Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Vízelemzések - CSAJÁGHY GÁBOR: A nógrádszakáli szén-savas ásványvíz

ba.n is, de a legszebb és legnagyobb a szemközti Ördögorom oldalában emelkedik. Emnielk magassága kb. 5 m, szabályos, kerek oszlopalakú. E kőbörcök gemietikaillag ás morfológiailag egyaránt nagyon h asoul ítanak a Nagyszénás ós a Budaőrsihegyek oldalaiban emelkedő dolomit-ikőbörcökhöz, csak abbain különböznek, hogy nem dolomiton, hanem konglomerátuméin jöttek létre. A területünkön nagyarányú dolomit-portást sem igen lehet mással, mint hévforrás-tevékenységgel magyarázni.

3 Nemcsak a 2. sz. aszónak és meillékaszó járnak jelentős darabja vágódott be porlódolomitba, hanem ennek közelében az Ördögoiroim-csárdával szemközti félbehagyott kőfejltő falain — az Ördögorom északi oldalában — is nagymértékben porlik a szaruiköves doloimit Bár kimondottan jellegzetes hévforrasnyomokat (hévforrásios barlangok, hidrotermális ásványok) nem találtunk, de nagyfokú doloimit-porlás, a dolomit erős vasas átszíneződése és ia közeli kőböireök mégis nagyon valószínűvé teszik, hogy itt a harmiadkorban

4 erős hévforrás-tevékenység folyt le. Erre megvolt a szerkezeti lehetőség is. hiszen a Parkasvölgy, energikus törésvonalon alakult ki, amelyen át a héfviwizek a felszínire törhettek. Nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy az erősen porló ós aprózódó dolomiton sokkal kisebb .mérléklben alakulnak ki jellemző hévforrásnyomok, mint a inészkövön, ós ha ki is alakulnának, akikor is haimar eltömődnek és elpusztulnak. Érdekes, hogy a porló dolomiton kialakult aszók mennyire hasonlítanak a löszaszókhoz. Ez azzal magyarázható, hogy a porló dolomit szerkezete is sokban hasonlít a löszhöz (laza, porózus, peimeaMlis, függőleges fallal is megáll). A Farkasvölgy oldalában kialakult aszók jó példák arra, hogy a kőzetminőségnek döntő szerepe van az aszóvölgyeik kialakításában; továbbá, hogy a kőzetiminősóg megváltozása' ugyanazon a vidékein, sőt ugyanazon az aszóvölgyön belül is jelentős formalbol,i különbségeket hozhat létre. 3 Scherf Emil: Hidrotermális kőzetmetamorfózis. — H. K. 1922. •i Scliréter Zoltán: Harmadkori hévforrásnyomok. — 1'. Int, Évk. XII. 1912. mmmmsEmwm A nógrádszakáli szénsavas ásványvíz CSAJAGHY GABOK A primitív módon kúttá kiképezett előfordulás közvetlen az Ipoly partján fekszik 162 m t. sz. f. magasságban. Mivel a kút az Ipoly árterületén van, magas vízállás esetén a keveredés erősen érezhető s ez nemcsak a víz összetételében, hanem annak mennyiségében is kifejezésre jut. Ilyen és ehhez hasonló esetekben csupán úgynevezett „tájékoztató elemzés" elvégzése indokolt, tehát csak a főbb alkatészeket határozzuk meg, amelyeknek alapján a víz kémiai jellegének eldöntésén kívül bizonyos fokú balneológiai tájékozódás is lehetséges. A szabad szénsav helyszíni meghatározását, valamint a mintavételt Venkovits István végezte 1948 október 16-án, alacsony folyóvízállásnál. A kémiai vizsgálat eredményei a következők: 1 liter vízben van: Kationok: Káliumion, K + Nátriuinion, Na + Kalciumion. Oa + + Ma.gnéziu>mion, Mg'+ + Ferroion. Fe+ + Manganoion, Mn + + Anionok: Kloridion, 01

— Szulfátion, SOi Hidrokarlbonátion, HCOa Metakovasav, H.-SiOa Szabad szénsav, CO összesen: 3.9003 jí 1 . D. C. 553.7:543.3 A fenti adatok alapján a vizet a földesbikarbonátos savanyúvizek csoportjába sorozhatjuk. Az előfordulásra a figyelmet a területen geológiai felvételt végző Bartkó Lajos hívta fel. Szerinte a tekintélyes mennyiségű szabad szénsav nein posztvulkáni eredetű, hanem szénhidrogének keletkezésékor vált ki, s ezért az előfordulást fontos szénhidrogén indikációnak tartja. Megerősíti ezt a megállapítást az a körülmény is, hogy a víz íze, különösen a nyári honlapokban, gyengén petróleumos, hasonlóan az erdélyi u. n. „szejkés" vizekhez. Bartkó szerint mind a nógrádszakáli, mind az Ipoly .jobbpartján levő rárósmulyadi szénsavfeltörés a nógrádszakál-kincsespusztai nagy törésvonal és a Ludány község határában végződő andezittelér meghosszabbításának kereszteződésébe esik. A mélyebb oli gócén rétegekből, a felső oligocéu és felső mediterrán között kimutatható nagy törésvonal mentén jön felszínre a gáz segítségével a földes-hidrokarbonátos víz, a sóshartyán—lapásd puszta— pilinyi feldarabolt boltozat tengelyének lehajlásában, illetőleg törésekkel történt elvégzőtlésében. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy egy-egy ilyen elemzés nemcsak a balneológiai lehetőségek terén adhat támpontokat, hanem a geológiai felvételek során is nyújthat értékes kiegészítő adatokat, ezért érdemes a vizsgálati eredményeket a jövő kutatás számára a Hidrológiai Közlöny hasábjain rögzíteni. .151 gr a inm 0.0645 0.1702 0.2506 0.0896 0.0003 0.0003 >mg-egyeuérfcétk 1.650 7.401 12.505 7.368 0.011 0.011 28.946 egyenérték % 5.7 25.6 43.2 25.5 100.0 0.1603 0.1572 1.2907 0.0455 2.2292 1.6711 4.521 3.273 2L15B 28.946 15.6 11.3 73.1 100.0