Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR dr: A dunai ss tiszai árhullámok időtartama és gyakorisága

II. Táblázat. — Tableau 11. A megadott határt elérő vagy meghaladó tetőzések szánta egy-egy évszakban ill. évben. (Átlagértékek, és zárójelben az egy évben előfordult maximumok.) Nombre des ondes de crue atteignant ou dépassant un niveau donné, par saisons et par an. (Moyennes de nombre; entre paranthéses le nombre maximum pendant une saison ou année.) I.) A Dunán. — Sur le Danube. 2.) A Tiszán. — Sur la Tisza. Vízmérce Échclle Vízállás

1) Hauteur d'eau') o/o Télen En hiver XII-II. Tavaszszal Au printemps III-IV. Nyáron En • été ' V-VIII. Ősszel En automne IX-XI Az egész évben L' année lotalr \' 65 (1,32 (2) 0,69 (5) 1.53 (7) 0.44 (3) 2,95 (9) o u 70 0,22 (2) 0,46 (3) 0,89 (6) 0,25 (2) 1,86 (7) '03 75 0,16 (1) 0,29 (1) 0,44 (6) . 0,12 (2) 1,00 (6) C • 80 0,14 (1) 0,23 (1) 0,33 (6) 0,04 (1) 0.71 (6) X 90 0,05 (1) 0,09 (1) 0,05 (3) 0.02 (1) 0,32 (4) 65 0,52 (5) 0,58 . ' 1,02 (7) 0.28 (2) 2,43 (11) 70 0,34 (3) 0,36 (3) 0,49 (6) 0,10 (2) 1,28 (7) 75 l),26 (3) 0,19 (2) 0,26 (5) 0,03 (1) 0,74 (5) 811 0,20 (2) 0,13 (2) 0,13 (5) 4),03 (1) 0,61 (5) sa 90 0,10 (2) \ 0,07 (2) 0,17 (2) o 65 0,50 (3) 0,88 (4) 2,00 (8) 0,54 (3) 3,01 (11) o 71) 0,41 (2) ' 0,63 (4) 1,20 (6) 0,27 (2) 2,5» (7) A 75 0,29 (2) 0,35 (2) 0.45 (4) 0,10 (2) 1.20 (4) S 80 0,23 (2) 0,19 (2) 0,24 (4) 0,('3 (1) 0,71 (4) 90 0,06 (1) 0,02 (1) 0,01 (1) 0,14 (2) J.) Az észlelt legnagyobb és legkisebb vízállás közötti szintkülönbség százalékban. — En pourcentage de la différence de niveau entre la plus haute et la plus basse eau. VízTa> aszAz Vízmérce Échelle állás

1) Télen szal Nyáron ősszel egész Vízmérce Échelle Hauteur d'eau

1) En • hiver Au printemps En été En automne évben L' année % . XII-II. III-V. VI-IX. XXI. totale 65 0,51 1*80 0,56 0,49 3.36 (3) (6) (4) (3) (14) •o 70 0,44 1,23 0,31 0,31 2,33 a (3) (5) (4) (3) (12) a 75 0,43 11,83 .0,15 0,28 1,69 co o (3) (5) (3) (3) (11) 80 0,40 0,64 0,11 0,18 1,33 CO (3) (4) (2) (2) (8) > 9(1 0,24 0,38 0,07 0,04 0,73 (2) • (3) (1) (1) (5) 65 0.70 2,25 0,54 0,60 4,06 (2) (6) (4) (4) (15) 70 0,44 1,48 0,29 0,48 2,68 (2) (5) (3) (3) (14) JX 75 ' 0,28 1,00 0,10 0,32 1.75 (2) (2) (2) (2) (11) 80 0.14 0,57 0,04 0,10 0,87 gH (1) (4) (1) (1) (7) 99 0,07 (1) 0,20 (1) 0,27 (2) 65 0,40 2,33 0,63 0,47 3,77 (2) (6) (4) (2) (11) 70 0 27 1,53 0,27 0,33 2,40 S (2) (5) (3) (2) (111) 75 0,12 0,98 0,20 0,18 1,50 o (1) (5) (3) (2) (8) 80 0,07 0,59 0,03 0,75 ÜT (5) — (1) (6) 33 90 0.<3 (1) 0,28 . (3) 0,28 (3) 65 0.33 1,43 0,50 0,33 2,60 (3) (5) (3) (1) (9) 70 0,13 1/4 0,32 0,13 1,62 (2) (5) (2) (2) (8) itl 75 0,12 0,75 0,22 0,09 1,18 ' 9 (2) (5) (2) (2) (8) S 80 0,e8 0,58 0.150,85 7! (2) (5) (2) (6) 90 0,24 (3) { . 1 0,24 (3) elkerültük azt a hibalehetőséget, hogy igazán rendkívüli ós ma is reálisnak tekinthető adatok kimaradjanak a vizsgálatból. A Duna jellegzetes 1897. évi árvizét még figyelembevettük, a régebbieket nem. Az adatokat a 4. ábrán rajzban is felraktuk. Az ábra idomai az egyes évszakokban előfordult és közös szimmetria-tengelyre rajzolt árhullámok burkoló-görbéjeként foghatók fel. Az egymást követő árhullámok közötti 14 napnál rövidebb megszakítással számított időtartamokra szerkesztett ábrákat szaggatott vonal lal húztuk ki. A magasabb vízállások öveze.óben a kétféle árhullámkóp összeolvad, mert a nagyobb áradások rövid időn belül nem ismétlődnek meg. A viszonylag alacsonyabb vízállások övezetében ia görbék összemetsz ő d nek, annak jeléül, hogy kivételes esetekben a vizsgált két, három, vagy négyhónapos (60, 90, ill. maximálisan 120 napos) időtartamnál hosszabb időn át is e'őfordúlhat az adott szintet meghaladó vízállás. Pl. Szegeden az 500 cm-t rneg.235