mennyisége nagyon változatos lehet. Ez is egyik oka, hogy a háromszöges projekció útján kapott vektorok hosszúsága nem fedi a sótartalom kvantitatív viszonyait, iránya azonban úgy kvalitatív, mint kvantitatív tekintetben némi tájékozódást nyújthat a víz kémiai típusára vonatkozóan. Ezért az eljárás célszerűen használható a természetes vizek típusának érzékitésérfe, illetőleg a különböző vizek kémiai összetételének egymás között való összehasonlítására. Cq,HC0j 1. ábra. Háromszöges projekció Szádecikv-Kardoss nyomán. Dreieck- Projektion nach Szúdeczky-Kardoss. Valamennyi ábrában ugyanazon íómai számmal jelöltük az egyes vízféleségeket. A jelzések a kővetkezők: 1. Óceánok. (Számos vizsgálat középértéke alapján.) Oztane. (Auf Grand eines Mittelwertes zahlreicher Bestimmungen.) II. I)avos-i tó. (Bonrcart vizsgálatai nyomán.) Davoter See. (Untersuchitng von Bonrcart.) 111. Genfi-tó. (Halbfass nyomán.) Genfer, See. (Nach Hal^fuss.) IV. Szent Anna-tó. (Dr. Wovnárovich Elek vizsgálatai ny imán.) St-Anna-See, Siebenbürgen. (Nacli Vr. E. Woynárovich.) V. Zürichi-tó. (Minder vizsgálatai alapján.) Zürícher See. (Nach Minder.) VI. Iinnzi alsó-tó. (Mulley vizsgálatai nyomán.) Lunzer Untersee. (Nach Multey ) VII. Plöni-tó. (W. Ohle vizsgálatai alapján.) Qrosser Pl nersee. (Nach H . Ohle.) vili Tisza. (A szerző vizsgálatai alapján.) Tisza, Ungarn. (Verfassers Untersuchung.) IX. Duna. (A szerző vizsgálatai alapján.) rtonau. (Verfassers Untersuchung.) X. Szivárgó víz az Aggteleki cseppkőbarlangból. (A szerző vizsgálatai alapján.) Sickerwasser der Aggteleker Iropfs einhöhle, Ungarn. (Verfasser.) XI. Balaton. (\ szerző vizsgálatai alapján.) Balaton (Plattensee), Ungarn. (Verfasser.) XII. Velencei-tó. (Llnmeyer vizsgálatai alapján.) Velence-See, Ungarn. (Nach Línmeyer.) XIII. Harka-tó. (Szerző vizsgálatai alapján.) Harka-See, Ungarn. (Verfasser.) XTV. Darvashalom, felszíni vízfelhalmozódás. (Szerző vizsgálatai alapján.) Oberfláchen-H'asstrsammltmg, Darvashalom, Ungarn. (Verfasser.) XV. Tatai-örogtó. (A szerző vizsgálatai alapján.) Tataer See. (Verfasser.) XVI. Belső-tó, Tihany. (A szerző vizsgálatai nyomán.) Belső-tő, Ttbhanyer kleiner See, Plattensee-Gegentl. (Verfasser.) XVII. Palicsi-tó. (A szerző vizsgálatul alapján.) Palicser See. (Verfasser.) XVIIL Szelidi-tó. (A szerző vizsgálatai alapján.) Szelider See. (Verfasser.) XIX. Fertő-tó. (\ szerző vizsgálatai alapján.) Neusiedler See. (Verfasser.) XX. Aral-tó. (Halbfass nvomán.) Arai See. (Nach Halbfass.) XXI a-limnohalin típusú víz a Finnöbölben. (J&rnefe't vizsgálatai alapján.) Finnische Bucht. Wasser von a-limnohalin Type. (Nach Jarnefelt.) XXII. ^-limnohaliu típusú víz a Finn-öbölben. (J&rnefelt vizsgálatai alapján.) Fynnische Bucht. íVasser von p-Umnohalin Type. (Nach Jarnefelt.. XXIII. Igmándi keserűvíz. (Telkessy Iván vizsgálatai alapján.) tgmander Bitterwasser, Unqarn. (Nach T. Telkessy.) A háromszöges projekció alkalmazásával előállítható ábra (1. ábra) azonban bonyolult, ami a szemlélettel való összehasonlítást megnehezíti. Ezért mi a diagonális projekció alkalmazását javasolnók e célra felhasználni, amit olyanféleképen lehet megoldani, hogy a kör három egymással 60—60 fokot bezáró átmérőjének egyikére a kör középpontjából kiindulóan pozitív irányban a Ná, negatív irányban a Cl' + CO.'/ a másik átmérőre hasonlóképen a C.á és a HCOá a harmadikra a Mg és a SO'I ionok egyenértékszámait' mérjük fel, és az ekként kapott különbségeket kifejező vektorok vektoriális összegét képezve kapjuk meg a víz típusára jellemző vektorokat, amelyek kiindulási pontja a kör középpontjával esik egybe. Ilyetén módon jól áttekinthető ábrához jutunk (2. ábra), amely a különféle vizek Fi/j. 2. ábra. Diagonális projekció. Diagonal-Projection. típusának összehasonlítását lényegesen megkönnyíti, amennyiben a vektorok irányát, vagyis, a víz típusát kifejező egyenesek helyzetét a kör kerületére felírható fokbeosztással is jellemezhetjük, de egyszterű szemlélettel is érzékelhetjük. (3. ábra.) Fig. 8. ábra. A különböző tipusú vizek a diagonális projekcióban. Die verschiedenen Wassertypen in der Diagonal- Projektion A sugárirányú vektorok hosszúsága ennél az eljárásnál sem fejezi ki a sótartalom abszolút menynyiségeit, csupán csak azt, hogy milyen mértékben tér el a víz kémiai (összetétele a cserebomlás útján keletkezett sók hatására attól, mintha a víz csak a feltételezett sókat tartalmazná. Ha ugyanis a cserebomlás nem következnék be, akkor a feltételezett négyféle só ionjai egymás között egyenértékű menynyiségben volnának jelen az oldatban, ennélfogva valamennyi vektor a kör középpontjában összezsugo29