Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - LUKÁCS ANDOR: A Sión végzett vízhozammérések tanulságai

menyül. Ezt as osztást a különböző vízállások­hoz tartozó tározótérfogatnál elvégezzük, a há­nyadosokat — mint m 3/sec dimenziójú mennyi­ségeket — a Q görbéhez hasonló W görbével ábrázolhatjuk (4. ábra). Ugyanebbe az ábrába a b szelvényhez tartozó vízhozamgörbét (Q = f (h) is felrakjuk. A további szerkesztésnél szüksé­günk lesz még a W + ~ görbére is, amit az egyes vízállásokhoz tartozó W és ^ értékek u összegezésével és a kapott pontok összekötésé­vel nyerünk. A 3/a. ábrán az a szelvény idősorának ordi­náta! az a—b szakaszhoz mp-ként érkező víz­mennyiséget adják. Az ábra területe az a—b szakaszba befolyó összes víztömeget jelenti (m 3 dimenziójú mennyiség). Ennek a víztömegnek egy része tározódik, másik része az alsó b szel­vényen át távozik. A tározás az árhullám indu­lásának első pillanatában kezdődik. Az árhul­lámból a b szelvényben azonban csak t idő múlva, akkor kezd a víz elfolyni, amikor az ár­hullám eleje már elérte az alsó szelvényt (K pont). Az árhullám lefolyásának első t = 6 órai időszaka alatt (a 3/a- ábrán VIII. 12-én 7MÓ1 13 h ig terjedő idő alatt) minden érkező víz (Qa\) tározódik. Az a vonalnak a fenti idő­pontok közötti szakasza, az időtengely és a K pontban húzott függőleges által bezárt terület (a. továbbiakban egyszerűen a Q vonal által ha­tárolt terület) adja a tározott víztömeget (Wi . t= Qa,. t). A következő, második t időszak alatt (a 3/a. ábrán a 13* és 19 f t között' időszak alatt) a sza­kaszba befolyó víztömeg már megoszlik: rész­ben tározódik, részben a b szelvényen át el­folyik. Az időtartam elején kezdődik az el­folyás és a í időszak végéig egyenletesen nő. Ha feltesszük, hogy t idő alatt a befolyó vízhozam állandó, vagy változása egyenletes, az átlago­san befolyó vízhozamot a t idő felében (a 3/a. ábrán 16 h-nál AB távolság = Qa 2) az a ábrá­ból lemért ordináta adja. Az elfolyás és tározás megoszlásának szer­kesztéséhez a 4. ábrát használjuk fel. A 4. áb­10 20 Fin- ábra. 30 $ m s/sec. 40 vízszintesen felrakjuk a 3/a. ábrából lemért át­lagos vízhozamot (AB = CD~Q a 2), a végpon­tot (D) függőlegesen felvetítjük a W + ~ vo­nalra. Az így kapott (E) pont vízszinteséhez tar­tozó G pont és a Q vonal közötti rész (GF = Qn) kétszerese a t idő alatt 6-ből elfolyó átlagos vízhozamnak. Ez a = a t időszak vé­gén &-nél elfolyó vízhozam. A 3/a. ábrában ezt a Qt2 értéket a t időszak végpontjában (H, 19 h­nál) felrakva, a b görbe J pontját kapjuk. Tekintsük meg a szerkesztett új vonalat a 3/a. ábrán. A vékony eredményvonallal szer­kesztett (b) vonal és az időtengely által bezárt rán a későbbiekben megérthető okból megke­ressük a W + ^ görbén a kiindulási pontot. Ez magától értetődően a görbe azon pontja lesz, amely az árhullám előtti vízálláshoz tartozik. (A 4. ábrán ehhez a vízálláshoz a C pont tarto­zik. A mellékvízfolyásokból már a zsillpnyitás előtt is volt a mederben víz: Qo.) A C ponthoz nap .... i i i fJP u r 2 4 e n is 2 4 s 12 /g ^Aora heure Fifj. 5. ábra. (KIÍJ) terület a b-nél elfolyó víztömeg (m 3). Az átlagos vízhozam a- időpontban az ábráról lemérhető (AL = s az szemmelláthatóan a 2. t 'időponti ordináta (HJ = Qi*) fele. Az a és b vonal közötti terület (JMNK) a tározott víz­mennyiség, a ^ -hez tartozó ordinátája (LB) pe­dig az átlagosan tározott vízihozam (Wi ). Ebből már látható, hogy miért kellett a 4. ábrán a W + % ábrát felrakni. u A harmadik és a további időszakok alatt az előzőekben ismertetett szerkesztést ismétel­jük meg, a közvetlen előzőből kapott (E) pont­hoz csatlakozva. A szerkesztés menete a követ­kező: A 3/a. ábrán J pontban húzott vízszin­tesre felrakjuk kétszer egymás után a | távol­ságot. Lemérjük a Qa 3 távolságot, ezt a 4. ábrán az E ponthoz vízszintesen felrakjuk. A kapott S pontot függőlegesen felvetítjük a görbére (T pont). Ebben a pontban húzott víszintes egyenes az F függőlegesében levő U és az U, ill. a T vízszintesében levő V pontok közötti tá­volságot (Qt,) a 3/a. ábrán függőlegesen fel­rakva kapjuk a b vonal újabb pontját, V-t. A megszerkesztett vonal a b szelvényben elő­álló vízhozam idősora. A szerkesztések soroza­tát addig folytatjuk, amíg a tetőző pontot meg nem kaptuk. •m

Next

/
Oldalképek
Tartalom