Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - TAMÁS GIZELLA: Adatok a budapesti Dunaszakasz algavegetációjának ismeretéhez

«ttt»**u mmm +mm mm& Fig. 2. ftbra. Baag'a atropurpurea sejtfonala. FUament of fíangia atropurpurea. Baiiigia atropurpureának egyetlen sejtfonalát sikerült megtalálnom. (Hazánkban ritka bentosz-alga.) A planktonalgák vázlatos áttekintése után térjünk rá a bentál és életközösségének tárgyalására. A medernek állandóan víz alatt lévő részét, mint tudjuk, partra és mederfenékre különítik. (Litorális és profundális bentálra.) A budapesti Dunaszakasz litorális bentálja a part alakulási viszonya'nak megfelelően több biotópot foglal magában. Kevés kivételtől eltekintve, mesterséges, épített part húzódik a folyó e szakaszán, részben . függőlegesen, részijein lépcsősen, illetve meredeken kiképzett, mészkőből és andezitből épített rakpartok. A szabad vízzel, pelagiállal szemben, a litorális bentált a vízállás ingadozása, az erőteljesebb vízmozgásoík, hullámverés, intenzívebb átvilágítás, nagyobb hőmérsékletkülönbségek, oxigénbőség, alzatban való gazdagság és erősebb iiledékképzés jellemzik. Szakaszunkon végig lotikus, hullámtöréses partokat találunk. A litorális algavegetáció alakulási viszonyai egy éven át a következők: Télen és koratavasszal csak kevés fajból álló algaegyüttes található, mely vékony rétegben minden alkalmas alzatot beborít. ÖsszetéteFig. 3. ábra. Stigeoclonium longipiiuim elágazó sejtfomala. Rvanched fUament of Stigeoclonium hmgipilum. lében főként Diatomeák és Cyanophyceák szerepelnek. Ez a pionirvegetáció különben egész évben megtalálható, a hullámoktól elfoglalt területeken, az első települők. A víz apadása esetén valószínűleg kitartó állapotban vészelik át a száraz időszakot, mert az újabb áradást követően egy-két nap alatt ismét életre kelve, egész terjedelmében dúsan benépesítik az alzatot. A tavaszi árvíz levonultával, amint a víz felmelegedése megkezdődik, fonalas algák, főleg Spirogyra-, Mougeotia- és Ulothrix-fajok jelennek meg a hullámveréses, gyorsan folyó vizű alzatokon- Ez a vegetáció sohasem nagykiterjedésű, hanem kis foltokra szorítkozik. A víz további felmelegedésével, már a Cladophora fonalas vegetációja tör előre, nyáron át és ősszel ez alkotja a folyópart algavegetációját. A víz apadását fokról fokra nyoinonköveti, a kisebb vízállásingadozás alig befolyásolja, pusztulása a tál elején a magasabb vízállás és az erősebb lehűlés következtében áll be. A Cladophoravegetáció eltűnése után már csak a Cyanophyceák és Diatomeák iszaplakó együttesei maradnak vissza. A Cyaiiophyeea-Diatoniea együttes az alzat expozíciójától függően, más-más színben, rétegvastagságban ós fajkombinációbari jelentkezik. Mélységbeli elterjedésére vonatkozóan megállapítható, hogy a vízben a láthatóság határáig összefüggő bevonat formájában van jelen. A függőleges felületeken inkább Cyanophyceákat találunk, míg a vízszintes és a lejtős felületeken határozottan • két réteg alakul ki. Az alsó rétegben helyezkednek el a Cyanophy ceák s ezt egy főként üiatomeákból álló nyálkás, kocsonyás, barnaszínű réteg borítja. Az algák különböző fényigényével függhet össze e jelenség, errevonatkozóan pontos méré-, sekefc kívánok végezni. Ez a Cyanophycea-Diatomea együttes nem követeli meg az állandó vízzel való borítást, mert a megfigyelések szerint a vízszint felett, hullámoktól időnkint locsolt, vágy csak permetezett alzaton is szépen virul. Az együttes uralkodó fajai: Merismopedia elegáns, Oseillatoria limosa, 0. terebriformis, Pliormidium Retzii, Ph. subfuscum, Ph. tenue. Ezek az alsó rétegben és a függőleges felületeken helyezkednek el. A Diatoma vulgare var. brevis, Fragilaria capucina, F. crotonensis, Gyrosigma acuminatum, G. Spencerii, Stauroneis anceps f. lineáris, Pinnularia virídis. Nitzschia vermieularis, Cymatopleura solea és a Surirella robusta főként vízszintes felületeken találhatókA Cladophora erispata és glomerata vegetációja nyár elején kezd kialakulni. Kezdetben foltokban mutatkozik, majd nyár végén csaknem összefüggő bevonatot alkot. Függőleges elterjedésük a vízszint feletti locsolt kb. 30—40 cm sávot és a víz alatti kb. • 50—70 cm sávot számításba véve, mintegy 80—110 cm-t tesz ki. A Cladophora-fajok erősen szétágazó dús t'onalszövedéke részben maga is alzatul szolgál' kisebb epifita algáik megtelepedésére, másrészt fonalai között lebegő planktonikus és pseueloplaktonikus algafajok védett élőhelyet találnak. .208