Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - ERŐS PÁL: A pontyos tógazdaságok takarmányozásának törvényszerűségei és tervgazdálkodásunk új irányelvei

HALTENYÉSZTÉS A mesterséges ponty tény festés eddig ismeretlen törvényszerűségeit liatá rozza meg 25 évi. megfigyelésekből az alábbi tanulmány szerzője. A takarmányegyiittható változásának felismerése és a takarmányozás gazdaságossági együtthatójának bevezetése lehetővé teszi tógazdaságaink üzemének gazdaságos tervezését, és ezzel az ötéves ferv halgazdasági befektetéseinek .eredményességét. r. i). C. 639.311.043.1:! A pontyos tógazdaságok takarmányozásának törvényszerűségei és tervgazdálkodásunk új irányelvei ERŐS PÁL (Buzsák) Mióta hazánkban a mezőgazdasági termelés minden ágában bevezették a tervgazdálkodást, azóta a mesterséges pontytenyésztésnél is szükségessé vált egy, az eddiginél korszerűbb tnódszer szerint teremteni meg a komoly tervgazdálkodás alapjait. Ennek a célnak elérésére dolgoztuk ki értekezésünket. Tanulmányunk során igyekeztünk célunknak megfelelően feleletet adni — a gyakorlati terméseredmények felhasználásával — a pontyos tógazdaságok mesterséges takarmányozási kérdéseire. Az egyes tavak és lógazdaságok közötti helyes takarmányelosztás feladatának vizsgálatával pedig a tervgazdálkodás bevezetését és ezzel a jobb hatásfokú termelést igyekeztünk elősegíteni. A takarmányelosztásnak fejlesztésével csökkentjük a termelés önköltségét és elérhetőbbé tesszük, a nép minél szélesebb rétegei számára a pontyhúst. Meggondolván továbbá, hogy Magyarországon körülbelül 20.000 kat. hold területen 30.000 mázsa halat termelnek jelenleg évente köny tiyen beláható, hogy ennek a húsmennyiségnek egy jobb termelési módszerrel való néhányszázalékos növelése is már igen jelentős nemzetgazdasági eredményt jelentene. A tanulmányunk során kidolgozott új módszer alkalmazásával a valóságot az eddiginél jobban megközelítő üzemtervezés válik lehetővé. A tanulmánv eredményei egyben új kutatási irányok megnyitását is adhatjákA mesterséges pontytenyésztés biológiai és gazdasági alapjai. A ponty mesterséges tenyésztése biológiai és gazdasági kérdések sorát öleli fel. A mesterséges pontytenyésztésnek két alapvető pillére a természeti adottság és a mesterséges beavatkozás, aminek eredménye a természetes-hozam és a mesterséges-hozam, vagy takarmány-hozam. A két fogalom között nem lehet azonban éles határt vonni . * A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának 1949 május hó 5-i ülésén elhangzott előadás. — A Műegyetem Erdőmérnaki karán benyújtott doktori értekezés. Bírálták: Látnfa'uss.y Sándor egyetemi ny. r. tanár, az Erdőhasználattani Tanszék vezetője, Róth Gyula ny. egy. nyi v. r. tanár a Vad- és Ha gazdasági Tanszék vezetője, Maucha Rezső dr. egyetemi ny. rk. tanár, a Ha'élettani és Szennyvízvizsgáló Kísérleti Intézet vezetője. .,A természete s-h o z a ni" — Maucha (4) szerint—„az a kilogrammokban kifejezett pontymennyiség, amely valamely mesterséges halastó 1 k. holdján egy üzemévad alatt trágyázás és etetés nélkül termelhető feltéve, hogy a halastavat kiváló minőségű tenyészponttyal a legkedvezőbben népesítettük." Voynárovich szer nt (9) „természetes hozam alatt azt a kilogrammokban kifejezett gyors növekedőképességű nemesponty-húsmennyiséget értjük, melyet 1 k. holdnyi, vagy .1 ha-nyi tófelület egy nyári tenyésztési idő alatt (márciustól—októberig) helyes népesítés mellett, megfelelő ragadozó hal alkalmazásával, minden mesterséges beavatkozás — tehát trágyázás, vagy etetés — nélkül termel-" A fenti két meghatározás lényegileg azonosEzek kifejezik a tó természetes — emberi beavatkozás nélküli — halhús termelőerejét. A legkedvezőbb népesítés és a kiváló minőségű tenyészponty felhasználása ugyan emberi beavatkozás, de a helyes népesítés után már csak n természetadta termelőerő legkedvezőbb kiaknázása mellett termelünk. A trágyázás i-hozam a tóba kitett trágyamennyiségnek halhúshozambeli ellenértéke. Ebben az értekezésben a mesterséges takarmányozás vizsgálatának egyszerűsítése érdekében a természetes- és a trágyázási-hozamot együttesen tekintjük természetes-hozamnak, (a továbbiakban c-vel jelöljük), azaz vizsgálatunknál a tavakat úgy tekintjük, mintha azok a trágyázási hozammal nagyobbított természetes hozamú tavak lennének. * A mesterséges- vagy takarni á n yhozam (2/<) ezen feltételezések mellett a tóban feletetett takarmány mennyiségnek (x) megfelelő halhozam. A természetes-hozam, a trágyázási-liozam és a takarmány-hozam összege a tó teljes hozama, azaz az össze s-h o z a m. Ezt pontosan megkapjuk a tó őszi lehalászása alkalmával amikor a nyert lehalászási súlyból levonjuk a kihelyezési súlyt, a különbség a tó összes hozama lesz (y). Ha a tó takarmányhozamát a takarmány : mennyiségéhez viszonyítjuk, kapjuk a taka rm á n y e g y ü 11 h a t ó t. .246