Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - KATONA ISTVÁN: Mértékadó árvízszintek alakulása a Tiszán

noBMinaercH, nponopnaoaaiibHO c paccToamieM, c 40 CM. 3,0 75 CM. TauHM 0ftpa30M paccieTHtiit ypoBeHb Teope-raHeCKIl He M05KCM CHHTaTb aÖCOJIKlTHO TOHHbIM. HO npaKTBHecKH, flonymeHHoíi ouiHŐicott cnoitafiao MOJKCM npeHeőpeab. Ha ocHO'BaHHii npanaTbix npeanojioHteHiiil paccaeinoe noBbimeHHe fiyaeT y c. TuBa^a-p pasaHM 5) CM. H y c. TacaKOPOA ÖO CM. HEOŐMNNMO 3aMeTaTb, 'ito na ocaoBaana aeiajibHbix cT.-eüOK a paccqeTOB, npaB

.ua iipo.BeaeHHbix c apyroíí uejibio, rcpaauia K pesyjibiaTy, MTO ypoHeiu. BOAH y c. Traajiap aeiicTBnTeJibHO ŐHJI 6bi Ha 50 CM. .BHiiie, ieM paccaeTifuft. 06pa30BaH«e paccieTaoro pyitOBOflaajero ypoBHa naBOjina BB/IBM H3 n poaojibnoro npo4>naa Ha .pac. 3, B flaJibiieíínieil aae-TII iiauieö paöoTbi — icüTopyio na BeHrepcKOM aabiice npaBO/INM nojiiiocTbio — paaftnpae.M oőpaaoBaHHe pynoBoanmero vpoBaa nasoaKa na apyro.M yiacTKe pena THCH. PeiyjibTaTM paóoTbi MOJKÖM naiiTH a npoaecTh na npaBeaeaHHX pacyHKax : Ha pac. 4 — njian fíopino.iCKOfl oiKpbrroil naBO^KOBOíl TeppaiO'paa, na pac. 5 B3anMBoe cooTHOiaenae TouaílCKOro a TacaKecitoro mbkchMaJibiibix ypoBaeti Boaw b 40—41 roay, aa pac. 6. — naBoaKOBbie ypoB'aa .viesuay c. Tacaaoö a COJII.HOK, aa pac. 7. y— cxe.viaTaaecKH noKaabiBaeM TeoperaaecKii oacnaaeMbie roaoBwe KOJieöaaaa pvKOBoaamax ypiBiieíl naB0aK0B. B Koaae aeaaeM cjieayiomae BbiBoaw: B HacToaa;ee Bpe.via Ha Bepxaea yaacTKe peica Tact>i, aaa ceJio.M Ha^bJioiiba, pyKOBoaaintiM ypoBBCM naBoaKOBbix Boa caiiTae.M paccaeiabiil ypoBeab apoBeaennbiií na ocaoiBaitMH aeKaópbCKoro naBo'atca B 1947 roay. Ha yaacxKé aajKe cejia ToKait pyKOBC>aaai;BM ypoBaeM canxaeM yposeab naBoaua c 1932 roaa, c xe.M ycjioBae.M, HTO Bjiaaiiae HaaojiHeaaa öopinoaciioft aaBoaKOBOit TeppaTopan na COOTBPTcx.Byiomax yaacTKax őyaeT apaaaro BO Baa.Maaae. Meacay cejikaa 3aroab a Toaaít ca.MWÍI BMCOKBÍÍ ypoBeab naBoaKOBWX .Boa aaóaroaaJica B 18S8 r. Bonpoc, B Kaicoít Mepe MOJKBO CHUTaTb STOT ypoBeab pyi;0B0aam!iu vpoBHeM naBoaKOBHX Boa, pa3őepeM B nanieit caeayiometi ójiajicaihaeít paöote. Mértékadó árvízszintnek nevezzük valamely folyóra, folyószakaszra, vagy vízmércére vonatkozólag azt az eddig észlelt legmagasabb árvízszintet, amelynek bekövetkezésével a jövőben számolhatunk. Bizonyos esetekben — különböző okokból — az eddig észlelt legnagyobb árvízszintnél magasabb árvízszint bekövetkezésével is számolnunk kell és ezért a tényleg észlelt eddigi legnagyobb árvízszintet számítással javítjuk. Ilyen esetekben számítolt mértékadó árvízszintről beszélünk. A mértékadó árvízszint ismerete, itt nem részletezendő sok műszaki szempontból, elsősorban azonban árvédelmi szempontból fontos. Az árvédelmi töltések koronája a mértékadó árvízszinttel párhuzamosan, afelett bizonyos biztonsági mérettel — a Tiszán 1.0, illetve 1.5 m-rel — magasabban épül ki. Az alábbiakban a Tisza mértékadó árvízszintje megnövekedésének körülményeit kívánom két adott eset kapcsán ismertetni. A mértékadó árvízszint megnövekedésének okai általában két főcsoportra oszthatók: 1. A mértékadó árvízszint megnövekedésének egyik' főoka leihet az, hogy a szóbanforgó folyószakaszon az időegység alatt minden eddig ta.pasztal'inál nagyobb mennyiségű csapadékvíz folyik le. Ha ezt a vízmennyiséget a vízgyűjtőterület egységére vonatkoztatjuk, akkor, •más szóval, azt mondhatjuk, hogy a szóbanforgó folyószakaszhoz tartozó vízgyűjtőterület. fajlagos vízszállítása megváltozott, illetve anegnövekedett. A fajlagos vízszállítás megnövekedését általában megint két okra vezethetjük vissza, annak megfelelően, hogy valamely vízgyűjtőterület fajlagos vízszállítását két változó függvényében fejezhetjük ki. amelyek egyike a csapadéktényező (a csapadék intenzitása és időtartama), a másik pedig a lefolyási tényező. A fajlagos vízszállítás megnövekedésének egyik oka lehet tehát a vízgyűjtőterületen a kritikus idő alatt, keletkezett, mondjuk, mértékadó, lefolyásra kész csapadékvízmennj

