Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
1-2. szám - Értekezések - LÁNG SÁNDOR dr.: Geomorfológiai és hidrológiai tanulmányok Gömörben
FIZIKAI GEOGRÁFIA Fiatal és Idősebb kavicsterraszok feltárásának legújabb eredményeit mutatja beaz alábbi tanulmány. Az eredmények gyakorlati és elméleti jellegűek. A fiatal, terraszkavics-leplekből a környék fejlettebb ivóvízellátását segíthetjük elő, továbbá építőanyagot termelhetünk. A fiatalabb és idősebb terraszokból álló térszín konfigurációjának ismerete a terület fiatal hegyszerkezettani kérdéseit világítja meg. D. C. 551.4 Gömör Geomorfológiai és hidrológiai tanulmányok Gömörben* LÁNG SÁNDOR DR. I. A Sajó középső és a Rima alsó folyása mentén elterülő Gömöri medencét (1. ábra) magasabb térszínű domb- és hegyvidékek veszik körül. K és É m Fig. 1. ábra. A tömöri medence. Bmsin de Gömör felé, minden különösebb átmenet nélkül, a terraszos medence a Szepes-Gömöri érceshegységre támaszkodó eróziós dombvidékbe megy át, s attól még fiatal vulkános felhalmozódások, vagy pedig karsztos területek is elválaszthatják. A medencétől Ny és DNy felé a szintén nagyon élénk reliefű NógrádGömöri bazalthegység emelkedik. Ez már a Cserhát ÉK-i folytatásában levő Karancs-Medves vonulathoz csatlakozik. D felé a Mátra és Bükk talapzatában folytatódó harmadkori dombvidék válik el élesen, a Rima-Sajó vonalát kövatő K-Ny-i töréssel, a medence laposabb térszínétől. A Gömöri-medence legjobban hasonlít a Kárpátok láncai között levő ama kisebb medencékhez, amelyek a holocénben és a pleisztocénben már nem süllyedtek, tehát, nem is töltődtek már fel, hanem korábban kisimított és feltöltött felszínüket terraszos folyóvölgyek tagolták, eróziós dombvidékké alakítva azt. Ha kiválasztunk az előbb említettek közül néhány típusos, kisebb — a Kárpátok láncai közé ékelt — medencét és ezeket a Gömöri-medencével hasonlítjuk össze, mindjárt világosabban láthatjuk a Gömöri-medence és a többi között levő morfogenetikai hasonlóságokat és különbségeket.. Így pl., a Liptói-^nedencét a Vág átmenő terraszai jtellemzik, ezek részben már Fehér Vág és a Béla-patak környékén levő átmeneti törmelékkúpok alól bukkannak ki, amelyek főleg fluvioglaciális hordalékból épülnek fel. Ugyanez a helyzet valószínűleg a Szepesi-viederacében is, azzal az eltéréssel, hogy az említett átmeneti törmelékkúpok még jobban fejlődtek ki, s a Poprád mentén tefelé haladva késleltetik a terraszok kibontakozását. A Rozsnyói-medence már más típusba sorolható. Pliocén-pleisztocén kori fluviolakusztrikus üledék töltötte ki, amely az eróziónak a jórészt a pleisztocén szoliflukciónak esett áldozatul. (27, 111. 23.) Ismét másféle pl. a Nógrádi-medence, az Ipoly átmenő terraszaival (36) és az előbb tárgyaltakkal szemben, egészen hasonló a Gömöri-medencéhez. A széles folyóvölgyek itt is hullámos felszínű eróZiiós dombvidékisorozatot zárnak közre. Különben, a Liptói-, Szepesi-, Rozsnyói-, Nógrádi- és Gömörimedence genetikailag megegyezik abban, hogy egyik sem fiatalon, tehát még a pleisztocénben is erősen süllyedő terület, hanem, valamennyien harmadkorvégi bezökkenések, melyteknek üledékekkel korábban elsimított felszínén bizonyos rendkívüli körülményektől (nagytömegű glaciális, fluvioglaciális törmelékfelhalmozódás, szolifluikció) eltekintve, már terraszokkal kísért folyóvölgyhálözat, illetve völgvbevágódásokkal kísért eróziós dombvidék tudott kialakulni. Besüllyedésük tehát nem hozható kapcsolatba Alföldünk jelenkorig tartó, állandó süllyedésével. Velük szemben, pl. a Máramarosi-viedence megint más típusba tartozik. Mivel a pleisztocénben, sőt a holocénben is süllyed ós fel is töltődik, a vízrendszeréhez tartozó nagy folyóvölgyek terraszai sorra lealacsonyodnak és belesimulnak a medencefenék feltöltődő alluviáliis térségébe (8, p. 278; 29, p. 191). Ugyanígy a Gyergyói-medence ' A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1948. május hó 26-i ülésén elhangzott előadás. Etudes géomorphologiques et lu/drologiques faites dans le bassin de Gömör. Par S. Láng, D® u r és Sc. (Résumé p. 52.) 4