riség minden eddig ismert határon felüli megnövekedése. Ennek merőben időjárási okai vannak és beköve'kezik az időjárási tényezők minden eddig tapasztaltnál kedvezőtlenebb alakulása óis összetalálkozása folytán. * A Magyar Hidrológai Társaság 1949 június hó 8-i ülésén elhangzott előadás. A fajlagos vízszállítás másik fontos ténye zője a lefolyási tényező, vagyis az a hányad, amely bizonyos vízgyűjtőterületen^ bizonyos időszakban (évszakban) a terület egységén * keletkezett csapadékvízmennyiségből lefolyik. Azonkívül, hogy a lefolyási tényező évszakonként, sőt hónaponként is változik, hosszabb idő alatt is mutathat változást, az időjárástól ós az évszaktól teljesen függetlenül. A lefolyási tényezőnek ez az időjárási tényezőktől független, hosszabb időtartamra megállapítható megváltozása elsősorban a vízgyűjtőterület növénytakarójában végbemenő tartós változásoktól függ. A növénytakaró tartós 'megváltozásának részben emberi beavatkozás, részben természetes folyamat lehet az oka. Természetesen a lefolyási hányad állandó jellegű eltolódása, megváltozása a fajlagos vízszállítás megváltozását vonja maga után. _A lefolyási hányad megnövekedése tehát a fajlagos vízszállítás megnövekedésének egyik oka 1 eihet. Kedvezőtlen esetben a fajlagos vízszállítás megnövekedését előidéző okok, amelyeiket az előzőekben ismertettünk, együttesen is szerepelhetnek. 2. Valamely folyó, vagy folyószakasz mértékadó árvízszintje megnövekedésének másik főoka lehet — ha a vízgyűjtőterületről lefolyó mértékadó árvízmennyiség nem is változik meg — az ártér keresztmetszetének megváltozása, illetve megváltoztatása. így pl., ha nyilt árteret szüntetünk meg ós a folyót vagy folyó szakaszt árvédelmi töltések közé szorítjuk, a mértékadó árvízszint emelkedni fog. Helyileg a begátolt szakasz alatt ilyen esetekben is beszélhetünk az árvízmennyiség megnövekedéséről. Teljesség kedvéért megemlítem itt az ártéri meder természetes h or d a 1 ék mozgássá 1 kapcsolatos — állandó jellegű —, vagy jégtorlódásos— • alkalmi jellegű — megváltozását is. Részletesen azonban nem tárgyalom itt, mert a Tiszán csak alárendelt szerepük van. Tanulmányomban a Tisza mértékadó árvízszintjének a folyó két különálló ós távoleső szakaszán törtónt megváltozásáról kívánok ismertetést adni. Az első, a felsőtiszai mértékadó árvízszint legutóbbi megváltozása a fajlagos vízszállítás megnövekedésének hatására történt. A máso.268